Terápiás munkahelyek sugárvédelme (brachyterápia, teleterápia)

1. Terápiás munkahelyek sugárvédelme (brachyterápia, teleterápia) Összeállította: Déri Zsolt Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum Az OSSKI adatainak felhasználásával.

2. SUGÁRTERÁPIA A rákos sejtek, szövetek minél tökéletesebb elpusztítása a normál szövetek védelme mellett Az alkalmazott sugárdózis egyenlő vagy nagyobb a normál szövetek tolarencia szintjénél. • A hatékonyság függ: • az elnyelt dózistól • a leadás módjától • a dózis időbeli frakciójától • a gondos besugárzás tervezéstől • a szűrők, védőblokkok megfelelő használatától

3. SUGÁRTERÁPIA • Az eredményes sugárterápia feltétele: • A daganat sugárérzékenysége • Megfelelő sugárforrás • Megfelelő besugárzási technika és dózisválasztás • Követelmények: • A sugárzás áthatoló képessége arányban legyen a besugárzandó góc mélységével • A dózis eloszlás egyenletes legyen a sugárnyalábon belül • A sugárnyaláb jól definiálható legyen • A sugárnyaláb irányítható legyen a beteg testének megfelelő területére

4. SUGÁRTERÁPIA • A sugárterápiában alkalmazott sugárforrások: • külső sugárforrások: röntgen, gamma, elektron és neutron sugárzók (gyorsítók) • brachy terápiás sugárforrások: a radioaktív anyag tűk, tubusok segítségével kerül alkalmazásra • folyadék formájában (orálisan vagy vénásan alkalmazott radionuklidok)

5. SUGÁRVÉDELEM MSZ 62-6 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Sugárvédelmi előírások a zárt sugárforrások közelterápiás felhasználásakor (brachy-terápia) Alapvetően zárt sugárforrások elleni védelem • Fogalommeghatározások • Dóziskorlátok • Orvosi közelterápiás intézmény létesítése • Üzemeltetési előírások

6. BRACHY TERÁPIA (üregi kezelés) Közelterápia: a sugárforrást a daganat közelében helyezik el Sugárforrások: tubusok, tűk, automatikus berendezések Rádium kapszulák

8. Prosztata rák kezelése brachy-terápiával • Az eljárás időtartama: kb. 2,5 óra. • 10 – 15 db tű • 60 – 90 db „seed”

9. MSZ 62-6 • Egyszeri felhasználású, zárt sugárforrások: • Ebbe a csoportba olyan rövid felezési idejű izotópok tartoznak, amelyeket méretre vágott aktív drótok vagy a betegben végleg bent maradó kisméretű (általában legfeljebb néhány mm hosszú, és legfeljebb 1 mm átmérőjű) sugárforrások (ún. „seed”-ek) formájában alkalmaznak.

10. MSZ 62-6 • Egyszeri felhasználású, zárt sugárforrások: • Ebbe a csoportba olyan rövid felezési idejű izotópok tartoznak, amelyeket méretre vágott aktív drótok vagy a betegben végleg bent maradó kisméretű (általában legfeljebb néhány mm hosszú, és legfeljebb 1 mm átmérőjű) sugárforrások (ún. „seed”-ek) formájában alkalmaznak. • Ha a sugárforrásoknak nincs külön tokozása, akkor a radioaktív anyag csak olyan fém lehet, amelynek béta-sugárzását a forrás bevonata elnyeli.

11. MSZ 62-6 • Ismételten felhasználható sugárforrások: • a gyakori manuális kezelésekhez megfelelő applikátorokat (például ún. cervikális rudakat, gombákat, lapokat) kell alkalmazni. Méhnyak daganatok üregi brachyterápiájában használt applikátorok.

12. MSZ 62-6 • Ismételten felhasználható sugárforrások: • a gyakori manuális kezelésekhez megfelelő applikátorokat (például ún. cervikális rudakat, gombákat, lapokat) kell alkalmazni. • Gamma-sugárforrás esetében manuális kezelésre legfeljebb 4 GBq aktivitású 60Co vagy ezzel azonos, levegőben elnyelt dózisteljesítményt eredményező más gamma-sugárzó radioizotóp használható. • a sugárforrások felhasználási idejét a vonatkozó rendelet* szerinti hatóság határozza meg. * 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

13. MSZ 62-6 • Ismételten felhasználható sugárforrások: • csak olyan sugárforrást szabad használni, amelynek kísérő okmányai az MSZ 14339-3 szerinti adatokon kívül tartalmazza a sugárforrás szolgálati idejét és a sterilizálásával kapcsolatos eljárást, valamint a tokozás módját és a tok anyagát. • A sugárforrások feleljenek meg az MSZ 14340-1 és az MSZ 14339-2 előírásainak. • Applikátor: • olyan eszköz, amely a beteg besugárzása alatt a radioaktív sugárforrás(oka)t tartalmazza.

14. MSZ 62-6 • Ismételten felhasználható sugárforrások: • Ha az azonosító szám a sugárforrás tokjára technikai okból (például a tok kilyukasztásának veszélye miatt) nem vihető fel, akkor egyéb tartós jelöléssel (például színes gyöngyök) kell arról gondoskodni, hogy a különböző aktivitású vagy azonos aktivitású és külső megjelenésű, de különböző elrendezésű sugárforrások egymástól jól megkülönböztethetők legyenek. • Egymástól jelöléssel meg nem különböztethető kicsi és azonos méretű sugárforrásokból egy intézményben egyszerre csak azonos aktivitású, az átlagos értéktől legfeljebb ± 10%-kal eltérő és azonos radionuklidot tartalmazó forrásokat szabad használni.

15. BRACHY TERÁPIA A sugárforrások felhasználásának módjai • Tűzdelés: • A sugárforrást a szövetben helyezik el, ezért intersticiális vagy intratumorális eljárásnak nevezik • Felhasznált sugárforrások: • Rádiumtű – régebben • Co-60 (kobalt), Ta-182 (tantál) – napjainkban • Tűk, drótok • Beleszúrják a daganatos szövetbe • Fonalak • A tumort varratokkal látják el

17. BRACHY TERÁPIA A sugárforrások felhasználásának módjai • Üregi kezelés: • Történhet kézi vagy utántöltéses (afterloading) technikával. Lényege, hogy a sugárforrást a szervezetben lévő üregekben helyezzük el. • A sugárforrás lehet tubus, gyöngy, gomba vagy rúd formájú. • Szemészeti applikátorok alkalmazása: • A szemelváltozásokat, tumorokat 1 – 2 cm átmérőjű, távolságvédelmet szolgáló fogóval ellátott, zárt sugárforrással kezelik, vagy a sugárforrást beültetik. • A kezelés időtartama másodpercek – napok.

18. BRACHY TERÁPIA • Fogóeszközök: • A sugárforrások mozgatására kizárólag azokat a fogóeszközöket szabad használni, amelyek biztosítják a távolságvédelmet. • Béta-sugárzó források alkalmazása esetén a fogókat a kéz védelmére plexipajzzsal is el kell látni. • Gamma-sugárzó forrásokkal végzett hosszadalmas, illetve gyakran ismétlődő munkafolyamatok esetében a fogóeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a kéz sugárterhelése a vonatkozó rendeletben meghatározott értéket ne haladja meg. • Az 1 GBq-nél nagyobb aktivitású zárt gamma-forrás esetében hosszú szárú csipeszt vagy távfogót kell alkalmazni.

19. BRACHY TERÁPIA A sugárforrások felhasználásának módjai • Afterloading technika: • A sugárforrás nélküli inaktív tartót – applikátort – helyezik a besugárzandó területbe • Röntgen felvétellel ellenőrzik a helyes pozicionálást • A sugárforrást kézzel vagy automatikus vezérléssel juttatjuk a tartóba. • Izotópok: Co-60, Cs-137, Ir-192 • A tűzdelés és a kézi utántöltős eljárás a személyzet igen jelentős sugárterhelését eredményezi. • Ahol van rá lehetőség, a tűzdelés és a kézi utántöltős eljárás helyett az automatikus vezérlésű afterloading technikát kell alkalmazni.

20. MSZ 62-6 • Távtöltő (afterloading) technika: • olyan eljárás, amelynek során a sugárforrásokat kézzel vagy távirányítással az applikátorba juttatják. • Távirányítású távtöltő berendezés: • a besugárzókészülékből, a vezérlőegységből, a sugárforrás(ok) vezetésére alkalmas csö(vek)ből és az applikátorból álló berendezés. • A sugárforrásokat pneumatikusan vagy elektromechanikusan, transzportkábel segítségével lehet mozgatni. Az utóbbi esetben lehetséges a sugárforrás „léptetése" az applikátorban.

21. HDR afterloading készülék egy háromcsatornás nőgyógyászati applikátorral. A léptethető Ir-192 sugárforrás az összekötő csatornákon keresztül, távirányítással jut az applikátorba.

23. MSZ 62-6 • Ha a távtöltő berendezés több sugárforrást tartalmaz, akkor a készüléken fel kell tüntetni, hogy az egyes csatornákban milyen sugárforrások választhatók ki. • A készüléken fel kell tüntetni a sugárforrástartóban tárolt radioaktív sugárforrások aktivitását és a tartótól 1 m-re mérhető, levegőben elnyelt dózisteljesítményt. • Az egyes applikátorokon fel kell tüntetni a típusjelzést. • Minden merev, aszimmetrikus, testbe vezethető applikátornak olyan jelzést is kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy a betegbe vezetve is meg lehessen a térbeli helyzetét állapítani.

24. BRACHY TERÁPIA • Laboratóriumi helyiség: • A zárt sugárforrásokat tárolják és a felhasználáshoz előkészítik. • Speciális helyiségek, kezelők és kórtermek • Az applikátort a betegbe helyezik. • Műtők • A sugárforrást a betegbe helyezik. • Műtő és besugárzó helyiség, vagy speciális műtő - afterloading technikánál • Diagnosztikai röntgenkészülék (CT, IBU) • A lokalizációs felvételekhez • A sugárforrások és a sugárforrást hordozó beteg szállítása.

25. BRACHY TERÁPIA • A távirányítású távtöltő kezelőegység (a klinikai és orvostechnológiai szempontok miatt szükséges helyiségeken kívül) legalább • besugárzóberendezésből, • árnyékolt besugárzóhelyiségből és • külön vezérlőhelyiségből álljon - HDR berendezés esetén. • A távirányítású távtöltő kezelőegységben teljesíteni kell a manuális kezelésre vonatkozó előírásokat is. • Felügyelt területhez tartozó külön kezelőhelyiség • A betegszobára vonatkozó előírások.

26. IBU: integrált brachyterápiás képalkotó eszköz

27. MSZ 62-6 • Ellenőrzött területa közelterápiában: • olyan terület, ahol a külső sugárterhelés az évi effektív dóziskorlát 3/10-ét meghaladhatja, és ezért az ionizáló sugárzás elleni védekezés céljából különleges szabályok vannak érvényben, és ahová a bejutást ellenőrzik. • Felügyelt terület a közelterápiában: • olyan terület, amelynek méretét az határozza meg, hogy annak külső határán az évi effektív dózisegyenérték ne haladhassa meg a lakossági dóziskorlátot.

28. MSZ 62-6 • A felügyelt területeken rendszeres sugárvédelmi ellenőrzést kell végezni. • A felügyelt területen csak meghatározott személyek (beosztott személyzet, kezelt betegek) tartózkodhatnak, ott a beteglátogatás tilos. • A felügyelt területajtaján el kell helyezni a sugárveszély nemzetközi tárcsajelét, ajtaja kilinccsel csak belülről legyen nyitható. • A sugárforrás elvesztését vagy illetéktelen kivitelét - a kijáratnál, illetve a WC-helyiség ágytálmosó bejáratánál - megfelelően elhelyezett, hangjelzést adó dózisszintjelzővel kell megakadályozni.

29. MSZ 62-6 • Ápolási terület: • a közelterápiás egység valamennyi, sugárforrást tartalmazó beteg fektetésére kijelölt szobája, kivéve az ágyakat és ezek közvetlen környezetét (ahonnan az ellátást, például az injekció beadását végzik). • Rögzített sugárvédelmi berendezések: • gyakran ismétlődő sugárveszélyes munkák esetén használt eszközök (például sugárvédett munkaasztalok, tárolók), amelyek biztosítják, hogy a foglalkozási sugárártalomnak kitett dolgozók várható átlagos évi sugárterhelése ne haladja meg az effektív dóziskorlát 3/10 részét.

30. MSZ 62-6 • Nagy dózisteljesítményű távtöltő (High Dose Rate, HDR afterloading) berendezés: • olyan távtöltő berendezés, amelynél a sugárforrástól 1 m-re 20 mGy/h-nál nagyobb, de 500 mGy/h-nál kisebb közölt dózisteljesítmény mérhető. • Besugárzókészülék: • a távirányítású távtöltő berendezéseknek a besugárzóhelyiségben lévő része, amelynek legfontosabb egységeit a sugárforrás nyugalmi tárolására, valamint a beteg és a tároló közötti mozgatására használják.

31. MSZ 62-6 • Izotóptároló helyiség: • olyan helyiség, amelyben a zárt vagy a nyitott radioaktív sugárforrásokat tárolják, és amely a benne tárolt sugárforrásoknak megfelelően van kialakítva (MSZ 62-2 és MSZ 62-7 ). • A sugárforrásokkal végzett munkát úgy kell megszervezni, és a sugárvédelmet úgy kell kialakítani, hogy a sugárveszélyes tevékenységet végző személyek átlagos foglalkozási effektív dózisa ne haladja meg a vonatkozó rendeletben* megadott effektív dóziskorlát 3/10 részét. * 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

32. MSZ 62-6 • A személyzet indokolatlan sugárterhelésének elkerülése érdekében : • új orvosi közelterápiás egységet távtöltési elven működő berendezés telepítésével kell létesíteni. A kezeléseknek a távtöltő technikán kell alapulniuk. • Meglévő munkahelyeken a távtöltési eljárásra kell áttérni úgy, hogy a folyamatos betegellátás biztosítva legyen.

33. BRACHY TERÁPIA • A sugárforrások tárolása: • Azokban az intézményekben, amelyekben egyszerre egynél több beteget kezelnek gammasugárforrással, azokat a izotóptároló helyiségekben kell elhelyezni. • A sugárforrások tárolására és előkészítésére használt helyiségben hézagmentes padlóburkolatot kell létesíteni. • A tárolásra és előkészítésre használt helyiségben a források megfelelő tárolásához és a források előkészítéséhez árnyékolással ellátott, rögzített sugárvédelmi berendezéseket kell alkalmazni.

34. BRACHY TERÁPIA • A sugárforrások tárolása: • A sugárforrások tárolására zárható, lopás ellen védelmet nyújtó, nem gyúlékony, beépített trezort kell elhelyezni. A trezor védelmét úgy kell kialakítani, hogy az előtte levő munkaasztalt határoló felületek mentén, valamennyi sugárforrás jelenléte esetén a környezeti dózisegyenérték teljesítmény ne haladja meg a 20 µSv/h értéket. • A trezor méretezése általában akkor megfelelő, ha felületétől 1 m-re a környezeti dózisegyenérték teljesítmény nem haladja meg a 10 µSv/h értéket. A sugárvédett munkaasztalt ugyanis lehetőleg a trezor előtt kell kialakítani, és így a személyzet a trezor homlokfelületét legfeljebb 0,5 m-re közelítheti meg.

35. BRACHY TERÁPIA • A sugárforrások tárolása: • A sugárforrás(ok) tárolótartóján piros lámpa jelezze, ha nincs valamennyi sugárforrás a tárolótartóban. • A készülékre zárat kell szerelni, hogy a távtöltő berendezést csak megfelelő kulccsal lehessen üzembe helyezni. • Tartós áramforrással kell megoldani, hogy a sugárforrás a hálózat meghibásodása esetén is tárolóhelyzetbe kerüljön, és a hálózati hiba után a kezelés (rész)adatait a készülék legalább 10 órán át megőrizze.

36. BRACHY TERÁPIA • A sugárforrások tárolása: • Ha a gamma-sugárzó radioizotópok összaktivitása meghaladja az 1. táblázatban megadott értékeket, akkor többrekeszes trezort kell használni. Egy rekeszben legfeljebb az egyszeri (egy beteghez) felhasználható sugárforrásokat lehet tárolni. A fiókokon (rekeszeken) szám vagy betűjelzést kell alkalmazni, amellyel a fiókok egyértelműen azonosíthatók. A rekeszek elülső falának gyengítési tényezője (F) az adott radioizotópra legalább 10 legyen.

37. IZOTÓPTÁROLÓ HELYISÉG • A radioaktív sugárforrásokat lehet külön izotóptároló helyiségben tárolni. • Különböző falvastagságú, fogantyús ólomtartókban* szállítható gamma-sugárzó radionuklidok legnagyobb aktivitása:

38. IZOTÓPTÁROLÓ HELYISÉG • Az izotóptároló helyiségből bármilyen irányba kilépő sugárzás egyenértékdózis-teljesítménye legfeljebb 2 µSv/h legyen. • Ha az izotóptároló helyiség ajtaja közvetlenül a sugárveszélyes munkahely valamelyik helyiségébe nyílik, akkor az ajtó felületén a egyenértékdózis-teljesítménynek 20 µSv/h-nál kisebbnek kell lennie. • Az izotóptároló helyiség belső térségében az egyes tárolóegységek zárt állapotában és valamennyi sugárforrás bentléte esetén a egyenértékdózis-teljesítménynek 200 µSv/h-nál kisebbnek kell lennie.

39. MSZ 62-6 • A sugárforrás sérülése esetén követendő eljárás: • A sugárforrás sérülése esetén a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (MSSZ) szerint kell eljárni. • Sugárforrásokat házilag javítani tilos. Ezt csak arra felkészült szakemberek megfelelő laboratóriumban végezhetik. A sérült sugárforrást nyitott sugárforrásként kell kezelni és a forgalomból azonnal ki kell vonni. • Zártsági vizsgálatokat az MSZ 14340-1 szerint kell végezni.

40. A speciális helyiségek használata • A sugárforrások tárolását, előkészítését és a betegbe való behelyezését kizárólag az erre a célra kijelölt helyiségekben szabad végezni. Ezek a helyiségek minden esetben az ellenőrzött területhez tartozzanak. • Azokban a helyiségekben, amelyekben sugárveszélyes munkát végeznek, kizárólag a munka végzéséhez, illetve a kezeléshez feltétlenül szükséges személyeknek szabad tartózkodniuk. • Mindazokat a helyiségeket (kezelő, forrás-tároló, betegszobák), amelyekben radioaktív izotópok (sugárforrások) találhatók, el kell látni a sugárveszély jelével.

41. BRACHY TERÁPIA • Kezelőhelyiség: • A sugárforrások előkészítését és az applikátorok betegbe helyezését a felügyelt területhez tartozó külön kezelőhelyiségben kell végezni. • Az izotóptároló- és a kezelőhelyiségeket új létesítményben úgy kell kialakítani, hogy egy egységet alkossanak. A szomszédos helyiségek felé az árnyékolást a felhasználást figyelembe véve kell kialakítani. • Kivételes esetben a sugárforrások tárolhatók a sugárforrás behelyezésére szolgáló helyiségekben, trezorban.

42. BRACHY TERÁPIA • Kezelőhelyiség: • A kezelőhelyiségben a kezelést végző személyek védelmét megfelelő számú rögzített és/vagy mozgatható sugárárnyékoló pajzzsal kell megoldani. A pajzsok méretezéséhez az MSZ 62-2-t kell alkalmazni, figyelembe véve az évenkénti kezelések számát, az átlagos behelyezési időt, valamint az alkalmazott radioizotópot és a sugárforrás aktivitását.

43. BRACHY TERÁPIA • A vezérlőpulton és a besugárzóhelyiségben alkalmazott jelzőlámpák színei a következők legyenek: • A besugárzás megkezdését, megszakítás, meghibásodás utáni folytatását kizárólag egy helyről szabad kapcsolni.

44. BRACHY TERÁPIA • A besugárzóhelyiségben és annak bejárati ajtaja felett piros lámpa jelezze, ha a forrás a tároló helyzetet elhagyta. • A beteg sugárvédelme érdekében a készüléken olyan kapcsolóórát kell alkalmazni, amely az egyes csatornák és/vagy pozíciók besugárzási idejét méri, beállítását besugárzás közben megváltoztatni nem lehet, és a megadott program lefutása után a kezelést megszakítja. A kapcsolóórának a beállított időn kívül a fennmaradó vagy az eltelt besugárzási időt is jeleznie kell.

45. BRACHY TERÁPIA • Megfelelő, a készülék biztonsági rendszerébe bekötött eszközzel (pl. ajtómegszakító, fénysorompó) kell biztosítani a kezelés megszakítását és a sugárforrás tárolóhelyzetbe vitelét, ha kezelés alatt valaki a besugárzóhelyiségbe lép. • A készüléket a vezérlőpulton és a besugárzóhelyiségben olyan vészkapcsolóval kell ellátni, amely a kezelés azonnali megszakítását lehetővé teszi.

46. BRACHY TERÁPIA • Betegszoba, kórterem: • Azokat a betegszobákat, amelyekben sugárforrást tartalmazó betegek fekszenek, más betegek kezelésére nem szabad használni. • A betegszobákban beépített, rögzített, illetve mozgatható védőpajzsokkal kell megoldani, hogy az ápolási területen környezeti dózisegyenérték-teljesítmény ne lépje túl a 20 µSv/h értéket. • A betegszobákban a betegekkel megfelelő eszközökkel optikai (például zártláncú TV) és hangösszeköttetést kell létrehozni úgy, hogy a betegekkel a szobába (besugárzóhelyiségbe) való belépés nélkül jöhessen létre a kontaktus.

47. BRACHY TERÁPIA • Betegszoba, kórterem: • A betegszobák falát úgy kell méretezni, hogy azokban a szomszédos szobákban, amelyekben szintén zárt sugárforrással kezelik a betegeket, a környezeti dózisegyenérték-teljesítmény az ápolási területen ne haladja meg az 5 µSv/h értéket (ha ezekben a helyiségekben nincs sugárforrás). Adott beteg esetében a szomszédos betegektől származó környezeti dózisegyenérték-teljesítménynek nem szabad meghaladnia az 50 µSv/h értéket.

48. BRACHY TERÁPIA • Betegszoba, kórterem: • Új létesítményben a betegszobák lehetőleg egyágyasak legyenek • A betegeket csak a 3.1.8. szakasz előírásainak megfelelő helyiségekben szabad elhelyezni. • Sugárvédelmi műszerek: • Az elveszett sugárforrások keresésére olyan hordozható sugárvédelmi dózismérőt kell használni, amelynek alsó méréshatára legfeljebb 1 µSv/h (illetve 1 µGy/h).

49. Szállítótartók az intézményen belüli szállításra • A sugárforrások intézményen belüli szállításakor a tartó falvastagságát az MSZ 62-2 szerint kell kiszámítani. • A megadottnál nagyobb aktivitású gamma-sugárforrások szállításához legalább 1 m hosszú rúddal ellátott kétkerekű kocsit kell használni, amely a rúd irányában, oldalt és felfelé megfelelő vastagságú ólomárnyékolással van ellátva. A fogantyúnál a dózisegyenérték-teljesítménynek 0,1 mSv/h-nál kisebbnek kell lennie. A kocsit úgy kell kialakítani, hogy az át ne billenhessen és el ne gurulhasson.

50. MSZ 62-6 • Szállítótartók az intézményen belüli szállításra • A szállítótartónak biztonságosan csukhatónak kell lennie, mázolatlan ólomfelülete ne legyen. • A szállítótartókat el kell látni a sugárveszély szabványos jelével. A tartókon fel kell tüntetni az azonosító jelzést, az egyes radionuklidokból szállítható legnagyobb aktivitást, valamint a kocsik üres tömegét is.