1 / 10

A gerinc

A gerinc. A gerinc.

rue
Download Presentation

A gerinc

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gerinc

  2. A gerinc A törzs vázát a gerinc vagy csigolyaoszlop alkotja. Az emberben ehhez 12 pár borda ízesül, amelyeket elöl a szegycsont kapcsol össze. Ezek közül csak a felső hét pár borda valódi borda, mert ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti három pár borda úgynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik, és együtt nő a szegycsonthoz, míg az utolsó két pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz ezek az úgynevezett lengőbordák.

  3. A csigolyák A gerinc csigolyákból áll. A csigolyák felépítése: a has felé eső részük tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyen a tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. Összesen 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és harántnyúlványaik tövében egy-egy kis lyukat láthatunk. Két fejbe futó artéria halad itt . A hátcsigolyákat onnan ismerhetjük fel, hogy csigolyatestükön és harántnyúlványaikon van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei feltűnően nagyok, a csigolyák maguk is vaskosak. Míg a csigolyatestek zöme több irányú hajlást tesz lehetővé,a keresztcsonti és a farkcsontcsigolyák összecsontosodtak .

  4. Szalagok A csigolyaoszlopot az ízületektől független szalagok rendszere tartja össze. A csigolyatestek elülső felszínén a ligamentum longitudinale anterius, a csigolyatest hátsó felszínein a ligamentum longitudinale posterius húzódik, csigolyák tövisnyúlványai felett pedig a ligamentum supraspinale.

  5. Porckorongok A csigolyák kapcsolata a közöttük lévő rostos porckorongok révén jön létre, melyeket üvegporc rögzít a csigolyatestekhez. A teljes gerinc hosszának mintegy egynegyedét kitevő porckorongok nem szabályos korongok, mivel a gerinc görbületének megfelelően elölről vagy hátulról enyhén elvékonyodnak, szélük a csigolyatestek alakjához igazodik. Felülről lefelé egyre vastagabbak. Szerkezetük nem homogén: kívül tömörebb, rostos gyűrű helyezkedik el, belül lágyabb, kocsonyás állagú szövet tölti ki.

  6. Gerincvelő A gerincvelő a gerincesek központi idegrendszerének része, mely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el és közvetlen folytatása az agynak. Fő feladatai a különböző ingerületek továbbítása a környezetből és a test belsejéből az agy fele (mint például tapintás, hő–, fájdalomérzékelés) és fordítva, az agy „parancsainak” továbbítása a periféria fele (ezek elsősorban motoros parancsok). Ezenkívül autonóm tevékenységekre is képes, mint például a reflexív.

  7. Az emberi gerincvelő a központi idegrendszer része, kisujjnyi vastagságú, szelvényezett szerv, mely a koponya öreglyukától az első vagy második ágyékcsigolyáig húzódik, ahol elvékonyodva, kúpszerűen végződik. A közepén egy keskeny csatorna fut végig, ez agy-gerincvelői folyadékot tartalmaz, és a negyedik agykamrával közlekedik. Végéből vékony szál húzódik a gerinccsatornában , mely azonban már nem tartalmaz idegsejteket (neuron), felül pedig éles határ nélkül megy át a nyúltvelőbe . A nyaki és az ágyéki szakaszon megvastagodik , ezen szakaszok idegzik be a felső és az alsó végtagokat is. Elülső felszínén mély barázda , míg hátul csupán egy sekély bevágás található, melyek a gerincvelő közepén futnak végig két szimmetrikus félre osztva azt. Mindkét félből gerincvelői idegek lépnek ki, melyek a csigolyák között található nyílásokon hagyják el a gerinccsatornát, majd elágaznak egy elülső és egy hátulsó ágra. Ezek látják el érző és motoros beidegzéssel a test nagy részét.

  8. Burkai A gerincvelőt az agyvelőhöz hasonlóan a kemény agyhártya és a lágy agyhártya borítja be. A dura maternek két rétegét különböztetjük meg a gerinccsatornában. A külső magát a gerinccsatornát béleli, míg a belső a gerincvelőt és a belőle kilépő idegek gyökereit borítja, és a foramen intervertebraléknál rögzül. A két réteg közötti résben egy vénás fonat, a plexus venosus vertebralis internus van, zsírszövetbe ágyazottan, ez vezeti el a gerincvelő vénás vérét. A kemény agyhártya a második keresztcsonti csigolyáig húzódik, és mint egy zsák, borítja be a gerincvelőt. (A gerincvelő azonban a L1-L2 szintjében véget ér, így igazából innen már csak a cauda equinát tartalmazza.) A lágy agyhártya is két rétegből áll. A dura mater alatt a pókhálóhártya található, ez a lágy agyhártya külső lemeze. A belső szorosan hozzásimul a gerincvelőhöz, ez a pia mater. A kettő közötti üreg a cavum subarachnoidale, ezt agy-gerincvelői folyadék tölti ki.

  9. Vége Szerkesztette : Patyi Gábor 6./4 2010.03.03.

More Related