1 / 48

Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806

Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806. T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi . Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású)

romney
Download Presentation

Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi. Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású) A nép elmaradottságának felszámolása; földművelési szakismeretek hiánya, „sötétségben élnek”. Néhány holdon gazdálkodás: Horukker báró Szövés Fonás Ipari selyemhernyó-tenyésztés Falufejlesztési terv Gazdasági-Szorgalmatossági Iskola (1780-1806)

  2. Ipar, kereskedelem, Mezőgazdaság • Koedukált, három tannyelvű (magyar + szlovák, német) • Gazdálkodással kapcsolatos ismeretek • Földrajz, természetrajz, növénytan • Mezőgazdasági ismeretek: gazdatiszt • 64 fő tanító • 1000 fő, fele leány (háziipar) • Napóleoni háború keltette mezőgazdasági konjunktúra- állami támogatás • Nemzetközi hírnév

  3. Fogadtatása • Az elöljáróság rosszindulata • Paptársai irigysége • A parasztok babonás ellenszegülése • 1806 bezárás, Jogutód:Keszthelyi Georgikon- Gr. Festetics György • Nagyváthy János-szakosodás • Földműves • Halász • Vadász • Lovász • Gazdasszony képzés

  4. Gúnyolták: • Bűvös pap • Vakondok • Tudatlan • Bálványimádó Mintagazdaságát birkákkal tapossák össze

  5. Művei • 12 § a magyar iskolaügyről 1791 • Javaslat az országgyűlésnek a szorgalmatossági iskolák országos hálózatának kiépítésére • Utasítások a dékán számára 1791 • Az egyházi iskolák reformálása (latinul) • Részletes felvilágosítás 1798 • Saját iskolájának tapasztalatai • Önéletírás • A falu és az iskola rendezése az ipari és selyemtermelés legrövidebb és legbiztosabb módja

  6. Elvárásai • Kedvet kell teremteni a tanuláshoz, a testi és lelki erőkhöz alkalmazkodni • A munka alkalmazkodjék • a gyermekhez • A községhez • A környékhez • A kor szükségleteihez • Ne legyen egyhangú, unalmas, fárasztó

  7. Egyebek • Abothasználat barbár büntetés – iskolaiszony • A lassú tompa emlékezetűeket nem szabad büntetni • Magas követelmények a tanító személyével • Ne legyen koldus • Az ökörpásztort felesketik, a tanítót nem • Könyvtára:42 ált. neveléstan, 27 oktatás és neveléstan, 50 szakképzés, 28 az iskolák javítására, 22 ifjúsági irodalom

  8. I-II. Ratio Edukationis • „Az iskolaügy politikum” Mária T. • Felvilágosult Abszolutizmus, „Kameralizmus” • Ürményi József (Udvari Kancellária), Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám, Makó Pál • 1777. aug. 22. aláírja az uralkodó (Az ún. „0”-ik=Ratio Studiorum 1599)

  9. A Ratio tagolódása • Átfogó Nevelési rendszer (A nevelésnek és az egész tanügynek rendje MO-on és a kapcsolt tartományokban) • Részei • Az iskolai közigazgatás • Tanterv+módszerek • Rendtartás • Tankerületi központok: Zágráb, Pozsony, Besztercebánya, Nagyvárad, Győr, Buda, Kassa, Ungvár

  10. Az iskolarendszer • Anyanyelvi iskolák (alsófok) • Egytanítós falusi • Kéttanítós mezővárosi • Három tanítós városi • Latin iskolák (középfok) • 3 éves grammatikai (kisgimnázium) • 2 éves gimnázium (poetika, retorika) • Fő- és teljes gimnázium • Királyi akadémiák (felsőfok) • „Nagyszombat”-i Pázmány Péter Egyetem

  11. Protestálók! • 1773 A Jezsuita Rend feloszlatása • Állami Tanulmányi-és Vallás Alap • Református és evangélikus hitfelekezetek nem fogadták el • Később • 1781 az erdélyi Norma Regia • 1806 Evangélikus tanrendszer • 1807 Álmosdi Ratio (református)

  12. Tanterv • Iskolatípusonként, évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag részletezése • Anyanyelv, számtan erkölcs, állampolgári • Latin hegemónia • Minden iskolafokozatban kötelező a vallási ismeretek és a német • Felbiger: normaiskolai tanítóképzés • II. József rendeletei: • Türelmi rendelet 1781 • nyelv rendelet 1784.

  13. Tanítóképzés • Normaiskolai • 1818, Pyrker Szepeskáptalan • 1828, Pyrker I. magyar tannyelvű Eger • 1868 XXXVIII. Tc. • 1877 új tanterv • 1881-ben 4 éves • 1920-ban 6 éves • 1923-ban 5 éves • 1938-ban 4 éves líceum+ 2 éves AK. • 1887-től tanítóképző intézeti tanárok képzése • 1906-tól polgári iskolai TK. • 1918-tól Apponyi Kollégium • 1928-tól Szegedre költözik • 1948-tól államosítva • 1959-től felsőfokú

  14. A magyarországi tanügyigazgatás • Fogalma: Az iskolarendszer zavartalan műkö-désére irányuló céltudatosan szervezett köz-igazgatási tevékenység; az oktatatási-nevelési intézmények, valamint a különböző szintű igazgatási szervek összehangolt intézkedése a jogszabályok által megadott hatáskörben. • Típusai • Centralizált (államhatalmi) • Decentralizált (önkormányzati) • Angolszász (egyensúlyi modell) • Kontinentális (a napóleoni Francia modell)

  15. Kialakulása, fejlődése: • MO-on a XVI. sz-ig katolikus egyházi közigazgatási keretben (káptalani, esperesi, plébániai, kolostori) • A XVI. sz-tól (reformáció) katolikus, protestáns és világi • Presbiterium • Iskolaszék • „Az iskolaügy politikum” M.T. = Közügy • 1773. HTT. Tanügyi Hivatala (1780/90;1849/60) • 1777 I. Ratió (8+1 tanker.) • 1806 II. Ratió (6+1 II. József) közös népiskolák • 1791-től protestánsok autonómiája (1806/45 között csak a gimnáziumokra terjedt ki) • 1830. OPINIÓ (Mednyánszky-Bezerédj-Országgyűlési Bizottsági Javaslat) • 1845 MO. Elemi Tanodáinak Szabályzata

  16. Tanügyigazgatás II. • 1848 III. tc. a VKM központi intézmény • 1849 Organisation Entwurf • Az ökényuralmi korszakban bécsi kp. • 1860-tól HTT. • 1868 XXXVIII. tc. • 1872 I. Ipartörvény • 1879 magyar nyelvű tanítás kötelező • 1883 XXX. tc. középiskolai reform (H-R) • 1884 II. Ipartörvény • 1876 tanügy törvényhatósági koordináció (megyék közötti) • 1886 tanügy törvényhatósági koordináció (községekre) • 1891 kisdedóvás • 1893 tanítói fizetések • 1907 államsegély • 1908 Lex-Apponyi • 1935 VI. Hóman tanker főig.=„fiókminiszter” • 1941 XII. megerősíti a centrális és bürokratizált rendszert, antiliberális, etetista

  17. A két Ratio egymáshoz való viszonya • „Az első az úttörés, a második a beteljesülés” • Mészáros István és Friml Aladár • Fogantatásuk körülményei • A latin anakronizmusa • Függő helyzet Bécstől

  18. Eötvös két népoktatási tövénye • 1848 • 1868. XXXVIII. Népoktatási tc. • Közös célkitűzései • Kötelező • Általános • Ingyenes népoktatás • 1849 Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szerve-zetére vonazkozó tervezet = „Entwurf der Organi-sation der Gimnasien und Realschulen is Oesterreich” • Középfok • Gimnázium • reáliskola

  19. „Organisationsentwurf” • Világosi fegyverletétel • Haynau-Bach-korszak • Geringer báró-Purifikáció • 1849 „Organisationsentwurf” • Középfok • Gimnázium, reáliskola • Tanárok alkalmazása, ha tud németül • Büntetésből lefokozták algimnáziummá • Thun Leó osztrák külügyminiszter, magyar kultuszminiszter • Herrmann Bonitz (tanterv- és utasítás) • Franz Exner (szervezeti rész: 6 + 2 éves AK. tagozat) • Jogi, Bölcseleti, teológiai • 1851-ben az első érettségi

  20. Szakképzés • 6 osztályos reáliskola (záróvizsga) • Alsó tag.: ipari+kereskedelmi ism. • Felső tag.: műszaki felsőokt.-ra elők. • 1865-ben már 26 működött • 1857-ben A József Ipartanoda Polytechnykumi rang • Megszűnt az egyetemi autonómia

  21. Az eötvösi népoktatási törvény • IX. fejezet 148 § • I. tankötelezettség • 6-12 mindennapos • 12-15 ismétlő (Télen heti 5, nyáron 2 ó.) • II. A népoktatás intézményrendszere • Alsó elemi népiskola (6-9) • Felső elemi népiskola (9-12; lányoknak 2 év ) • Ismétlő (12-15) • Polgári iskola (L:12-16; F: 12-18) • Tanítóképzés 3+1 gyakorló év

  22. Az eötvösi népoktatási törvény • A III-VI. fejezetek áttekintik iskolafenntartóként a fenntartó jogait és kötelességeit • Hitfelekezetek • Magánosok, társulatok • Községi népiskolák (ún. közös községi népiskolák) felső népiskolát csak az 5 e lakos felettiek állítanak, egy tanítóra jutó tanulólétszám: 80 fő • Az állam mint iskolafenntartó (ingyenesség=szegénységi bizonyítvány) • VII. A tanítóképzés 20 felállítása • Gyakorlóiskola • Gyakorlókert • VIII. Az Iskolaszék • IX. A tanítók klasszifikációja és javadalmazása • 148. § A VKM. miniszter évente köteles a törvény végrehajtásáról beszámolni az Országgyűlésnek

  23. EÖTVÖS József intézkedései • Népoktatási Bizottságok • Népnevelési Egyletek • Továbbképzés • Állami tanfelügyelet • Öt nyelven kiadott tanterv, óraterv, • Tankönyv és vezérkönyv • Néptanítók Lapja ingyenes (7 nyelven) rutén,német,szlovák,szerb,tót,román,ukrán • Egységes felvételi és mulasztási napló • Anyakönyv, bizonyítvány,szemléltető eszköz gyűjtés- és gyártás

  24. Parlamenti beszámolója 1871-ben • A tankötelesek 50%-a nem jár • 1712 községben (15%) nincs iskola • 1 tanítóra 120 tanuló jut, de csak 57 jár falun, Városon: 120-200 fő • 13783 nevelőre és 14157 tanteremre lenne szükség • Akik járnak; nagyobb kárt szenvednek egészségükben, mint amennyit gyarapodnak tudásukban • 17 írástudatlan tanító Zemplénben mennykő=égből aláhulló kocsonyás anyag)

  25. Tanítógyűlések • 1848 Tavasi Lajos • 1896 Nagy László • 1920 • 1948 • 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus (Aczél György) • 1994 Magy Pedagógiai Társaság

  26. Táncsics Mihály-Tavasi Lajos • Közös törekvés: az állam és az egyház iskolai szintű szétválasztása • Józan ész-Tanoda és egyház • T.L. 1817-1877 A fasori ev. Gimn. ig. • Nevelési Emléklapok az első önálló magyar pedagógiai folyóirat • Tanítógyűlés:257 küldött- Petíció • Plenáris és • Szekció ülések (szakosztályok • Kisdedóvás • Elemi iskolai • Nőnevelési • Tanítóképzős • Gimnáziumi sat. • Állami v. felekezeti köznevelést • A tanítók társadalmi helyzete

  27. Táncsics Mihály 1799-1884 • Polgári átalakulás radikális plebejus programjának képviselője, a parasztság szószólója • Jobbágycsalád, takács, segédtanító, budai tanítóképző, utána gimnáziumi érettségi, majd jogi és filozófiai egyetem • Főúri udvarnál házitanító • Vasszorgalommal idegen nyelvek • TK.-ek és nyelvészeti munkák • Földr., term.rajz, magyar ny (kezdő és haladó) • Német, latin, francia grammatika • 1842 Népkönyv c. füzet sorozata (pl. A tanító)

  28. Tanítóképzési koncepciója • 30-40 hold • Megélhetés • A lányokat a feleség htb-re • Mintagazdaság • Gyakorlókert • Nyáron mezőgazdálkodás, télen iskola. (elmélet - gyakorlat egysége.) • Szülőket is tanítsa • Ügyes-bajos dolgok: biztosítás, tűzoltás • Vasárnapi iskola: Újságolvasás • 3 éves Tanítóképzés (6000 Ft mecénása) • Megtisztelő, de túlméretezett fa.

  29. A józan ész; Életpályám(önéletírás) • Józan ész szerinti (megfelelő, helyes) • Fonák nevelés (rossz) • Az osztályellentétek oka a tudatlanság és a magántulajdon • Nagy külföldi utazás:Hamburg, Párizs, London • Szabadságharc: kiszabadítása, • Kossuth népiskolai programjának tovább fejlesztése • Sajtószabadság, antiklerikalizmus, röpiratok, Védegylet stb. • Iskolai társas nevelés:házasság, család, tanító megbecsülése és példamutatásuk

  30. Kármán Mór 1843-1915 • 25 éven át vezeti az egyetem gyakorló gimnáziumát és a Tanárképzési Intézetet • Lipcsében Ziller mellett (Eötvös ösztöndíjas) • Nemcsak követője Herbartnak de tovább is fejleszti és adaptálja rendszerét • Pradoxon • A Ped. önálló tud.= műveltségtudomány • A nevelés célja: az erkölcs kiművelése nemzeti és történeti alapon • A közös nemzeti etikai feladatok végzése érdekében szerzett műveltség elsajátítása révén részesévé válunk a nemzeti közműveltségnek=egységessé válik a nemzet

  31. Nevelési feladatok • Értelmi • Erkölcsi • Testi • Az értelmi a vezetés és fegyelmezés egysége • Vezetés a mások általi irányítás követése • A gyermeki cselekvés szabadságának biztosítása • Formális fokozatok: • Oktatás=tapasztalás, összehasonlítás, formulázás • Az alkalmazás a döntő

  32. 1879 évi gimnáziumi tanterve • Reform tanterv • A középfok legjobb hazai szakembere • Középpontban a magyar nyelv- és irodalom • Módszertani korszerűsítés (a tanulók bevonása, gondos felkészülés, szilárd bevésés, a szellemi képességek fejlesztése, a magolás ellen

  33. 1883-as középiskolai alaptörvény • Reál és azzal equivalens • Modern nyelvek + matek.és a term. tudományok • Humán gimnázium • Klasszikus nyelvek+irodalom • Etikája:cél az erényes élet (Szükséges az akarat lélektani elemzése) • Érzékenység-tökéletesség • Motiváció-jóság • Elhatározás-személyiség • Tett-szentség

  34. Tisztségei • Közoktatási Tanács Jegyzője • A magyar Tanügy szerkesztője • A Tanárképzési Intézet létrehozója • Egyetemi magántanár • Etika • Pszichológia • Pedagógia előadások (70 szemeszter)

  35. A magyar közoktatás 1945 utáni fejlődése • A II. VH vége • 1944/45-ös csonka tanév • Battonyától – Nemesmedvesig • A régi tankönyvekből, de új szellemben • Nem: fasiszta, irredenta, fajgyűlölő stb. • Nem: „Epizódszerű, rövid közjáték” • Nemzeti Függetlenségi Front • Ideiglenes Nemzeti Kormány • Debreceni Tankerületi Főigazgatóság • Fő célkitűzés • A tanítás megkezdése • A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése

  36. Az oktatás demokratizálása címén • A régi iskola osztályjellegének megszüntetése • A dolgozók iskolájának megalakítása • A tandíjrendszer fokozatos megszüntetése • A szélsőséges sajtótermékek kivonása • A nevelők át- és továbbképzése • A szakoktatás megszervezése • Közösségi nevelés • Egyházi iskolák államosítása • Fakultatív hitoktatás

  37. Helyzetelemzés • Hatalmas pusztulás, károk • Az iskolák 1/3-a megsemmisült, 1/3-a megrongálódott (társ.-i összefogás) • Aggasztó szociális helyzet • Ruha • Lábbeli • élelmezés

  38. 1945. aug. 16. • Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: „Az egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskoláról” • A közoktatás földreformja • Szeptembertől megnyitni az 1. és 5. osztályokat illetve fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskolát és a gimnáziumok alsó 4 osztályát

  39. További lépések • November 21.: A dolgozók iskolája • Koalíciós Pártok: • MKP • SZDP, Nemzeti Paraszt P.,Kisgazda (J-B) • Társadalmi Szervezetek • Pedagógus Szakszervezet • MNDSZ • Függetlenségi Front • Kiküszöbölni a náci mételyt • És a faji, nemzeti gyűlöletet

  40. 1946-os új tanterv • Egységes műveltségi anyag, egyenlő feltételek • Kötelező mezőgazdasági és ipari ismeretek (választható-politechnika) • Fogyatékossága: • Egyes tárgyak korszerűtlen tananyaga • Maximalizmus • Szovjet típusú, centrális, ideológiai alapú • Az „átmenetek” problémája

  41. Tárgyi- személyi feltételek • 7068 népiskolából 1539 állami • 4605 felekezeti, 797 községi • 1947-től 3 éves ideológiai és szakmai továbbképzés • 1947 az állami tankönyvkiadás • 1945-től szakiskolák reformja (szakminisztériumi fennhatóság) • 1947:középiskolai reform, 1év vita (Anakronisztikus) • DISZ, Úttörő, Madisz, • Régiek:Diákkaptár, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Filléregylet, MEFESz • 1946-ban a NÉKOSZ (az 1933-as Győrffy-kollégisták kezdeményezésének felújítása) - falusi népművelés

  42. Pedagógiai folyóiratok • Új Szó • Jövendő • Köznevelés • Embernevelés Szovjet Pedagógiai szakirodalom: Makarenko Szűkkörű nyomdai kapacitás, papírhiány

  43. Államosítás 1948. június 16. • A történelem folyamán először a tanítóképzés is • 9274 iskolát (2/3-uk) és 20 e nevelőt ebből 18 e volt felekezeti, továbbá 639 e tanulót (61 %-uk) érintett • 1948 a fordulat éve volt a közokta-tásban, pl. 2500 iskola is épült

  44. IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus 1948. július 20. • Lukács Sándor Ped. Szaksz. Főtitk. • 19 szakosztály • 1948 ősze a NÉKOSZ fordulata • 1948 SZMK • 1949 VKM megyei tankerületek • 1949-ben fel is oszlatják • 1950 DISZ • 1950 megyei művelődési osztályok • 1951 VKM megszűnése • Állam – és egyházügyi hivatal • Közoktatásügyi Minisztérium • 1952 szakérettségi • 2 év, heti 40 ó „gyorstalpaló” • 17-32 év közöttiek kb 20 e fő

  45. Tantervek és rendtartások

  46. Jellemzőik • Központi • Voluntarista • Ideológiai alapú • Maximalista • Az 1951-es pl. bevezetette az osztályvizsgát • 1956-ban új gimnáziumi tanterv

  47. Oktatási Törvények • 1961. évi III.-as tc. • Ipari, keresk.-i és mzg-i ismeretek • 16 évre emelt tankötelezettség • Iskola és az élet kapcsolatának szorossá tétele • Politechnikai nevelés • 5+1, a szocialista eszmeiség biztosítása • 1985-ös • Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra • A helyi társadalmi autonómia biztosítása • Rendtartás helyett, SZMSZ

  48. Egyéb adatok • 1961 Felsőfokú Technikumok • 1962 • OPI • Magyar Pedagógiai Társaság • 1964 ITV • 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus • 1972 „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” c. párthatározat • 1985. Oktatási tc. • NAT-1989, 1992, 1995.okt. 05-én Egerben elfogadva • 1993. Oktatási törvény LXXIX • 1995-CXXI, 1996-LXII, 1999-LXVIII-ben módosítva

More Related