2. Újrakezdés a II. világháború után

1. 2. Újrakezdés a II. világháború után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2. Jalta és Potsdam • 1945. febr. 11.: jaltai nyilatkozat – minden ország (elvileg) maga dönti el kormányformáját, szabad választásokon • Roosevelt jobban bízott a SzU-ban, mint a gyarmatosító nyugatiakban • Anglia és Fro. jobban félt Németországról, mint a SzU-tól • lásd 1944. okt. Churchill és Sztálin százalékos megegyezését! • Partneri szerepet biztosítanak a SzU-nak (kollektív biztonsági rsz.) • felhatalmazás Kö-Eu. szélsőjobboldali rsz.-einek demokratizálására is • Sőt: (titokban) „szovjet kézre adták” K-Kö-Eu-t • megnőtt a szovjetek imperialista „étvágya” – hosszú távon nem bírja gazd.-lag • K-Kö-Eu. társ.-i elmaradottságát csak így (drasztikusan) lehetett felszámolni • a szovjetektől való félelem tette lehetővé Ny-Eu. integrációját és az NSZK demokratizálódását • Mások szerint: Jalta csak legenda, nem ott dőlt el minden • 1945 júl 17. – aug. 2. Potsdam: ellentétek mélyülése • Sztálin elutasítja a szabad választásokat K-Kö-Eu-ban • viták után elismerik az új szovjet és lengyel határokat, a német kitelepítést • Németországot, Ausztriát, Berlint és Bécset 4 megszállási zónára osztják

3. Szovjet stratégiai célok • A SzU. geopolitikai biztonsága: új, „fordított cordon sanitaire” • saját érdekszféra kiépítése négy zónával: 1. SzU-hoz kerülő terület, 2. azonnali csatlósok (Lo. és Ro.), 3. 10–15 évi fokozatos átmenet, 4. a független Ny-Eu. • Majszkij-terv 1944. jan. 11.: a szovjet birodalom megnövelése, Európa legnagyobb szárazföldi hadereje, legalább 30–50 év béke biztosítása, az antifasiszta koalíció fenntartása, szovjetbarát „népfront-kormányok” létrehozása • föderációk elvetése (erős hatalmú riválisok létrejöttének meggátlása) • néhány csatlós vezető K-Kö-Eu. SzU-hoz csatolását is akarta (Sztálin ezt elveti) • A világforradalom újabb lépcsőjének elérése • I. vh.: komm. állam; II. vh.: komm. tábor; III. vh.: az egész világ kommunista • vita arról, hogy Sztálin eleve szovjetizálni akarta-e K-Kö-Eu.-t, vagy csak a hidegháború kényszere okozta ezt? • jelenlegi tudásunk inkább az előbbit teszi valószínűvé (minden országban hasonló menetrend, a KP-k pénzzel és utasításokkal való ellátátása, kezdettől beavatkozás a megszállt államok belpolitikájába, nincs bizonyíték a forradalom exportjának tervével való szakításra stb.) • sőt, egy lélegzetnyi szünet után Németország és egész Európa következett volna

4. A területi viták kiújulása • Fegyverszünetek a II. világháború veszteseivel • Románia 1944. szept. 12.; Bulgária 1944. okt. 28.; Magyarország 1945. jan. 20. • Szövetséges Ellenőrző Bizottságok felállása (szovjet beavatkozás a belpol.-ba) • jóvátétel (Ro. 300m $, Bg. 70m $, Mo. 300m $) (m=millió) • szovjet megszállás, katonai jelenlét a vesztes államokban (és Lengyelo.-ban) • hadat üzennek No.-nak, Ro. és Bg. ténylegesen is bevet csapatokat • német javak kisajátítása a Szovjetunió által • területi rendezés: elvesztik háborús hódításaikat, Románia 1940. jún. 28-i, Bulg. 1941. jan. 1-jei, Magyaro. 1937. dec. 31-i határait kapja vissza (Ro. visszakapja É-Erdélyt, de elveszti Besszarábiát a SzU javára) (+D-Dobrudzsát is, Bg. javára) • Vitatott területek: revíziók és ellenrevíziók • Makedónia-vita Bulgária és Jugoszlávia között, amit esetleg föderáció old meg • Jugoszláv igények Szaloniki és Trieszt felé is • Erdély, a Felvidék és a Vajdaság kérdése • Szovjet–lengyel és szovjet–román viták, a SzU terjeszkedése • Szovjet–csehszlovák egyezmény Kárpátaljáról • Lengyel–német viták a „Visszatért területekről” (Lo. „nyugatra tolása” miatt) • Csehszlovák–lengyel határviták kiújulása és újabbak létrejötte is

5. Határváltozások 1945 után

6. Népmozgások, telepítések • A németek kitelepítése Közép-Európából • a potsdami konferencia dönt róla véglegesen; addigra több helyen már jelentősen előrehaladt az elűzés folyamata • a Lengyelo.-hoz csatolt volt német területekről „önként” (még a szovjetek előtt) elmenekült 2-3m fő, további 4-5m embert kitelepítettek (maradt max. 1m fő) • Csehország: a Szudéta-vidékről közel 3m németet telepítenek ki • a kiűzés első fázisa idején embertelen körülmények, különösen Lo.-ban rengeteg halálos áldozat is; Čs.-ban 1946, Lo.-ban 1947 folyamán vált csak szervezetté • Mo.-ról a szöv.-ek több nm.-t akartak kitelepíteni, mint ahányan voltak; a magyar pol. zöme is támogatta eleinte, végül kb. 170-200e fő távozott • Ro.-ból kisebb, Ju.-ban jelentős arányú a nm.-k kitelepítése • a távozók zöme a Ny-i szektorokba került, de a majdani NDK ter.-re is milliók • Lakosságcserék, egyéb önkéntes és kényszertelepítések • az elnéptelenedett „lengyel” és cseh ter.-re a két ország többi részéből telepesek • a SzU-ból és Ny-Eu.-ból több millió lengyel települt haza • széttelepítették a Lo.-ban, Čs.-ban maradt nm., ukrán és (részben) m. lakosságot • magyar–szlovák lakosságcsere, alig 70–70e fő (részben kényszer-)cseréje • 240e fő menekült a határon túlról Mo.-ra • százezreket deportáltak a Gulágra Kö-Eu.-ból, Baltikumból, SzU-n belül is • túlélő zsidók kivándorlása Palesztinába; politikai emigráció Nyugatra

7. A békekonferencia • Tárgyalások Párizsban, 1946. júl.–okt. • a német, osztrák és japán békéről nem tárgyalnak • a konferencia csak ajánlási joggal rendelkezik, a döntést a párhuzamosan ülésező Külügyminiszterek tanácsa hozza meg • a plenáris ülésen részt vehetnek a vesztesek, a bizottságok a vesztes államok területi kérdéseit tárgyalják, de a vesztesek ezeken nem tárgyalhatnak • győztesek közötti vitákat nem vesznek napirendre • Párizsi békék, 1947. febr. 10. • magyar, román, bolgár (olasz, finn) határok és a jóvátétel véglegesítése (nincs lényeges változás a fegyverszünetben szereplő feltételekhez képest) • Németország: nincs békekötés, de cél az egység fenntartása • nyugaton alulról, keleten felülről kezdik meg a közigazgatás kiépítését • a SzU fő célja a jóvátétel kiszívása saját zónájából (1945-ben az ipar negyedét szerelték le, majd 10 éven át a nemzeti jöv. 20–33%-át vitték a SzU-ba) • a belnémet kereskedelmet is csak kelet felé engedi (és szállítja tovább a SzU-ba) • a keleti menekülteket a szovjetek Ny-i zónákba utasítják • a nyugati zónák megkezdik összeolvadásukat (Bizónia 1946. dec.) • Sztálin No. egységét, demilitarizálását és „demokratizálását” követeli

8. Politikai erők áttekintése

9. Azonos események • Több a hasonlóság, mint a különbség • a legtöbb országban hasonló módon ment végbe az újjáépítés, a földreform, az államosítások megkezdése, ill. a háborús bűnösök felelősségre vonása • A változások élén a kommunista pártok álltak • politikai ellenfeleik legjobbjai meghaltak a háborúban, a maradék középszerű • a kommunisták szervezettek, céltudatosak és eleinte önmérsékletet mutatnak • megszerzik a belügyi/igazságügyi tárcát és a (politikai) rendőrséget • nacionalista társadalmakban ők is nemzeti érzelmekre játszottak • új (nép)köztársaságok: Ju. 1945. nov., Mo. 1946. jan., Bg. szept. Ro. 1947. dec. • Nemzeti Front/Népfront-kormányok létrejötte, kommunistákkal • Lo.: Lengyel Nemzeti Felszabadító Biz. (Lublin 1944. júl.), Nyugati nyomásra „egyesül” londoni emigránsokkal: Nemzeti Egység Ideigl. Korm.-a (1945. jún.) • Čs.: Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja, kassai kormányprogram 1945. ápr. a hazai erők és a londoni és moszkvai emigráció nacionalista összefogásával • Mo.: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944 dec. Ideigl. Nemzeti Kormány • Ro. 1944. okt. Országos Demokratikus Arcvonal. Előbb tábornokkormányok, szovjet nyomásra 1945. márc.-ban balos koalíció • Ju. Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasiszta Bizottsága (AVNOJ, Tito) 1945. márc.-ban „egyesül” a londoni emigráns kormánnyal • Bg.: Hazafias Front, Alb.: Antifasiszta Nemzeti Felszabadító Tanács, 1945

10. Az első földreformok • Közös sajátosságok • nagyobb mértékű Mo.-on, Lo.-ban és No. keleti zónájában (nagybirtokok) • az eleve kisbirtokos Balkánon kisebb mértékben volt rá szükség • határozott nacionalista jelleg (kollaboráns, német és magyar földek elvétele), a többségi lakosság telepítési akcióival együtt • ez volt az egyházakra mért első csapás • további földreformok követték még egyes országokban (Ro., Lo., Čs., Ju.)

11. A gazdasági élet átalakulása • Háborús károk és újjáépítés • a nemzeti jövedelem 5×-e volt a kár Mo.-on, 13×-a Lo.-ban és 50×-e Jug.-ban • Ju: az ipar 40%-a, lakások negyede megsemmisült • újjáépítés: kétkezi munka, lelkesedés + UNRRA-segély • Čs.-t kivéve eleve elutasították a Marshall-tervet; szovjet nyomásra Čs. is… • Államosítási hullámok az iparban • ahol az ipari vállalatok zöme német tulajdonban volt, azt azonnal kisajátították • (a vesztes államokban) szovjet résztulajdonúvá alakították át vagy leszerelték • Lo.-ban és Jug.-ban a német tulajdon miatt korán, 1946-ban (kisebb cégek is) • Cs.-ban és Mo.-on több lépcsőben 1945–48 között • Ro. és Bg. csak 1948–1950 között államosított (a szovjet gazd.-i pozíciók megszilárdulása után) • Tervgazdálkodás bevezetése • Jugoszlávia: 1947. ápr.-ban ötéves, már sztálini típusú grandiózus terv, ami egyben a SzU-tól való gazdasági függetlenség megalapozását is szolgálta • a többi országban rövidebb távú (1–3 éves), szerényebb tervek, akár 1946-tól, céljuk az újjáépítés, de egyúttal a kommunista gazdaságirányítás is • Lo., Mo. 1947–49 hároméves terv; Čs. 1947–48 kétéves terv

12. Háborús bűnök megtorlása • Népbíróságok létrehozása és sajátosságai • a népbíráskodást megalapozó jogszabályok kibocsátása: Lo. 1944. aug., Bg. 1944 vége, Mo. 1945 jan., Ro. 1945. ápr., Čs. 1945. jún., Jug. 1945. aug. • laikus személyek bevonása az ítélkezésbe (politikai pártok delegálásával) • Bg.-ban és Ro.-ban egy évig sem működtek, Mo.-on öt éven át fennmaradt • az egyéni és nemzeti bosszú mellett a kommunista térfoglalást is segítette, különösen Bulgáriában és Jugoszláviában • az elítéltek között a kisebbségiek felülreprezentáltak (Ro., Čs., Ju., Lo.) • az ítéletek döntő többsége ugyanakkor valós bűnökkel szemben született • nemcsak katonákat, hanem civileket, politikusokat is érintettek a perek • A megtorlásmértéke • legkeményebb Bulgáriában (legtöbb kivégzett itt: 2600 halálos ítélet, 1000 végrehajtott + további minimum 2000 főt ítélet nélkül gyilkoltak meg) és No. szovjet zónájában („nácitlanítás”, 500e fő elbocsátása) • Romániában az átlagnál jóval mérsékeltebb, csak néhány főt végeztek ki • Magyarország esete a nemzetközi átlagnak megfelelő volt • Ismertebb háborús perek, halálos ítéletekkel • Čs. Karl Hermann Frank, Josef Tiso; • Mo. Szálasi Ferenc, Sztójay Döme, Bárdossy László; • Ro. Ion Antonescu; Ju. Draža Mihailović