1 / 5

Uralisztika 2. 09.18.

Uralisztika 2. 09.18. Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás. morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!. Szófajok a világ nyelveiben. ige, főnév, melléknév, névmás stb…. nyitott szófajok – zárt szófajok

quanda
Download Presentation

Uralisztika 2. 09.18.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Uralisztika 2.09.18. Az alapnyelvi szófajok

  2. A szófaji kategorizálás • morfológiai alapon • szintaktikai alapon • szemantikai alapon • Komplex módon kell vizsgálni!

  3. Szófajok a világ nyelveiben • ige, főnév, melléknév, névmás stb…. • nyitott szófajok – zárt szófajok • nyitott: nagy számú, a csoporton belül változás lehetséges (pl.ige, főnév) • zárt: kis számú, állandó (pl. névmás) • Univerzális szófajok?

  4. Igék és főnevek a PL-ben • Ige, főnév univerzális > PL-ben is volt! • Korai feltételezések: • 1. névszó elsődlegessége • 2. szófaji elkülönülés hiánya (ld. ún. nomenverbumok: magyar fagy, les, nyom, zavar, finn itä- ’csíra; csírázik’, tuule- ’szél; fúj’, onki- ’horog; horgászik’, mari lum- ’hó; esik a hó’, komi iz- ’kő; őröl’, nyenyec jeďe- ’betegség; betegnek lenni’, jäke- ’füst; füstöl’ ) (ld. még: kel-etlen / kedv-etlen, manysi aγi-kwe ‘lány-ka’ / mini-kwe ‘megy (ő a kedves)’

  5. ? Nomenverbumok?? • (1) PU*päŋe > magyar fej, fő, finn pää ’fej, fő’, mordvin pe, pä ’valaminek a vége’, manysi päŋ ’fej, fő’ ~ ? nyenyec pa- ’kezdődik’ • PFU*śoje > magyar zaj, finn soi- ’cseng’, számi čuoggjâ ’hangzik, cseng’, manysi suj ’hang, hír, zaj’

More Related