A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

1. A klasszicizmus(kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

2. Bonyolult, már-már „modern” időszak • A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus • Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy másik stílusba • Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége

3. A klasszikus ókor más korokban is hatással volt az európai művészetre • Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.

4. I. A korszakról általában

5. 1. A név: klasszikus • Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása • Tökéletes, példaképül ajánlható • Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e. 5-4. sz.) alkotásaihoz

6. 2. Földrajzi elterjedése • Európán kívül a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon (pl. USA) is jellemző

7. A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik kiváltója 3. Szellemisége Voltaire és Rousseau

8. Houdon: Voltaire

9. 4. Művészeti céljai

10. A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény Az ésszerűség, a szabályok, a renderkölcsi szükségszerűség is

11. Winckelmann fejti ki, hogy milyen úton kell a művészetnek haladnia, a „Gondolatok a görög művészet utánzásáról a festészetben és a szobrászatban” című művében Nagy művész akarsz lenni?Másold a görögöket!

12. Német származású régész, művészettörténész Ő különíti el az antik görög művészet alkotásait korszakonként Winckelmann

13. „Nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi őket, ezt kell elérniük a modern kor művészeinek is saját alkotásaikban Nyugalom, szépség, ésszerűség (a túlzások kerülése), monumentalitás (erő, emelkedett ünnepélyesség) De mi a jellemzője a görög művészetnek Winckelmann szerint?

14. Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére Az ekkoriban megkezdett pompeji ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket 5. Az antikvitás divatja

15. Piranesi Rómája

17. Pompeji

21. II. Klasszicista építészet

22. 1. Jellemzői

23. Múzeumok (a tudomány és a művészet temploma) Bankok (kapitalizmus) Állami épületek (politikai hatalom) Új építészeti feladatok: új középületek

24. Hasábok, kockák (épülettest) Hengerek (kupoladob) Félgömbök (kupola) Szimmetria, áttekinthetőség Nyugodt arányok (aranymetszés) Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák

25. Zárt falsíkok, visszafogott díszítmények, szabályszerűen alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)

26. 2. Példák

27. a/ British Múzeum, London, 1823-44.

28. Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat

29. A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó (kolonnád) határolja

30. A múzeum könyvtára • Az épületbelsőben megjelenik a kupolás, centrális tér motívuma

31. A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)

32. b/ Péchy Mihály: Nagytemplom, Debrecen, 1805-21.

33. A magyar klasszicista építészet egyik legfontosabb korai alkotása Nemzeti jellegzetességet is mutató (a nemes építőanyagok rideg ünnepélyessége helyett alkalmazott tégla), az alföldi, alacsony építésű városképbe szervesen illeszkedő, széles homlokzatú épület

34. A kupolás, centrális épület alapfalainak a középkori, tűzvészben elpusztult Szent András-templom alapjaihoz kellet igazodniuk

35. Péchy centrális tervét anyagi okokból nem tudták teljesen kivitelezni, a módosításokat Rabl Károly építésvezető végezte el A tervezett kupola elmaradása még szélesebbé teszi a szimmetrikus, két tornyos, ión féloszlopokkal és timpanonnal díszített homlokzatot Cegléd

37. A belső fehérre meszelt, csak építészeti tagozatokkal (pilaszterek, párkányok) díszített falai a református előírásokat követik Ebben az épületben olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben

38. c/ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Bp.1837-47.

39. A legnagyobb magyar klasszicista építész főműve, a magyar klasszicizmus főműve Pollack Mihály

42. A Széchényi Ferenc felajánlására létrejövő gyűjtemény elhelyezését szolgálta, nemzeti kultúránk jelentős intézménye

43. Célszerűség és reprezentáció • 2 udvar köré szerveződő, folyosókra fűzöttteremsorok téglány tömbje (célszerűség) • A bejárati szabadlépcső, a nyitott oszlopcsarnok, az előcsarnokok, a 3 karos lépcsőház, a Pantheon-szerű kupolaterem, és a díszterem ünnepi hangulatot teremtenek

44. Tiszta geometriájú tömegek, sík falak, kiegyensúlyozott, mértéktartó díszítmények

45. A főtengely reprezentatív térsorát indító portikusz 8 oszlopa és szobordíszes timpanonja

46. A portikuszkorinthoszi oszlopai

49. A kazettás kupola és az 1:1 arányú tér klasszikus idézet Az emeletPantheon-szerű körterme