1 / 7

Finnorsz g turizmusf ldrajza

Az orszg neve: Finn KztrsasgTerlete: 337 032 kmNpessge50: 5 220 000 foNpsurusge: 15 f/km2Egy fore jut GDP51: 28 600 euroFovros: HelsinkiHivatalos nyelv: finn, svdNemzeti pnze: eurollamformja: elnki kztrsasgNagyobb vrosok: Helsinki, Tampere, Turku,Fekvse: szak-Eurpa,

ranit
Download Presentation

Finnorsz g turizmusf ldrajza

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Finnország turizmusföldrajza Dr. Mezo Ferenc www.mezoferenc.hu info@mezoferenc.hu

    2. Az ország neve: Finn Köztársaság Területe: 337 032 km Népessége50: 5 220 000 fo Népsurusége: 15 f/km2 Egy fore jutó GDP51: 28 600 euro Fováros: Helsinki Hivatalos nyelv: finn, svéd Nemzeti pénze: euro Államformája: elnöki köztársaság Nagyobb városok: Helsinki, Tampere, Turku, Fekvése: Észak-Európa, a Skandináv-félsziget keleti részén Kiterjedése: kelet-nyugati irányban 550 km, észak-déli irányban 1200 km Legmagasabb pontja: Haltiatunturi 1 324 m Leghosszabb folyói: Kamijoki Legnagyobb tavai: Saimaa, Inari-tó Éghajlata: kontinentális, szubpoláris hatással EU-tagság kezdete: 1995

    3. Finnországot északon Norvégia, északnyugaton Svédország, nyugaton és délen a Balti-tenger, keleten Oroszország határolja. Tengerpartja erosen tagolt. Hozzá tartozik az Ĺland-szigetek (6 000 db szigetével). Az ország tengerparti részét 80-100 km-es parti síkság szegélyezi. A partok elott 30 000 apró sziget, többnyire tengerrel részben elöntött, jég csiszolta vásott sziklák, skärek húzódnak. Az ország központi tája a Finn-tóhátság lapos, hullámos dombvidéke (balra lent) melynek legmagasabb pontja 500 m körüli. Az északi sarkkörön túl találjuk a finn Lappföldet, ahol a síkságból kúpos hegyek emelkednek ki. Északnyugat-Finnországhoz tartozik a Skandináv-hegység parányi része, ahol az ország legmagasabb pontja is található. Finnország leghosszabb folyói a Lappföldön (balra lent) folynak át, télen azonban vizük hosszú idore befagy. A tavainak medencéit a jégkorszakbeli jégtáblák alakították ki, éppen ezért sekélyek. Az ország éghajlata kontinentális, csak az északi területek tartoznak a szubpoláris övbe. Területének nagy részét (70 %-át) erdo borítja. Délen lombos erdok (nyír, éger, rengonyár, szilfa), északon a tulevelek a jellemzok.

    4. Az itt él lapp oslakosságot 9 évszázadig a finn néptörzsek szorították ki. 1284-tl az ország svéd hercegség volt, majd a Kalmari Unió (1397-1523) tagja. 1713-ban az oroszok szállták meg. 1721-ben a svédek szállták meg az ország délkeleti részét (balra lent turkui vár). 1809-ben egész Finnország az oroszok kezére került. I. Sándor cár felvette a finn nagyhercegi címet. Az orosz uralom alól 1917. december 6-án szabadult fel, amikor is a finnek kikiáltották függetlenségüket, melyet Oroszország csak 1920-ban ismert el (Lappföld. Finnország az 1935-40-es „téli háborúban (jobbra lent)” elveszítette területének 1/10-ét, melyet a Szovjetunióhoz csatoltak. 1941-tol a finnek a németek szövetségeseiként harcoltak, de vereséget szenvedtek. A háború után Finnország megorizte semlegességét.

    5. A turistaérkezések száma 2002-ben 2 875 000 f52 volt. Turisztikai szempontból a távoli tájak szépsége, valamint a Vizi sportok lehetosége adja az ország vonzerejét. Helsinki az ország fovárosa politikai, gazdasági és kulturális központ. Fontos ipari és egyetemi város a Finn-öböl partján. 1550-ben Kustaa Vaasa svéd király alapította, 1812 óta az ország fovárosa. Híres a város Nagytemploma, mely Engel utolsó nagy munkája, 81 m magas, kupolája körül a 12 apostol szobra áll. Az Uszpenszkij-székesegyház az építészet remeke. A görögkeleti katedrális 1868-ra készült el. Hagymakupolái 22 karátos arannyal vannak bevonva. A város nevezetességét adják: a Sziklavár lovagvárra emlékeztet romantikus kastélya, a Csillagvizsgáló épülete, az Országház néprajzi és finnugor gyujteménye. A Finlandi-palota épülete, melynek formáit a hófehér márvány- és fekete gránittalapzat hangsúlyozza. A belso terét a fehér és a kék színek uralják. (1975-ben itt zajlott le az Európai Biztonsági és Együttmuködési Értekezlet, melynek határozatai segítik az egységes Európa létrejöttét.) Sziklatemplomát egy gránittömb belsejének kirobbantásával hozták létre. A gránitfalak kívül-belül az ostermészetet idézik, mivel csiszolatlanok. A templomban gyakoriak a hangversenyek. Híres az Olimpiai Stadionja, melyet 1940-re tervezett olimpiai játékok tiszteletére építették, de a II. világháború miatt elmaradtak az olimpiai rendezvények, így csak 1952-ben avatták fel. A Stadion közelében található a sportmúzeum, ahol a nemzeti sportok és játékok eszközeinek dokumentumainak gyujteménye látható. Híres a Seurasaari szigeten megtekinthet szabadtéri múzeuma. Balra lent a szépmuvészeti múzeum.

    6. Turku, az ország régi fovárosa, a finn történelem és kultúra bölcsoje. A Vár, a város Székesegyházát leszámítva egészen az 1800-as évekig Turku és egész Finnország legjelentosebb építészeti alkotása volt. 1280 körül kezdték építeni, de feltehetoen már a Viking korban is volt elodje. A Várban kapott helyet a Turkui Történeti Múzeum. A várban hangversenyeket is rendeznek, önálló postája van, a belso várban börtöncellák láthatók. Turku másik nevezetessége a Székesegyház Toronyórája, melynek déli ütését egész Finnország hallhatja. Külön látványosságot jelentenek az itt található finn fonemesi családok síremlékei. A több mint 700 éves székesegyházban kituno akusztikája miatt hangversenyeket rendeznek. Balra lent Oulo városa Naantali tengerparti fürdohelyérol híres a turisták körében. Tampere az „észak Manchestere” nevet viseli, melyet mint jelents ipari központ érdemelt ki. Híressé vált az 1969-ben átadott Akvárium és Planetárium területe, melyet Állatkert és Vidámpark övez. Lahti városában van Sälpausselka, mely a végmoréna vonulaton 80 m magas síugró sánc. A város nemzetközi írótalálkozóknak ad otthont. Rovaniemi Lappföld legnagyobb városa, ipari központja. A város környéki síugrósánc a téli sportok szerelmeseinek nyújt kikapcsolódási lehetoséget. Nyáron a Szentiván éji napünnep vonzza a látogatókat (Rovaniemiben 25 éjszakán nem megy le a nap). Az Inari-tó mentén fekvo Inari városában van a Lapp Múzeum, mely a lapp kultúra tárgyi emlékeit szemlélteti. Inari-tó (balra lent)

    7. Két meghatározó ember : a „téli háború„ sikeres tábornoka Carl Gustaf Emil Mannerheim kommunista ellenességérol híres, míg a másik Mike Walteri híres író (Szinuhe, Emberiség ellenségei stb.) ki arról lett ismert, hogy a sikeres könyveibol kapott pénzt általában alapítványok között szétosztotta (a Fóti gyermekváros támogatója is). Lent a moderndesign múzeum emblémája (Helsini)

More Related