Az epehólyag és az epeutak megbetegedései

1. Az epehólyag és az epeutak megbetegedései Gyakorlati dietetika 2008/2009 I. félév 2008. november 24.

2. Vázlat • Epehólyag és epeutak megbetegedéseire hajlamosító tényezők • Étrendi kezelés típusai • Epekő étrendje • Epekő roham étrendje • Epebetegség krónikus formájának étrendje és hozzá kapcsolódó nyersanyag-válogatás • Akut epehólyag gyulladás • Epekő műtét utáni étrend

3. Az epehólyag összehúzódása elsősorban a tápanyagok hatására következik be. • Duodenumba jutó tápanyag (főleg zsír)  CCK felszabadulás epehólyag-összehúzódás, Oddi sphincter ellazulása • Leghatásosabbak a zsírok (tojássárgája, tejszín, olaj, meleg zsiradékok) • Kisebb a fehérjékhatása (húsok) • A szénhidrátoknem váltanak ki hólyag összehúzódást

4. Az epe kiválasztására, az epehólyag összehúzódására hatást gyakorolnak az illóolajok, aromaanyagok, így a fűszerek, a magas aromatartalmú gyümölcsök (pl. ananász, narancs stb.), zöldség-és főzelékfélék (pl. káposzta, kelkáposzta). • A beteg életkörülményei, munkájával, magánéletével kapcsolatos feszültségek, stresszes állapotok ugyancsak befolyásoló tényezők.

5. Az epe összetevőinek arányát az elfogyasztott táplálék mennyisége és összetétele befolyásolja

6. A kőképződés megindulásának tényezői (1): • Többlet energiabevitel hosszú távon. • A zsírban, koleszterinben gazdag étrend folyamatos fogyasztása. Elhízás • Az epehólyag összehúzódásának (kiürülésének) tartós szünete. A szigorú koplalással, rendszertelen étkezéssel járó fogyókúrák.

7. A kőképződés megindulásának tényezői (2): • Az egyszerű cukrok fogyasztásanöveli az epe koleszterinkoncentrációját (jelentős energiabevitel, a gyorsan felszívódó cukrok gyors és jelentős inzulinelválasztást idéznek elő, az inzulin pedig fokozza a májban a koleszterinszintézist).

8. A kőképződés elleni tényezők • A fehérjék fogyasztása kedvező hatású, az epesav-koncentrációt növeli, és ezáltal csökkenti a koleszterinkicsapódás veszélyét. • Az élelmi rostok is jelentős szerepet töltenek be az epekőkőződés megakadályozásában. Különösen a pektin hatása jelentős.

9. A fentiek alapján általában elmondható, hogy a hazai táplálkozási szokások: • a magas energia-, zsír- és az ezzel járó koleszterin-, valamint cukor- és édességfogyasztás, • az erős fűszerek, • az ételek alacsony élelmirost-tartalma, • a ritka és rendszertelen étkezés, • az étkezések alkalmával elfogyasztott ételek mennyiségi és minőségi aránytalansága, • az életkörülmények hozzájárulnak az epekőképződéshez. A nők 20%-a, férfiak 8%-a epekövességben szenved.

10. Az epehólyag és az epeutakjellemző megbetegedései: • epekőbetegség (cholelithiasis, choledocholitiasis), • az epehólyag és az epeút heveny és krónikus gyulladása (cholecystitis és cholangitis).

11. Az étrendi kezelés : • epekőképződés kockázatát csökkentő étrend • epekőbeteg étrendje • görccsel járó (epeköves roham) időszakban • nyugalmi időszakban • epehólyag-, vagy epeútgyulladás étrendi kezelése • heveny • nyugalmi időszak • epekőműtét (cholecystectomia) utáni étrend

12. Étrendi kezelésrészletesen:

13. Epekőbeteg étrendje

14. Az epekőképződés nagymértékben a táplálkozás és életmód függvénye, de jellemző a családi halmozódás is. Vannak olyan "epeköves családok", ahol – nem örökletes úton – halmozottan előfordulhat az epekövesség. Az epekőképződés kockázatát csökkentő étrend igazából nem diéta , hanem kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás.

15. Epekő legtöbbször az epehólyagban keletkezik • Magyarországon a koleszterinkövek előfordulása a gyakori a táplálkozási szokásokból adódóan. • Gyakran egy életen át nem okoz panaszt, ún. néma kő marad. Máskor a kövek az epeutakba jutnak, és ott elzáródást okoznak, de tünetmentesen is átjuthatnak a epeutakon és a duodenumba ürülhetnek. • Súlyosabb esetben különbözőszövődményekkel kell számolnunk.

16. Görccsel járó epekőroham utáni étrendi kezelés

17. A diéta célja: • a folyadék- és ásványianyag-szükséglet fedezése, • a normális emésztési folyamat visszaállítása, • az emésztőrendszer tehermentesítése. • A beteg rendszerint étvágytalan, a fájdalom mellett hányinger, hasmenés jelentkezhet, ezért a beteg állapotához alkalmazkodó, fokozatosan bővített – progresszív – étrend biztosítása szükséges.

18. Koplaltatás, folyadék- és elektrolitpótlás. • Fogyasztható folyadékok naponta többször, egyszerre kis mennyiségben: frissen főzött világos, cukormentes, langyos tea (kamilla, csipkebogyó, hozzáadott aromaanyagot nem tartalmazó teafű) enyhén citromozva, vagy szénsav nélküli ásványvízzel készült limonádé, • szűrt, enyhén sós, szobahőmérsékletű zöldségfőzet (sárgarépa, burgonya, petrezselyemgyökér), • frissen préselt almalé.

19. 2-3. nap: 2. Bővítés összetett szénhidrátokkal, folyadék- és elektrolitpótlás. • A beteg, állapotától függően, a szükséges folyadék biztosítása mellett, már ehet is. Egyszerre keveset, óránként és csak egy pár falatot, szigorúan zsírmentes ételeket: • enyhén pirított kenyeret, ropit, extrudált kenyeret (Abonett), főtt burgonyát, főtt sárgarépát, főtt rizst, szárazon pirított darát. Héjától megtisztított almából, esetleg őszibarackból kompótot, cukor és fűszerek (fahéj, szegfűszeg) nélkül, enyhén citromozva, ha szükséges mesterséges édesítőszerrel ízesítve.

20. 4-5. nap: 3. További bővítés, zsír- és fehérjebeépítés (1). • Napi ötszöri étkezés. • Fokozatosan beépíthetők az étrendbe a vízben nem oldódó rostokat nem tartalmazó főzelékek (tök, patisszon, cukkíni, fejes saláta), párolva, főzve, diétás rántással vagy kefires habarással sűrítve. • Zsírszegény kefir, joghurt, sovány sajtok reszelve használhatók az ételkészítéshez és a kisétkezésekre. • A pirított kenyérre, kalácsra, extrudált kenyérre egész vékonyan csökkentett zsírtartalmú margarin, vagy vajkrém vagy light sajtkrém kerülhet. • Jó hatású a zsírszegény hús-, erő-, és csont- vagy zöldségleves, cérnametélt, rizs vagy búzadara betéttel.

21. 4-5. nap 3. További bővítés, zsír- és fehérjebeépítés (2) • Szerepelhet az étrendben puhára főzött, lebőrözött csirkehús, teljesen zsírszegény húsból készült húsgombóc, párolt vagdalt, zsemlével lazított húspuding. • A gyümölcsök köre is bővíthető, hámozott formában pl. őszibarackkal, (magas illóolaj-tartalmú és aprómagvas gyümölcsök kerülendők, pl. narancs, ananász, málna, eper, ribizli), de nyersen még nem ajánlott fogyasztásuk, legfeljebb frissen préselve. A kompót enyhén fűszerezhető.

22. 6-7. nap: • Visszatérés a nyugalmi időszakban fogyasztott étrendre, fokozott zsírmegszorítás mellett.

23. A nyugalmi időszak,az epebetegségek krónikus formájának étrendi kezelése

24. A diéta célja: • Olyan étrend és életmód kialakítása, amely lehetővé teszi az epekőrohamok és a heveny gyulladások elkerülését. ÉTREND: • zsírszegény: 0,6 – 0,8 g/ttkg, • krisztalloid szénhidrátban szegény (normál tápláltsági állapotú betegeknél is), • energiaszegény (ha a beteg elhízott), • könnyű-vegyes étrend.

25. Egyéb szempontok a diéta összeállításánál:

26. Egyéni tűrőképesség (tolerancia)!!! Csak a beteg ismeretében, egyénileg összeállított étrend lesz igazán megfelelő és hatásos! Az egyéni tűrőképesség megfigyeléséhez segítséget nyújthat azétkezési napló, amelyben a beteg napról napra feljegyzi a fogyasztott ételeket, és ezzel párhuzamosan állapotának alakulását, tüneteit.

27. Az egyéni tolerancia körébe tartozó termékek: • Tej, tejeskávé, tojás, vaj, margarin, fejes saláta, kelvirág, paradicsom, zöldpaprika, paraj, hagyma. • Aromás fűszerek: zöldpetrezselyem, kapor, mustár, ánizs, kömény, vanília, szegfűszeg stb., • Aprómagvas és ízanyagokban gazdag, magas illóolaj - tartalmú gyümölcsök, gyümölcslevek: kivi, ananász, narancs stb.

28. Rendszeres, gyakori kis mennyiségű étkezés A rendszeres, gyakori és kismértékű epefolyadék-ürítés révén megelőzhető az epepangás, a túltelítődés és az ebből következő kőképződés.

29. A mértéktartó fűszerezés A könnyű-vegyes étrend előírásainak megfelelően, de a fűszerek kiválasztását, mennyiségét és felhasználásának módját az egyéni tűrőképesség határozza meg.

30. Obstipáció kialakulásának megakadályozása Az epebetegségekhez gyakran társul – rost- vagy a zsírszegény táplálkozás miatt – székrekedés. Fontos az élelmi rostok rendszeres jelenléte az étrendben, pl. rostban gazdag kenyér és péksütemények fogyasztása.

31. Az élelmiszerek megítélése az epebetegek diétájának szempontjából

32. Gabonaipari termékek • Adható: búzaliszt (finom és rétes, Graham), gabonamagvak (zabpehely, kukoricapehely), puffasztott termékek, búzakorpa, zabkorpa, búzacsira stb.

33. Sütő- és tésztaipari termékek • Mivel a sütő- és tésztaipari termékek alapanyaga döntő részben gabonaipari termék, fogyasztásuknál hasonló szempontok érvényesülnek, mint a gabonaféléknél, de mindemellett figyelembe kell venni a hozzáadott nyersanyagok fajtáit, azok mennyiségét és az alkalmazott technológiát.

34. Sütő- és tésztaipari termékek (1) • A sütőipari termékek közül a kenyér és a péksütemény az epebeteg számára alapvető élelmiszer. A betegség nyugalmi stádiumában, a rostban gazdagabb, teljes kiőrlésű vagy korpával dúsított lisztből készült, enyhénszikkadt, „másnapos" termékek javasoltak. • Jó hatású – az emésztést könnyíti – a kenyér, péksütemény, kalács stb. enyhe pirítása, különösen akkor, ha panaszok jelentkeznek.

35. Sütő- és tésztaipari termékek (2) • A különböző magvakat tartalmazó termékek közül a szezám- és lenmagos – ha nem túl friss – nyugodtan fogyasztható, de kerülni kell a sok olajos maggal (tökmag, napraforgómag stb.) készülteket. • A forgalomban lévő egyéb péksütemények, a töltött kelttészták (mákkal, dióval, túróval), a vajas, hajtogatott termékek, amelyek szintén valamilyen töltelékkel készültek, nemcsak szénhidrátban, zsírban is gazdagok. Frissen,melegenvaló fogyasztásuk emésztési nehézségeket okoz, sőt azsiradékkal készült termékek melegen fogyasztva epegörcsöt válthatnak ki.

36. A tésztaipari termékek • A száraztészták emészthetősége a bennük lévő tojások számától, és a feldolgozás formájának „finomságától” függ. Legkönnyebben emészthető a 8 tojásos cérnametélt, a kiskocka, kevésbé a makaróni, spagetti és egyéb tésztafélék. • A diéta szempontjából inkább az elkészítés módja és a továbbiakban felhasznált kiegészítő nyersanyagok köre és mennyisége jelenthet gondot. • Alapvető szempont a tésztaételek készítésénél a zsírszegénység, valamint az egyéni tűrőképesség megítélése a kiegészítő nyersanyagok tekintetében..

37. Száraz hüvelyesek, őrlemények • A szárazbab, borsó, lencse, szójabab erős puffasztó, meteorismust kiváltó hatásuk miatt fogyasztásuk epebetegeknek nem ajánlott.

38. Tej, tejtermékek • Számos epebeteg a tejet nem tudja fogyasztani, de ételben már rendszerint jól elviseli. Ebben a diétában előnyösebb a csökkentett zsírtartalmú tej fogyasztása. • A savanyított tejtermékek kevésbé okoznak gondot. Az ízesített gyümölcsjoghurtok fogyaszthatóságát az epebeteg szempontjából az aprómagvasok, és a hozzáadott aromaanyagok is meghatározzák. Az epebeteg egyéni tűrőképessége és pillanatnyi állapota szerint fogyaszthatja.

39. A sajtok közül a túlérett, zsíros sajtok fogyasztását kerülni kell, de a félzsíros és sovány keménysajtok kis mennyiségben (1-2 dkg/étkezés) reszelve, vagy igen vékonyra szeletelve fogyaszthatók. A felület növelésével emészthetőségüket fokozhatjuk, ezért reszeljük vagy vékonyra szeleteljük a nehezebben emészthető soványabb sajtokat is, mint az Óvári, a Tenkes, a Köményes stb. • A (light) ömlesztett sajtok, bár zsírtartalmuk magasabb, kis mennyiségben, vékonyan, pirított kenyérre vagy péksüteményre kenve változatossá tehetik az epebeteg étrendjét.

40. Ki mennyiségben fogyaszthatók a csökkentett zsírtartalmú vajkrémek és margarinok. • A tejtermékek közül az epebetegek részére legkedvezőbb termék a tehéntúró, amely félzsíros (7,0%) és sovány (0,5%) változatban kerül forgalomba. • A juhtúró nem ilyen kedvező csípős íze és magas zsírtartalma miatt. • A tejszín (elsősorban kávé- vagy főzőtejszín, amely zsírtartalma 10-20%) kis mennyiségben ételek ízesítésére használható fel. • Habtejszínnel (30% zsírtartalom) készült édességek az epebetegek számára kerülendők.

41. Tojás • Az epebetegek étrendjében csak a tojás sárgája nem javasolt, a fehérje fogyasztásával nincs gond. • Ételek készítéséhez, kötőanyagként, lazításhoz – vagdalt, puding, piskóta – bátran használható.

42. Húsok, húsipari termékek • Húsokközül az epebeteg diétája szempontjábóllegkedvezőbb a csirke-, a pulyka- és a teljesen lezsírozható marhahús, sertéshús (rövidkaraj, szűzpecsenye és comb) fogyasztása jöhet számításba. • A halak szerepe az étrendben különösen kedvező, alacsonyabb zsírtartalmuk mellett könnyen emészthetők, így hetente legalább egyszer valamilyen formában szerepeljen hal az étrendben.

43. Epebetegségben a húsipari termékekszámtalan változatának fogyaszthatóságát zsírtartalma és fűszerezettsége határozza meg. • Fogyasztható termékek: alacsony zsírtartalmú, világos színű sonkák (pl. gépsonka, prágai sonka, Vitál sonka). Zsírszegény töltelékes áruk (pl. párizsi, tavaszi felvágott, virsli). Zsírszegény baromfi- és aszpikos készítmények, stb. • Nem fogyaszthatók: kolbászok, hurkák, disznósajtok és a hasonló jellegű készítmények. Különböző magas zsírtartalmú és fűszeres szalámik, felvágottfélék, pl. téliszalámi, olasz-, veronai, vadászfelvágott. Pácolt, füstölt húsáruk, pl. sonka, füstölt tarja, füstölt oldalas stb., szalonnafélék, tepertő.

44. Zsiradékok • Különösen a hevített zsiradékok, forró, bő zsiradékban készült ételek, amelyek a sütés során sok zsiradékot vesznek fel (pl. lángos, bundázott húsok, zöldségek), a frissen sült szalonna, tepertő fogyasztása különösen veszélyes, éppen úgy, mint a tojássárgája és olaj emulziója, a majonéz. • Ételkészítéshez kis mennyiségben növényi eredetű olajok használata célszerű . • A csökkentett zsírtartalmú, light margarin és vajkrém kis mennyiségben kenyérre, péksüteményre kenve rendszerint nem okoz panaszt.

45. Zöldség- és főzelékfélék • Az epebetegek diétájában a zöldség- és főzelékfogyasztás az alacsony energia- és bőséges rosttartalom együttes biztosítása miatt fontos, mivel az epekő kialakulása rendszerint súlytöbblettel és obstipációval jár együtt. • Az epebeteg tűrőképessége elsősorban a nyers, de néha még a főtt zöldségekkel szemben is rendkívül változó. • Főzve, párolva rendszerint nyugodtan fogyasztható a burgonya, a zsenge zöldborsó, a fiatal zöldbab, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a főzőtök, a sütőtök, a patisszon, a cukkíni, padlizsán, a spárgafej, a brokkoli, a zsenge kelbimbó, a mángold, a spenót, a póréhagyma, a tejes kukorica, a cékla, a paszternák. Nyersen a fejes saláta, a kínai kel.

46. Egyes termékek – káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma, retek, torma, petrezselyemzöld, rebarbara, zeller stb. – magas rosttartalmánál fogva, esetleg jellemző illóolaj-tartalma miatt, vagy mindkettő hatására – elsősorban nyersen – panaszt (puffadás, hátfájás) válthat ki. • A puffasztó hatás csökkenthető a nyersanyagok hámozásával, besózásával és a keletkezett lé elöntésével (pl. uborkasaláta), forrázással (pl. káposztafélék), vagy ha a nyersanyagot úgy főzzük meg, hogy nem tesszük rá a fedőt. • Legtöbb esetben az okoz gondot, hogy ezeket a zöldség- és főzelékféléket a magyaros konyha hagyományainak megfelelően zsíros húsokkal, erős fűszerekkel, hagymás, paprikás alappal vagy rántással, tejfellel dúsítva készítik, és rendszerint a kelleténél többet fogyasztanak belőle.

47. Gyümölcsök • A gyümölcsök zsiradékot nem tartalmaznak – kivéve a héjas termésűeket (pl. dió, mandula, mogyoró stb.)– mégis az epebetegek (különösen ha állapotuk romlik) tűrőképessége a nyers gyümölcsökkel szemben csökken. A cseresznye, meggy, szilva, a köves körték, a tömör húsú, kemény éretlen almák, az aprómagvas gyümölcsök (málna, eper, ribizli, szőlő) panaszt okozhatnak. Fontos az egyéni tolerancia.

48. Ha a gyümölcsöket meghámozzuk, vékonyra felszeleteljük, lereszeljük, felkockázzuk, áttörjük vagy kipréseljük a levüket, rendszerint panasz nélkül fogyaszthatják. • Nyugalmi periódusban még a dióból, mogyoróból és egyéb olajas magvakból is ehető egyszer-egyszer néhány szem.

49. Cukor, méz és a mesterséges édesítőszerek • Az epebetegek elsősorban a "hozzáadott cukor" fogyasztását mérsékeljék. Ugyanez vonatkozik a mézre is, különösen túlsúlyos betegek esetében. • Az édes íz pótlására mesterséges édesítőszer javasolható.

50. Fűszerek • Az epebeteg étrendjében nélkülözhetetlenek a fűszerek, mert aromaanyagaik javítják az étvágyat és elősegítik az emésztést. Ugyanakkor a betegek fűszerekkel szembeni tűrőképességét figyelembe kell venni. • Egyes fűszerek szárítva nem, csak friss változatban váltanak ki panaszt (pl. tárkony, bazsalikom, oregánó). A hagyma, a fokhagyma, a torma hatása attól függ, hogyan használjuk föl. Az ételbe egészben belefőzve többnyire semmi gondot nem okoznak, nyersen már inkább, zsírban pirítva kifejezetten károsak.