Jogi és menedzsment ismeretek

1. Jogi és menedzsment ismeretek

2. Vígh László • Elérhetőség: vigh@lucifer.kgt.bme.hu • Honlap: vighlaszlo.com BME Q ép. II. em. A217. sz. Fogadóórák: kedd 10-12 és csütörtök 12-14

3. Általános információk • Tananyag: Pálinkó Éva-Dévai Katalin – Szabó Márta: Vállalkozási ismeretek, + az előadások anyaga • Számonkérés: - 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %) az anyag első feléből az aláíráshoz, amely a vizsgán való részvételre jogosít (üzleti terv!) - akinek ez az 1. zh nem sikerül, pót-zh-t írhat a szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében, ill. ha ez sem sikerül a vizsgaidőszakban az első vizsgaalkalommal pót-pót-zh-t írhat - + lehetőség a megajánlott jegy: aki az 1. zh-n megszerezte az aláírást az anyag második részéből írhat még egy zh-t a szorgalmi időszak utolsó- utolsó előtti hetében és ennek a 2. zh-nak és az 1. zh-nak az átlaga alapján kaphat jegyet.

4. Jogi ismeretek • A gazdálkodó szervezetek működését meghatározó jogszabályok. • Egyéni és társas vállalkozási formák • A gazdasági társaságok alapításának és működésének általános szabályai • Jogrendszer, jogágak

5. Menedzsment ismeretek I. • Állóeszköz-gazdálkodás • Forgóeszköz-gazdálkodás • Vállalatok pénzügyi folyamatai • Számviteli alapismeretek • Alapvető pénzügyi mutatószámok • Üzleti tervezés • Vállalati stratégiai menedzsment • Stratégiai tervezés marketingstratégia

6. Menedzsment ismeretek II. • Az informatika fejlődésének hatása a vállalati szervezetre, működésre • A vezetés, vezetői felfogások, vezetői feladatok, stílusok • Döntéselméleti alapok, döntéshozatal módjai, kockázat, bizonytalanság kezelése • Vezetői információs rendszerek • Konfliktuskezelés a szervezetekben

7. Vállalkozások indításának alapvető kérdései Jogi és menedzsment ismeretek 1. hét

8. Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? • Potenciális üzleti lehetőség • Tőke (befektetés) • Vállalkozói készség - vállalkozó • Kockázatvállalás • Reális üzleti terv

9. Vállalkozzunk-e? • Az alternatívák számbavétele (előnyök, hátrányok) • Munkaidő hossza • Stabilitás, biztonság, kockázat • Főnök-beosztott viszony • Folyamatos döntési kényszer

10. Megfontolandó kérdések? • Mit akarok elérni a vállalkozással? • Elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? • Reálisak-e elképzeléseim? • Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai? • Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség, flexibilitás, eredetiség, magabiztosság, önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb.

11. Üzleti tevékenység kiválasztása • Vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység, a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? • Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb.) • Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

12. Vállalkozás elnevezése • Találó, rövid legyen, • Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint • Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) • Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) • Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

13. Cégnév • Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma Pl.: Eláslak Temetkezési Bt.

14. Vállalakozás helyének kiválasztása • Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja • Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik • Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik • Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

15. Vállalkozási forma kiválasztása • Egyéni vállalkozás • Társas vállalkozás

16. Egyéni vállalkozás a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték)

17. Ki nem vállalkozhat? • akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); • akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); • akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; • aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; • aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; • akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; • akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van .

18. Egyéni vállalkozás • Leggyakoribb vállalkozási forma • Előnyei: • egyszerű alapítás • viszonylag kevés jogi kötöttség • kisebb alapítási, fenntartási költségek, • mozgékony, könnyen változtatható forma, • a teljes ellenőrzés a vállalkozó kezében van Hátrányai: • Korlátlan felelősség • Alacsony hitelképesség • Kisebb növekedési lehetőség

19. Egyéni cég • Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy egyéni céget alapíthat. (Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.) • Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. • Az egyéni cégnek - az törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. • Az alapításhoz közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag - jogszabályok keretei között - szabadon állapíthatja meg.

20. Az egyéni cég bejegyzése • Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni. • Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre, a bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. • Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

21. Az egyéni cég felelőssége • Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. • A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Erről, valamint korlátolt felelősség választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában köteles nyilatkozni. • Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. • Korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani.

22. Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: • Természetes személyek • Jogi személyek A következő formákban működtethetők: • közkereseti társaság, • betéti társaság, • korlátolt felelősségű társaság, • részvénytársaság Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el

23. Jogi személyiség nélküli • Bt, betéti társaság • Kkt, közkereseti társaság Jogi személyiséggel rendelkezik • Kft, korlátolt felelősségű társaság, • Rt. részvénytársaság

24. Néhány jogi fogalom: • Felelősség: korlátlan és korlátozott • Korlátlan és egyetemleges • Cselekvőképesség (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet) - korlátozottan cselekvőképes - cselekvőképtelen • Természetes személy, jogi személy

25. Közkereseti Társaság • A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges) • rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. • fő szerve a tagok gyűlése, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. • egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó. • a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el.

26. Betéti társaság • Létrehozhatják: - csak magánszemélyek - magán és jogi személyek • Beltag – korlátlan felelősség, személyes közreműködés Kültag – korlátozott felelősség • Alapító taggyűlés • Társasági szerződés

27. Bt és kkt előnyök, hátrányok • Előnyök: • Megosztott felelősség • Kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat • Viszonylag egyszerű forma • Kisebb alapítási és működtetési költségek • Egyszeres könyvvitelt vezet Hátrányok: • A beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége • Profit megosztása

28. KFT • Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) • Felelősség: korlátozott (az üzletrész erejéig) • Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) • Legkevesebb 500000 Ft törzstőke (amely üzletrészekre oszlik - szavazati arány) • Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés • Ügyvezető • Társasági szerződés

29. Kft Előnyök: • Korlátolt felelősség • Kedvezőbb tőkebevonási lehetőség • Nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség Hátrány: • Az alapítás költségesebb, bonyolultabb • A fenntartás költségesebb • Bonyolultabb szervezet • Kettős könyvvitel

30. Részvénytársaság • tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. • A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. • az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. • előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

31. Zártkörűen működő részvénytársaság • Zártkörű működésről akkor beszélünk, ha a részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, vagy ha a részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. • Tilos a zártkörűen működő rt. részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni . A zártkörűen működő részvénytársaságok alapszabálya korlátozhatja a részvények elidegenítését (meghatározhatja például azt, hogy kiknek adható el) . A részvénytársaság elnevezésének tükrözni kell működési formáját ("zártkörűen működő részvénytársaság, rövidítve "zrt.").

32. Nyilvánosan működő részvénytársaság • Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket eladásra kínálják a nyomtatott sajtóban, és az ott megjelölt időben és helyen bárki jegyezheti, megvásárolhatja őket. • Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. • A részvénytársaság elnevezésének tükrözni kell működési formáját ("nyilvánosan működő részvénytársaság, rövidítve "nyrt.").

33. Részvény

34. Vállalkozási forma kiválasztása • Vállalkozási tevékenység jellege • Pénzügyi korlátok • Üzleti kockázat • Adófizetési kötelezettség • TB • Könyvvezetési kötelezettség