Energiapolitika

1. Készítették: Aranyosi Zoltán Fabula Zsuzsanna Laluska Zsuzsa Takátsy Fanni Energiapolitika Szeged, 2009. december 3.

2. Energiapolitika fogalma • Az energiapolitika az energiaellátás stratégiája. • Ellátásbiztonság–versenyképesség-fenntarthatóság. • E fogalomba beletartozik az energiaellátás és az energiagazdálkodás feltételrendszerének a kialakítása, a jövőbeni energiaigények és a számításba vehető energiaforrások tartós összhangjának a biztosítása, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését garantáló feltételrendszer kidolgozása, a gazdasági fellendülés szempontjainak figyelembevétele, valamint a társadalmi érdekek érvényesítése.

3. Az energiapolitika környezete • Az energiapolitika a gazdaságpolitikával szorosan összefügg. • A magyar gazdaság- és energiapolitikát az európai uniós erőtérben kell megvalósítani. • A magyar energiapolitika alapfeladata: az unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása a rendelkezésünkre álló politikai eszközökkel.

4. Történeti háttér • negyven éves szocialista időszak - ”Hazánk a vas és acél országa” • nehézipar - energiaigényes ágazat - első nagyobb erőművek a nagy gyárakkal, bányákkal összehangoltan • lakossági ellátás másodlagos szerepe • igények növekedése - energiahordozók felhasználása is megnőtt • nem lehetett hazai forrásokból beszerezni  behozatal Szovjetunióból • rendszerváltás után erőművek, energiaszolgáltatók - magán, külföldi kézbe

5. Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Szénhidrogén ipar • A MOL Rt. privát tulajdonban. • A gázüzletágat a MOL az E.ON-nak adta el. • A gázszolgáltatók tulajdonosai nagyrészt multinacionális cégek. • Három gázszolgáltatóban jelentős, illetve meghatározó tulajdonos az E.ON.

6. Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Földgázpiac • Teljes forgalmának 83 %-ára terjed ki az E.ON monopóliuma. • Az Európai Bizottság nem korlátozta az E.ON-nak a további terjeszkedését. • E.ON „szupermonopólium” - a földgázellátástól az áramszolgáltatásig meghatározó szerepet tölt be a piacon

7. Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Villamos ipar • Közcélú erőművek külföldi tulajdona: teljesítmény 77 %, termelés 60 %. • 10 nagy erőmű van, négy adja a termelés 80 %-át. • MVM Zrt. erőművei (Paks, Vértes): a termelés 41 %-át adják. • A HTM-ek révén az MVM Zrt. befolyása a termelésre ma még 60-70 %-os. • Az átviteli hálózat az MAVIR Zrt. tulajdonában van. • A hat áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz (E.ON, RWE, EdF) tartozik.

8. Villamos-piaci jövedelemviszonyok • A villanyárak az indokoltnál nagyobbak ► extraprofit. • A villamos piac privát szereplői jelentősen túlfinanszírozottak, ebből adódik a magas árszínvonal, miközben az állami tulajdonú Paks és az MVM 2003-ig veszteséges volt. • A rendszer megújítására, jelentős fejlesztésekre, tőkeemelésre nem került sor. A privatizáció óta képződött, mintegy 350 milliárd forint profitot osztalék formájában kivitték az országból.

9. MVM és Mavir • Magyar Villamos Művek Zrt. - MVM Csoport az áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplője • tevékenysége : villamosenergia-termelés, átvitel, rendszerirányítás ,áramkereskedelem • MAVIR ZRt feladatai: • magyar villamosenergia-rendszer irányítása, gondoskodik a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton, • elvégzi szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket, • biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára, • összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos hálózatokkal, • koordinálja a nemzetközi szakmai együttműködéseket, • a jövőbe tekintve elkészíti a hálózatfejlesztési stratégiát és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére. 

10. Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Távfűtés • A városi távfűtő rendszerek ma még csaknem kizárólagosan közösségi (önkormányzati) tulajdonban vannak. • A rendszerek hőtermelői a saját tulajdonú fűtőművek, vagy a privatizált városi közcélú erőművek. • A lakások a bentlakók tulajdonában vannak. • A szolgáltatói tevékenység/felelősség a házak hőközpontjáig terjed. • A lakások energetikai megújítását a tulajdonosi és érdekeltségi rendszer széttagoltsága és a lakók tőkehiánya hátráltatja.

14. Energiamérleg (1990-2008), Petajoule-ban www.ksh.hu 2009. 10. 19.

15. Magyarország energiapolitikája 2008-2020 • Energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat • Célok • Eszközök • Az energiapolitika része, hogy ki kell dolgozni • átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát • nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet

16. Magyarország energiapolitikája 2008-2020 • Hármas célrendszer • Ellátásbiztonság fokozása, • Fenntartható fejlődés elősegítése • Versenyképesség erősítése • Feladatok a célokkal összhangban • fajlagos energiafelhasználás csökkentése • megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelése • környezetbarát technológiák térnyerésének elősegítése.

17. Magyarország energiapolitikája 2008-2020 • A célok elérésének eszközei: • Politikák közötti összhang (energiapolitika, klímapolitika) • Állami és uniós támogatások • (Panel Program, ÖKO program) • Környezet- és energiatudatos szemléletkialakítására

18. Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve • Jogszabályi háttér - 2006/32/EK irányelv • Az intézkedési terv megvalósítását elősegítő intézkedések/eszközök: • energiapazarlást eredményező szabályozások deregulációja, • tájékoztató kampányok • ágazati kulcsszereplők, vállalatok bevonása különböző energiahatékonysági akciókba • mintaprojektek megvalósítása és propagálása (vállalatok bevonásával) • elért eredmények – pl. panel felújítás, napkollektor alkalmazása-széleskörű ismertetése, stb.

19. Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve • Felelősségi kör/végrehajtás • a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Főosztálya • A cselevési terv célja • Közvetlen cél: A rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. • Közvetett cél: Az intézkedések példája által szemléletváltozást  energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra és ezáltal a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését támogatja.

20. Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve • Fő beavatkozási területek • lakossági szektor épületállománya, • intézményi szektor épületállománya, • az energiaátalakítás, • a közlekedés, szállítmányozás, • az építészetben • tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét • Ipari szektor • Tercier szektor

21. Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve • Stratégiai illeszkedés • Új Magyarország Fejlesztési Terv • Az Európai Unió Energiahatékonysági Akcióterve • Európai Unió által 2000-ben kiadott Zöld Könyv

22. Zöld könyv - hazai energiapolitika fő prioritásai • az energiahatékonyság • a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, az energiahordozó-fajták diverzifikálása; • földgázfelhasználás részesedése további növekedésének mérséklése • a megújuló energiaforrások részarányának növelése • az atomenergia felhasználása hosszú távon • az energiaellátás biztonságának fenntartásához szükséges és a fogyasztói érdekeket szolgáló versenypiac, továbbá a befektetésbarát gazdasági környezet megteremtése, illetve folyamatos fenntartása • az energiaforrás- és szállításdiverzifikáció szélesítése • megfelelő stratégiai készletezés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása; • az Európai Unió ez irányú törekvéseinek részeként jó gazdasági és politikai kapcsolatok szélesítése az energiaszállító és -tranzitáló országokkal

23. Veszélyek, aktuális helyzet • A világpiaci kőolajár változása minden energiahordozóra kihat • Klímaváltozás jövőbeli hatásai • Gázellátási zavarok hatása • az ellátásbiztonság növelése • importfüggőség mérséklése • EU saját forrásainak jobb kihasználása • a nukleáris energia szerepének újragondolása (Az Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról) • Aktualitás: lesz-e gázválság? („enyhülés”: 2008 végéhez képest kb. 8%-kal esett a kereslet, ill. a nyomott olajárak miatt alacsonyabbak a gázárak is) • EU – orosz riasztási megállapodás • Dec. 1-ére 4,25 mrd köbméter gáz áll majd az ország rendelkezésére + napi 2,3 millió köbméter lekötetlen gáz a délkelet-európai szükségletek fedezésére

24. Források • Magyar Tudomány 2007/1. Csom Gyula:Energiapolitikai prioritások • Figyelő, 2009. 48. szám • Dr. Járosi Márton: Magyar energiapolitika (előadás) • www.ksh.hu • www.energiaklub.hu • www.parlament.hu • www.nfgm.gov.hu

25. Köszönjük a figyelmet !