Pedagógiai értékelés Levelező 2014. szeptember 26.

Pedagógiai értékelésLevelező2014. szeptember 26. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Tantárgyi leírás: http://www.tanarkepzo.hu/dok_ea Tanárképző Intézet  Kurzusok és vizsgák

Tematika • Az értékelés fogalma, tárgya, a mérés és az értékelés kapcsolata • A magyar közoktatás értékelési rendszere • Az osztálytermi mérés funkciói: a szummatív, a formatív és a diagnosztikus értékelés; vizsgák és az osztálytermi mérés különbségei • Fejlesztő értékelés; az osztályzás problémái, a szöveges értékelés gyakorlata • A portfólió típusú értékelés

6. A vizsgaminőség és a feladatminőség kritériumai 7. A nyitott feladatok értékelése: az értékelési skálák használata 8. Iskolai dolgozatok készítése 9. Az érettségi vizsga funkciója és működése 10. Referenciaszintek a közoktatásban; a Magyar Képesítési Keretrendszer

Beadandó A hallgató megtervez egy iskolai dolgozatot bármilyen tantárgyi területhez, megadja a pontos mérési célokat és indokolja a döntéseit. A dolgozat elkészítésekor a hallgató vegye figyelembe a tanulási célokat, a tartalmakat, és próbálja alkalmazni a tanultakat, az indoklását a megadott szakirodalomra támaszkodva fogalmazza meg. A beadandó dolgozat tehát az alábbi elemeket tartalmazza: a) a pontos és részletes mérési célok felsorolása; b) a mérőeszközök (pl. feladatsor, szóbeli kérdések, portfólió leírása); c) az értékelés leírása (pl. pontozási rendszer, értékelési skálák); d) az alkalmazott eljárás szöveges indoklása 2-4 oldalon (a mérési funkciók leírása; a mérési célok és a feladatok kapcsolata, azaz az egyes feladatok pontos mérési célja; a mérési célok és az értékelési módszerek kapcsolata; a tesztösszeállítás szempontjai stb.). Ha a hallgatónak van módja kipróbálni a feladatsort, akkor kitérhet a gyakorlati tapasztalatokra is, de ez nem feltétlenül szükséges. Határidő: 2014. okt. 26., leadás e-mailben (einhorn.agnes@gmail.com).

1. Az értékelés fogalma • Értékelés - pedagógiai értékelés • A tanár, a tanuló, a tanterv, a tanítási folyamat, a tananyag, az intézmény értékelése • A mérés és az értékelés kapcsolata • Ki értékel, miért, mikor? • Ki használja az eredményt, mire?

Az értékelés a mindennapokban

2. A magyar közoktatás értékelési rendszere Fogalmak: Vizsga  osztálytermi mérés Formális informális mérés/ értékelés Központi  helyi mérés / értékelés Vizsga  diagnosztikus mérés Vizsga  összehasonlító mérés

Forrás: Balázsi – Horváth 2011, 333. (Jelentés a magyar közoktatásról 2010. )

3. Az osztálytermi mérés funkciói: a szummatív, a formatív és a diagnosztikus értékelés; vizsgák és az osztálytermi mérés különbségei

Miért íratnak a tanárok dolgozatot? Tanulói vélemények: • Mert jegyet kell adni. • Hogy lássák, mit tudnak a tanítványaik. • Hogy a tanítványok lássák, elég jók-e. • Hogy a tanulók lássák, milyenek a többiekhez képest. • Büntetésből.

Mérési célok / értékelési funkciók  szummatív célok(ellenőrzés, információadás, összehasonlítás, válogatás, osztályzás)  diagnosztikus célok(diagnózis a munka előtt, tervezés előkészítése, visszajelzés) • formatív célok(a tanuló motiválása, önállóság segítése) Forrás: Scriven, 1967

Valóság szummatív célok(ellenőrzés, információadás, összehasonlítás, válogatás, osztályzás)  diagnosztikus célok(diagnózis a munka előtt, tervezés előkészítése)  formatív célok(a tanuló motiválása, önállóság segítése)

Mérési cél  mérőeszköz

Mérési helyzetek / osztálytermi mérés • DiagnózisHogyan dolgozzuk fel a következő anyagot (mit tudnak már / mire emlékeznek még)? • BizonytalanságTovábbmehetünk, vagy még gyakoroljunk? • Motiválás„Szólalj már meg!”

Mérési cél  mérőeszköz

Forrás: Einhorn Á.: Feladatkönyv. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó 2012. 78.

4. Fejlesztő értékelés; az osztályzás problémái, a szöveges értékelés gyakorlata

Fejlesztés vagy minősítés Knausz Imre: Mit kezdjünk az értékeléssel? Adalékok az integrációs nevelés pedagógiájához. Budapest, Educatio. 2008. http://www.knauszi.hu/sites/default/files/knausz_ertekeles.pdf

A fejlesztő értékelés jellemzői • A tanulók fejlődésének értékelése. • Tanulási célok, tanulási eredmények megjelenítése. • Tudatosság, önértékelés támogatása. • Gyakori, a folyamatba beépített visszajelzések sora. • Interaktív módszerek alkalmazása.

Önértékelő kártya fogalmazáshoz Szándék és megvalósulás: • Világosan kifejtettem, amit szerettem volna. • Logikusan írtam le gondolataimat. • Munkámnak van eleje, közepe és vége.… Szavak és mondatok használata: • Néhány új kifejezést is használtam. • Egész mondatokat írtam. • Egyeztettem az alanyt és az állítmányt.Forrás: Lénárd - Rapos 2009, 76.

Társértékelés fogalmazáshoz Az alábbi szempontokra érdemes kitérned az értékelésben! Helyesírás: • nem hagyott ki betűket a szavakból, • az írásjeleket jól és hiánytalanul használta, • nagybetűt írt a mondat elején, • nagybetűt használt a nevek elején. Mondatszerkesztés: • egyeztette az alanyt és az állítmányt, • … Külalak: … Forrás: Lénárd - Rapos 2009, 82.

Fejlesztő értékeléshez használható eszközök Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Budapest, Gondolat Kiadó. Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2006): MAGTÁR - Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez 3. http://mag.ofi.hu/magtar-otletek

Fejlesztő attitűd a minősítő értékelésben • Viszonyítási pont az értékelésben • A visszajelzés tanulóközpontúsága • Az értékelési eredményekért viselt felelősség kérdése

Viszonyítási pont Mihez viszonyítjuk az adott teljesítményt? • Tantárgyi követelményekhez (kritériumorientált). • A többi tanulóhoz (normaorientált). • A tanuló saját korábbi / szokásos teljesítményéhez.

Viszonyítási pont?Három témazáró dolgozat eredményei (%): 1. tanuló: 60 55 50 2. tanuló: 25 25 25 3. tanuló: 85 80 75 4. tanuló: 50 50 50 5. tanuló: 65 70 75 6. tanuló: 15 20 25 7. tanuló: 40 45 50 8. tanuló: 75 75 75 9. tanuló: 35 30 25 (Rheinberg 2001 nyomán)

A harmadik dolgozat eredményenagyon jó: ++ rossz: -jó: + nagyon rossz: -- 1. tanuló: 60 55 50 2. tanuló: 25 25 25 3. tanuló: 85 80 75 4. tanuló: 50 50 50 5. tanuló: 65 70 75 6. tanuló: 15 20 25 7. tanuló: 40 45 50 8. tanuló: 75 75 75 9. tanuló: 35 30 25

Tanulóközpontú megközelítés az értékelés során • Részletgazdagság • Érzékeny és pozitív megfogalmazások • Az eddigi eredmények megerősítése és a további folyamat segítése • Őszinteség

Az eredményekért viselt felelősség „Peti megbukott.” „Az osztály átlaga 2,3.” Értelmezési szintek: • Tanuló, tanár • Szülő • Iskolaigazgató • Iskolafenntartó • Oktatáskutató

5. A portfólió típusú értékelés Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör. 2003.

6. A vizsgaminőség és a feladatminőség kritériumai Csapó Benő: Tudásszintmérő tesztek. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Keraban. 1993. 277–316.

A mérés minőségének alapelvei • Validitás (érvényesség)  Azt mérem, amit mérni akarok.  Azt mérem, amit mérni kell. • Reliabilitás (megbízhatóság) • Objektivitás

Ellentmondások Objektivitás  érvényesség • Mikor született xy? • Hány alcsoportja van a …? • Alakítsd át a mondatot folyamatos múlt időbe! • …

Érvényesség? Nézd meg a következő képet!Mit gondolsz: mi történt korábban, és hogyan folytatódik a történet?

A feladat pontossága: „adok” – „kapok” Forrás: Csermák Mihály (2009): Kémia 8. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 27.

Mi a feladat mérési célja? 1. Átlátja a témához tartozó ok-okozat viszonyokat, le tudja írni a folyamatot. 2. Felismeri, és segítséggel rendszerezi a folyamat egyes lépéseit. 3. Rekonstruálja a folyamatot, ismeri az egyes fázisait.

Szempontok egy tesztfeladat elbírálásához • A feladat • Itemek • Szöveg, ábra, kép stb. (ha van) • Értékelés • Mérési célhoz illeszkedés

Pedagógiai értékelés Levelező 2014. szeptember 26.