1 / 56

Vizuális illúziók

Vizuális illúziók. II. Utóhatások - adaptáció. Gerván Patrícia. BME Kognitív Tudományi Tanszék. Utóhatások –. A látás a környezet változásait jelzi. A vizuális agy. Mi a kód?. inger. receptor. Membrán potenciál változás.

ovidio
Download Presentation

Vizuális illúziók

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vizuális illúziók II. Utóhatások - adaptáció Gerván Patrícia BME Kognitív Tudományi Tanszék

  2. Utóhatások – A látás a környezet változásait jelzi

  3. A vizuális agy

  4. Mi a kód? inger receptor Membrán potenciál változás • Jelenlegi tudásunk szerint a fő információ átviteli kód az idegrendszerben • Az akciós potenciálok száma =Tüzelési frekvencia (firing rate) Akciós potenciál keletkezik Akciós potenciál tovaterjed a sejten Transzmittert Szabadít fel Mbr potenciál Változás a köv. neuronon Az információ integrálása

  5. Video: Neural Network

  6. Video: How does vision work?

  7. vakfolt Fovea 5 mm

  8. A vakfolt felfedezése

  9. A retina Fotoreceptor: Opszin(fehérje)+retinál (A-vitamin szárm.) Fény hatására megváltoztatja az alakját ↓ energia szabadul fel ↓ Fotorecptorok elektromos állapota megváltozik ↓ Megváltoztatja a kibocsátott transzmitterek mennyiségét

  10. 50 µm Csapok és pálcikák mozaikja (főemlős retina)

  11. Fotoreceptorok A retina elektromikroszkópos felvétele – csapok és pálcikák Pálcika – kb. 120 millió – 500 nm hullámhosszra adnak kitüntetett választ Csap – kb. 8 millió – 3 fajta: rövid (kb.440nm), közepes (kb.530 nm),hosszú (kb.560 nm) hullámhosszra érzékenyek

  12. _ + _ + Kb. 130 millió fotoreceptor Kb. 1 millió ganglionsejt Kivonatolás!

  13. Video: Visual Receptive Fields

  14. Retinális egysejt elektrofiziológia • A retinális ganglionsejt csak a retina egy adott helyének ingerlésére válaszol • Receptív mező – jellegzetes szerkezet • Központi és környéki • Laterális gátlás

  15. On- és Off-központú sejtek + - + + + On-központú Receptív mező Off-központú Receptív mező

  16. Mi történik stabilizált retinakép esetén? A látás a környezet változásait jelzi

  17. Mi történik stabilizált retinakép esetén? Kísérlet: Kontaktlencsére kicsiny fóliára készített képet szereltek → néhány másodperc múlva halványulni kezd a tárgy → egészen eltűnik

  18. Változatlan ingerlés – avagy nincs új információ Változatlan inger(pl. óra ketyegése, cipő a lábon, fixált tekintet, stabilizált retinakép) időlegesen csökkenti a receptorok érzékenységét. ADAPTÁCIÓ

  19. adaptáció az aktuális fényviszonyokhoz • (időleges, pl. napfényről pincébe lépés): • csap – pálcika munkamegosztás • érzékenységi tartomány “csúsztatása” oda, • ahol éppen sok a változás

  20. Luminencia csillagfény Holdfény villanyfény Nappali fény Fehér papir színlátás hiánya Jó színlátás és látásélesség Vizuális funkció abszolút küszöb csapok küszöbe pálcika telítődés Legjobb Látásélesség károsodás veszélye Néhány típikus fénysuruség (cd/m2): csillagfény - 0.001 holdfény – 0.1 szobabelso – 100 napfény – 10000. A csillagfény és a napfény közötti világosságkülönbség tehát 100 milliószoros. • Borzasztó széles tartomány! • bármelyik részén észleljük a változásokat (érzékenység) • receptorok és neuronok dinamikus működési • tartománya nem fedi le • adaptáció az aktuális fényviszonyokhoz aktuális érzékenységi tartomány • A retinális ganglionsejt válasz tartománya korlátozott • Egy ganglionsejt maximum kibocsátási frekvenciája nem több mint 500 akciós potenciál/sec. • Ebből következően, hogy a luminancia változásra mutatott magas szenzitivitás létrejöhessen az adaptációnak a vizuális rendszer korábbi szintjén kell bekövetkeznie.

  21. A fotopigmentek szintjén történik az adaptáció nagy része • Fotopigment = elektromágneses energiát elektrokémiai jellé alakítja. A foton abszorpció/elnyelés a rodopszin alakjában változást okoz, ezt hívjuk izomerizációnak. (Az alakváltozás váltja ki az elektrokémiai változást.) • Ha a molekula elérte az izomerizált állapotot, nem képes több fotont elnyelni. • Az izomerizált állapotban a kvantumok relatíve száma minden pillanatban arányos (negatívan!!!) a szemet elérő kvantumok számával. Így, ha tízszeres növekedés következik be a szemet érő kvantumok számában, akkor a szem tizedére csökkenti a a kvantumokat felszívó pigment molekulák számát. • Ez a kulcsa az adaptációnak.

  22. A retinális ganglionsejtek elsősorban ezekre a dinamikus változásokra válaszolnak, melyek pigment molekulák arányában történnek egyik állapotról a másikra. • A fotopigmentek aránya a legfontosabb jel a ganglion sejteknek. • Ha a szembe érkező fotonok aránya konstans (nincs változás!!!), aminek a detekciója a vizuális rendszer egyik legfontosabb feladata), akár csak rövid ideig, elveszítjük percepciónkat, mert egy állandó állapotot ér el pigment molekulák aránya.

  23. Ezen a tartományon „nem történik semmi”, nincs változás csökkenti a receptorok érzékenységét erre a tartományra és áttolja máshova (hátha ott talál információt = változást) (a rendszer önszabályozó érzékenységi tartomány elcsúsztatása) Egy típusú ingerlés „hosszan” (60-80s) aktuális érzékenységi tartomány

  24. Negatív utóképSzemek közötti transzfer? • Jobb szemmel adaptálódás • Bal szemmel megjelenik az utókép?

  25. Negatív utóképAz utókép mérete mitől függ? Emmert törvény Felületek és a kivetített utóképek A retinális kép konstans méretű Inger tárgy Emmert törvénye: adott retinális méretű tárgy észlelt mérete arányos a távolsággal. (Demonstráció: utókép mérete)

  26. M. Bach & JL Hinton http://www.michaelbach.de/ot/col_rapidAfterimage/index.html

  27. M. Bach & JL Hinton http://www.michaelbach.de/ot/col_rapidAfterimage/index.html

  28. M. Bach & JL Hinton http://www.michaelbach.de/ot/col_rapidAfterimage/index.html

  29. M. Bach & JL Hinton http://www.michaelbach.de/ot/col_rapidAfterimage/index.html

  30. Negatív utókép • Magyarázat alapjai: • adaptáció • Fotorecptorok foton abszorpcióra való képessége a szembe jutó fény mennyiségével dinamikusan változik • a retinális ganglionsejtek a megvilágításban történő változásra reagálnak elsősorban : ON és OFF g.sejtek Megfigyelések Kontraszt: negatív Méret: attól függ... Szem: nincs transzfer Időtartam: rövid

  31. Szines utókép Megfigyelések • Ellenszínek jelennek meg • Látszólagos mozgás (Phi jelenség) • Kiváltó ingerek eltűnhetnek (Troxler hatás) Magyarázat alapjai • Retinális receptorok fajtái • Színkódolás • Adaptáció

  32. Ferde utóhatás Megfigyelések • Közeli irányokat befolyásol • Rövid ideig tart Magyarázat alapjai • Populációs kódolás • V1 orientációs térkép • Gátlás • Adaptáció Kérdések • Kéreg vagy retina?

  33. A retinától az elsődleges látókéregig Hannula, Simons & Cohen (2005)

  34. A V1

  35. V1 – az input különböző ingerdimenziók mentén elemződik • luminancia • irány • diszparitás • mozgás irány

  36. V1 - Irányszelektivitás Hubel és Wiesel, 1959

  37. Receptív mező – V1 Retinális ganglion sejtek konvergencia V1 (irányszelektív sejt)

  38. A szemdominancia oszlopok

  39. V1 orientációs térkép J. Bednar neurális modellje http://homepages.inf.ed.ac.uk/jbednar/tae.html

  40. Neuron-populáción alapuló kódolás Retinális inger Korai agykérgi válasz Késői agykérgi válasz Orientáció histogram Orientáció histogram J. Bednar neurális modellje http://homepages.inf.ed.ac.uk/jbednar/tae.html

  41. V1 orientációs térkép Lokális orientációs válasz J. Bednar neurális modellje http://homepages.inf.ed.ac.uk/jbednar/tae.html

  42. Adaptáció gátlás révén Függőlegesre adott válasz válasz erőssége .függőlegesre adott válasz adaptáció után inger típusa * válasz erőssége inger típusa J. Bednarneurális modellje http://homepages.inf.ed.ac.uk/jbednar/tae.html

More Related