Bárdossy Ildikó

1. Alkotó találkozásokKutatás és fejlesztés,felsőoktatás és közoktatásegyüttműködéseaz Árkádia virtuális terében Bárdossy Ildikó

2. „… boldog életet éltem a mesterség szép régiójában”Kazinczy Ferenc(Mottó az Árkádia honlapról)

3. Szubjektív előszó Háttér, kiindulópontok Az „Árkádia” virtuális tér kontextusa Szubjektív zárszó

4. Szubjektív előszó A felsőoktatás és a közoktatás, a pedagógusképzés és az iskolafejlesztés egymásra ható folyamatainak újragondolása, a szakmai kommunikáció és kooperáció továbbvitele, esetenként megteremtése, újraértelmezése közös érdeke általános és középiskolai pedagógusnak, kutatónak, felsőoktatásban dolgozónak, oktatásirányítónak egyaránt. (V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE, Pécs – Budapest, 2002.)

5. Háttér, kiindulópontok Mi indokol(hat)ja kutatás / fejlesztés / oktatás „egymásravonatkoztatottságának” létjogosultságát? 1. Kritikák: kutatás és gyakorlat, kutatás és oktatás disszonanciái, lehetséges problémái 2. Tudásháromszögek (knowledge triangle) „beélesítése”: oktatás, kutatás, innováció közötti érdemi együttműködést felvállaló projektek

6. Háttér, kiindulópontok „Iskolai empirikus vizsgálatokat végző kutatóként a közoktatási gyakorlattal, oktatóként pedig a pedagógusképzéssel lévén kapcsolatban, valamiféle kommunikációsnehézséget észlelek kutatás és iskolai gyakorlat között.” (Ld.: Torsten Husen,: Iskola az ezredfordulón. Válogatott tanulmányok. Bev.: Kozma Tamás. Ford.: Báthory Zoltán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.)

7. Háttér, kiindulópontok „A tudományra egyre jobban jellemző specializálódás megbontotta a kutatás és oktatás egységét: mind a kutatás, mind pedig az oktatás saját törvényei szerint működő ‘nagyiparrá’ nőtte ki magát. Ezáltal egyben csökkent a szélesebb körű oktathatóság kényszerével átgondolt, szintetizált tudás aránya is.” (Ld.: Csapó Benő: Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között. Iskolakultúra, 1999. 10. sz.)

8. Háttér, kiindulópontok Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága által hirdetett pályázatok • oktatás, kutatás és innováció kapcsolatából születő integrált (kutatási) modellek kidolgozása a gyakorlatban • tudásmegosztás és a technológiai transzfer megkönnyítése, s ezáltal a partnerség integrált formáinak létrehozása

9. ÁRKÁDIAmint • a kutatás és iskolai gyakorlat közötti intenzív szakmai kommunikáció és kooperáció színtere (?) • út a tudomány és tantárgy, a kutatás, fejlesztés és oktatás szintézisteremtő alternatíváihoz (?) • a tudásmegosztás, a partnerség integrált formáit leképező közoktatási-felsőoktatási modell (?)

10. Árkádia kontextusa Árkádia „a közös találkozóhely” a tanuló/tanító, alkotó diákok, pedagógusok, kutatók fóruma oktatás kutatás fejlesztés Árkádia web-alapú „folyóirat” közoktatás felsőoktatás

11. Árkádia kontextusa

12. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk módszertani, (felsőoktatás)-pedagógiai kultúráról? • A módszertani repertoár és annak működésmódja a (felsőoktatás)pedagógiai kultúra szerves részét képezi (?) • Módszerek tervezését és működésmódját alapvetően meghatározza az, hogy miként gondolkodunk tudományról és tantárgyról (?) milyen a tanulásról/tanításról és a hatékony tanulási/tanítási környezetről alkotott felfogásunk (?)

13. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tudományról, tantárgyról?

14. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tantárgyról, oktatásról?

15. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről és tanulásról/tanításról? A közoktatás és felsőoktatás szakemberei a tanulók és hallgatók által megkonstruált, felépített belső tudással (is) foglalkoznak, annak „mérnökei, építészei, technológusai és technikusai” * (?) * Csapó Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 12. sz. 8. o.

16. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről és tanulásról/tanításról?

17. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről és tanulásról/tanításról? a tudás, a személyes tudás, a tudásváltozás, a tanulás kérdései képezik  a tantárgyak, a tanulási/tanítási modulok, a portfóliók, a projektek megtervezésének ↓ a módszerek értelmezésének, megválasztásának ↓ adekvát tanulási környezet megteremtésének alapját

18. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási környezetről? „A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes, határozott elméleti alapokon nyugvó, a tanulási folyamatot befolyásoló összes fontos tényezőt magába integráló rendszert jelenti, amelynek keretei között a valóságos tanulási folyamat végbemegy. Vagyis a tanulási környezet magába integrálja a célokat, a tanár tevékenységét, az eszközrendszert, a tér- és időszervezés tényezőit, a speciális eljárásokat, de legfontosabbként magát a tanulási logikát, azt az elképzelést, amely irányítja az adott célok elérését.” (Ld.: Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 66. o.)

19. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási környezetről? A hatékony tanulási környezet • megerősíti az önszabályozási stratégiákat • aktív elsajátítási folyamatokat indít el, még a „passzívakban” is • „életközeli” helyzetekben támogatja az egyének és (kis)csoportok tanulást tervező, szervező, értékelő tevékenységét és együttműködését (V.ö. De Corte, E.: A matematikatanulás és –tanítás kutatásának fő áramlatai és távlatai. Iskolakultúra, 1997. 12. sz.)

20. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási környezetről? A hatékony tanulási/tanítási környezet lehetséges kerete az RJR modell. E modellben a tanulásnak, tanításnak fontos jelentéshordozó elemei  

21. Árkádia kontextusaLehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási környezetről?

22. A ráhangolódásról- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás) „A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása. Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.” (7.o.)

23. A jelentésteremtésről- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás) „A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel.” (7. o.)

24. A reflektálásról - tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás) „A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kialakulása. E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.” (7. o.)

25. Szubjektív zárszó „Kozma Tamás cikkében (Paradigmáink, Iskolakultúra, 2001, 10. sz.), amelyet szakszövegként feldolgoztam, az áll: ’a gyakorlat tulajdonképp nem más, mint a… kanonizált hagyomány’. Hát igen, fejben kell megújulni. És azt hisszük, ehhez nagyon sok munka és energia kell. Biztos, de nem ördöngösség. Az én meglátásom szerint azonban – ’egy fecske nem csinál nyarat, vagy legalábbis nehezebben’ alapon – sokszor nehéz dolga van annak a tanárnak, aki önálló tanulásra, gondolkodásra akarja sarkallni tanítványait, miközben más órákon elég csak jelen lenni és jegyzetelni, a leckét megtanulni. Jó lenne, ha minél többen gondolkodnánk és dolgoznánk hasonlóan. Hallgató kolléga, Pedagógus szakvizsgás képzés (V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. II. PTE, Pécs, 2007. 171- o.)

26. Köszönöm a figyelmet!2010. 11. 26. .