A realizmus a 19. középső harmada, második fele

1. A realizmusa 19. középső harmada, második fele

2. Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi orosz művészetben is Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős) Realizmus, a stílusirányzat Courbet: Műterem című képének részlete

4. A latin realis: „dologi” szóból Nehezen határozható meg pontosan, a művészettörténet során többször megjelenő fogalom, minden művész, saját korának lehetőségei és igényei szerint a valóságot keresi A valóság (realitás) hű ábrázolásamint művészeti cél

5. Már a reneszánsz arra törekedett, hogy a látható világ valóságát próbálja visszaadni - ez a törekvés a reneszánsz és a barokk nagymestereinél egészen magas szintet ért el A művészet tükör

6. Egy művészeti nyelv segítségével kell a valóságot megjeleníteni, ez mindig absztrakció (elvonatkoztatás) Egy adott kor, egy adott művész ezt mindig sajátosan teszi (stílus), ez stilizálással, idealizálással járhat együtt A művészet sohasem azonos a valósággal, mindig elvonatkoztatás

7. A latin natura: „természet” szóból, rokon a realizmussal, a valóság aprólékosan hű, részletező, a jelenségek között nem válogató, stilizálástól, eszményítéstől mentes művészi megközelítés neve Általánosabban: túlzottan részletező, nyers sőt durva, visszataszító ábrázolásmód Realizmus és naturalizmus Gericault: Levágott fejek

8. Lehet-e a művészet tárgya a rút, az alantas, a visszataszító? A művészet céljának meghatározásán múlik: az igazságfontosabb lehet a szépségnél Újrealizmus: Daniel Spoerri alkotása a 20. sz. 2. feléből

9. Formai szempontból nem különbözik a romantikus festészet megoldásaitól A tartalom, a témák a fontosak: a jelen felé fordul, életképek, portrék, tájképek, csendéletek jellemzik leginkább A realizmus festészete Millet: Paraszt pár

10. Félre a múlttal, a történelmi, bibliai, mitológiai témák helyet a jelenvalóságát kell a művésznek megfesteni Courbet: Rostálók

12. A társadalom bemutatása az igazi feladat Courbet: Temetés Ornans-ban

13. Az alsóbb társadalmi rétegek élete: a munka világának ábrázolása Courbet: Kőtörők

14. Nem idealizál, nem eszményít, nem grandiózus és nem a festőisége a fontos mint a klasszikus vagy a romantikus tájképnek Egyre fontosabb a tájkép Markó Károly Turner

15. Egyszerűbb, hétköznapibb motívumok, a művész által a természetben felfedezett és megörökített meghittség a lényege Realista tájfestészet: intim (bensőséges) tájkép Courbet: Tájkép

16. A fontainebleau-i erdőben, egy Barbizon nevű faluban 1850 körül megtelepedő francia művészek csoportja A tájkép megújítására törekvő művészek, az intim tájkép megteremtői Barbizoni iskola Corot tájképe Theodore Rousseau

17. A barbizoniak kezdenek műterem helyett a szabadban (plein air) festeni,az impresszionizmus előfutárai Daubigny tájképe

18. Később a magyar tájkép festészet kiemelkedő alakja, Paál László is csatlakozott a barbizoniakhoz

19. A francia Millet tájképek helyett inkább életképek alkotója Főleg a paraszti munka ábrázolása érdekli Monumentális erővel ábrázolja a szegény földművelők világát A talán legjelentősebb barbizoni:Jean-Francois Millet

20. Van Gogh csodálta művészetét, több művét lemásolta Millet és Van Gogh magvetője

21. Jean-Francois Millet: Kalászszedők, 1857.

22. A szegénység világa, a tarlón maradt, elszórt kalászokat gyűjtik a nincstelen asszonyok Egy vázlat

23. Klasszikusan felépített, nyugodt kompozíció Monumentális, felesleges részletektől mentes, szobrászi zártságú figurák Szinte ünnepélyes, emelkedett ábrázolás: a munka emlékműve A téma rajzbanés rézkarcon

24. Millet gyakran úgy teszi monumentálissá és hősiessé figuráit, hogy alacsony horizont előtt ábrázolja őket, az égre rajzolódik alakjuk

25. Ő a legfontosabb alakja a francia realista festészetnek, ő használja először ezt a stílus meghatározást saját művészete kapcsán Politikai szerepvállalása miatt börtönbe, majd száműzetésbe került Gustave Courbet Önarckép a börtönben

27. Ő is a romantikából indul Sebesült férfi (Önarckép)

28. Saját stílusára találván igyekszik kerülni minden idealizálást, szépelgést

29. A valóság kíméletlen ábrázolása, hatalmas méretű életképek Ebéd után Ornans-ban

30. Nagy társadalmi tablók Courbet: Temetés Ornans-ban

31. A műterem

32. Társadalom kritika: a munka világa Kőtörők (elpusztult)

33. Egyház ellenesség Hazafelé

34. Erőteljes tájképek

35. Monet egyik kedvelt témája (Etretat), ahogy Courbet látja Courbet képe

36. Kiváló portréista

37. Gustav Courbet: Bonjour Monsieur Courbet(Jónapot Courbet úr), 1854.

38. Honoré Daumier: Rue Transnonain, 1834., litográfia

39. A francia karikatúra rajzoló Daumier, az egyik legeredetibb alkotója a kornak Rubens Krisztusára emlékeztető rövidülésben ábrázolja a halott férfit, aki egy 1834-ben történt botrányos eset egyik áldozta, egy tüntetés során egy házból rálőttek a katonákra, akik ezután a ház minden lakóját lemészárolták

40. A korabeli sajtó ezt a grafikai eljárást használja a képek sokszorosítására Litográfia (kőrajz)

41. Szatirikus látásmód, társadalom kritika

42. Különös, részleteket alig mutató képek festője

43. Harmadosztályú vasúti kocsi

44. Hajóvontató

45. Íme az ember

46. Don Quijote

47. Fedotov: Az őrnagy leánykérőben, 1848.

48. Az anekdotikus hangulatú kép az orosz társadalom jellegzetes típusait vonultatja fel: a katonatiszt, a úri asszony és lánya, a pópa, a szolgáló stb.

49. Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. • A heveder jelképes eszköz, rabságuk, elnyomatásuk szimbóluma

50. Orosz festők 1871-ben csoportba (Vándorkiállítási Társaság), szerveződnek, céljuk a vidéket járva felvilágosítani az orosz népet elmaradottságukról, nyomorúságos helyzetükről A fennálló rendszer elleni lázítás is megtalálható művészetükben Túlsúlyba kerül a társadalombírálat, kritikai realizmus