1 / 129

A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés

A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés. Korábban: „törzskönyvezés”. Ma nem használjuk, mert az EU kizárólag a „forgalomba hozatal engedélyezés”-t használja

salome
Download Presentation

A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés

  2. Korábban: „törzskönyvezés” • Ma nem használjuk, mert az EU kizárólag a „forgalomba hozatal engedélyezés”-t használja • Noha „törzskönyv” fizikailag ma is létezik (1933 óta mindegyik kötet!), de jelentősége az elektronikus rögzítés mellett csekély

  3. Miért kell erről beszélni? A gyógyszerész állandóan olyan helyzetbe kerül, hogy új szerekrõl kell nyilatkoznia... Elképzelhetetlen, hogy ne tudja, hogyan kerülnek a gyógyszerek értékelésre, engedélyezésre!

  4. Alaphelyzet: Feltalálók feltalálnak valamit Természetgyógyászok jönnek... Kolléga talált vagy orvos kitalált valamit Beteg hallott valamit s a gyógyszerész nem mondhatja, hogy ő sem érti!

  5. A vonatkozó jogszabályok • A Gyógyszertörvény • 52/2005. (XI. 18.) EüM r. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról • 30/2005. (VIII. 2.) EüM r. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról

  6. A vonatkozó szakmai szabályok (soft law) • Az EU Bizottság munkacsoportja* által szerkesztett Felhívás a kérelmezőknek Notice to Applicants (több kötet) • Az Európai Gyógyszerügynökség (lásd később) munkacsoportjai* által kiadott útmutatók • A Gyógyszerhatóságok Vezetői Heads of Medicines Agencies munkacsoportjai* által szerkesztett útmutatók • OGYI módszertani levelek *tagállami képviselőkből áll

  7. GYÓGYSZER: miért kell engedélyezni? termék + információ (WHO)... + ...és hatósági garancia a kettõ egymásnak való megfelelésére („engedélyezés”)

  8. Mi kap forgalomba hozatali engedélyt? • Gyógyszerkészítmény! • Gyógyszeranyag (ható- és segéd- anyagok) • az EU-ban „önmagukban” nem! (Rögzített minőségük: Gyógyszerkönyv, ill. az egyes készítmények beadványaiban!), de • pl. az Európai Gyógyszerkönyv kibocsát „Megfelelőségi tanúsítványt”, gyógyszeranyagra, ha benyújtják a szintézist = a Gyógyszerkönyv valóban kimutatja a szennyezéseket • pl. a WHO „törzskönyvezi” a hatóanyagokat is („pre-kvalifikáció”)

  9. Definíciók: a gyógyszer típusai • Homeopátiás (hasonszenvi) = lásd korábban • Allopátiás = ami nem homeopátiás • Növényi szerek: lásd később • Orvosi gáz = légnemű gyógyszeranyag + nyomásálló tartálya

  10. Definíciók: a gyógyszer típusai • Radioaktív gyógyszer = a felhasználásra kész formájában radioaktív izotóp is van • Izotópgenerátor = anyaizotóp  radioaktív bomlásleányizotóp, ez leválasztható gyógyszer jelzésére • Radioaktív készlet (kit) = a felhasználás előtt jelzik izotóppal (prekurzorral) • Radioizotóp-prekurzor = izotóp, amivel más anyagot jeleznek felhasználás előtt

  11. Az illetékes hatósággyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadására • Bizonyos, EU közösségi rendeletben rögzített típusú szerek esetében az EU Bizottsága(centralizált eljárás, lásd később) • egyébként az OGYI immunológiai gyógyszerek esetében az OGYI mellett az OEK az értékelésben szakhatóságként közreműködik

  12. Immunológiai gyógyszerek • Vakcina = aktív immunizáló • Szérum = passzív immunizáló • Toxin = a szervezetbe juttatva, im-munállapotának meghatározására • Allergén = allergiát kiváltó anyaggal szembeni immunválasz azonosítására

  13. Mi történik a forgalomba hozatali engedélyezés során? Termékbesorolás ez gyógyszer? • Szakmai oldal alkalmas-e gyógyszernek? • Jogi oldal államigazgatási lépés, következményei vannak két oldala van, mint az érmének!

  14. „Termékbesorolás” Beleillik-e a gyógyszertörvény gyógyszer definíciójába? gyakori kérdés „határterületi” termékek esetében (vállalkozók, OÉTI): az OGYI megítélése szerint gyógyszer-e? ?

  15. „Jogi oldal” mintegy: „szerződés” a gyógyszer-hatóság és a forgalomba hozatali engedély jogosultja között (más lehet a gyártó és a forgalomba hozatali engedély jogosultja - termékfelelősség - mellékhatás-bejelentés - egyetértés a kísérő- iratokban - a forgalmazás beszüntetésének kötelező bejelentése...)

  16. Szakmai oldal: értékelés • minősége (mennyiségi összetétele is) meghatározott (ide értve: gyártása rögzített, körülményei megfelelőek: GMP) • terápiás hatásossága klinikailag bizonyított (lásd kivételek*!) • előny/kockázat aránya pozitív („relatív ártalmatlanság”) • Korábban: Q, S, E Quality, Safety, Efficacy ma előny/kockázat arány *egyes homeopátiás és a hagyományos növényi gyógyszerek

  17. A továbbiakban hogyan tárgyaljuk: • Az engedélyek típusai • A beadványok típusai • A forgalomba hozatali engedély tartalma • Nemzetközi gyógyszer-értékelési együttműködés és az EU eljárásai • A beadványok szakmai tartalma és a gyógyszerértékelés

  18. 1. A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek típusai ?

  19. A forgalomba hozatali engedélyek típusai Kétfélképpen osztályozható 1.1 „Véglegességük” szerint, azaz az értékelés teljessége alapján 1.2 Az eljárás kezdeményezője szerint

  20. A forgalomba hozatali engedélyek típusai 1.1 „Véglegességük” szerint, azaz az értékelés teljessége alapján Attól függően, hogy mennyire egyértelműen sikerült bizonyítani a hatásosságot: • („közönséges”: 5 év után újraértékelik, majd visszavonásig érvényes) • ideiglenes • kivételes

  21. A forgalomba hozatali engedélyek típusai 1.1 az értékelés teljessége alapján • („közönséges”) • Ideiglenesaz eddig észlelt előny/kockázat pozitív, de a hatásosság bizonyítása még nincs befejezve • Kivételesa hatásosság és a pozitív előny/kockázat csak valószínűsíthető, mert nincs elegendő beteg mindkét utóbbi: ha a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll!

  22. Az ideiglenes forgalomba hozatali engedély • legfeljebb 1 évre adható, s egy ízben hosszabbítható (tipikus eset: addig be kell fejezni a hatás bizonyítását!) • ilyen 1+1 évre kiadható kórokozó, toxin, kémiai anyag vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében is madárinfluenza-vakcina 2006 március

  23. A kivételes forgalomba hozatali engedély Ritka a betegség, olyan kevés a beteg, hogy statisztikailag szignifikáns hatásbizonyító eredmények nem, vagy csak igen hosszú idő alatt lennének elérhetők

  24. Mind az ideiglenes, mind a kivételes forgalomba hozatali engedélyben • az engedélyező hatóság kiköti, hogy milyen adatokat kell folyamatosan jelenteni (főleg a biztonságos alkalmazásra vonatkozókat) • a hatóság a helyzetet évente értékeli

  25. A forgalomba hozatali engedélyek típusai 1.2a kezdeményező szerint • Általános: „cég” által kezdeményezett eljárása Cég lesz a forgalomba hozatali engedély jogosultja • Kivételes: OGYI által kezdeményezett eljárás - a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll (=fontos gyógyszer) - a gyógyszer más EGT-tagállamban engedélyezett - az ottani forgalomba hozatali engedély jogosultja nem kívánja Magyarországon forgalmazni

  26. OGYI által kezdeményezett eljárás • Az OGYI úgy jut dokumentációhoz, hogy annak az EGT-tagállamnak a hatóságától, ahol a szer engedélyezett, elkéri az engedély másolatát és az értékelő jelentést(lásd később) • Ilyenkor a Magyar Államé a termékfelelősség (lásd később) – ezért csak módjával élünk ezzel a lehetőséggel!

  27. 2. A beadványok típusai

  28. Igen általánosan: • Teljes beadvány-típusok • Egyszerűsített beadvány (ha erre jogszabály lehetőséget ad) Ma ilyen: - javallat nélküli homeopátiás gyógyszerek - ú.n. hagyományos növény gyógyszerek (lásd később!)

  29. Teljes beadvány-típusok Fajtái: milyen, honnan származó adatokkal bizonyítom, hogy a benyújtott gyógyszer • minősége és • terápiás előny/kockázat aránya megfelelő?

  30. Általában mit tartalmaz egy forgalomba hozatali engedély kiadását kérő teljes beadvány? „Kémiai-gyógyszerészeti” rész • Hatóanyag gyártás, minőségrögzítés • Készítmény kifejlesztés, gyártás, minőségrögzítés Nem-klinikai (preklinikai) rész • Állatkísérletes farmakológia és toxikológia Klinikai rész • Klinikai vizsgálatok embereken

  31. Teljes beadvány-típusok: milyen technikát alkalmaz(a „minőségi”, azaz kémiai-gyógyszerészeti rész mindig saját munkán alapul) • Saját kísérletes beadvány (saját nem-klinikai és klinikai vizsgálati adatok) • Bibliográfiai beadvány (komplett nem-klinika és klinika, de irodalmi adatokkal) • Hivatkozó beadvány (egy vagy több rész hiányos, arra hivatkozik, hogy más beadványban már szerepelt) • A fentiek valamilyen kombinációja („hibrid”)

  32. Hivatkozó beadványok fajtái • Saját korábbi beadványra („családbővítés”) • pl. már van 100 mg-os tablettája: most 50 mg-osat is kér • Más forgalomba hozatali engedély jogosult beadványára, annak engedélyével • pl. megvette a licencet, és saját neve alatt is engedélyezteti • Más forgalomba hozatali engedély jogosult korábbi beadványára, annak engedélye nélkül, ha ezt se szabadalom, se adatkizárólagosság nem tiltja (= „generikus beadvány”)

  33. Egyenértékűségi beadvány A hivatkozó beadvány speciális esete, főszabályként bioegyenértékűséget igazol a hivatkozott (referencia) készítménnyel: • vagy egy gyógyszerészetileg egyenértékű más szerre hivatkozik és egyáltalán nem nyújt be nem-klinikát és klinikát (=generikus beadvány) vagy • egy gyógyszerészetileg nem egyenértékű más szerre hivatkozik azért, hogy bizonyos, ált. nem-klinikai dokumentáció benyújtását „megspórolja” pl. szemcsepp esetében azonos hatóanyagú injekcióra hivatkozik, s a krónikus toxicitási vizsgálatokat nem ismétli meg

  34. „Gyógyszerészeti egyenértékűség” voltaképp semmi köze a valódi „egyenértékűséghez” • Két készítmény: azonos hatóanyag • az alkalmazás szempontjából összehasonlítható gyógyszerformák • hatáserősség? Különböző filozófiák - csak azonos hatáserősségek? (OGYI) - két 50 mg-os tabletta = egy 100 mg-os tabletta? - ½ 100 mg-os tabletta = egy 50 mg-os tabletta? (A felezővonal kikötve?)

  35. Nézzük át részletesen ezeket a „teljes” beadvány-típusokat

  36. Saját kísérletes beadvány Lényege tehát, hogy minden szükséges kémiai-állatkísérletes – humán klinikai vizsgálatot a benyújtó végezett (végeztetett) el • több százezer oldal • többszáz-millió dollár

  37. 330.000 oldalnyi papír

  38. Bibliográfiai beadvány • Régi hatóanyag, “elismert hatás”, legalább 10 éve Európában (de ha keveset használták, több kell) • Nem saját farmakológiát, toxikológiát és klinikát ad be, hanem jól feldolgozott irodalmi adatokat

  39. Hivatkozó: gyógyszercsalád-bővítés • Pl. új hatáserősség, új gyógyszerforma • Értelemszerűen nem kell mindent újra beadni, csak ami az adott új gyógyszerformára (hatáserősségre) jellemző • (Célszerű a saját kísérletes beadvány formátumát használni és indokolni, hogy mit miért nem nyújt be)

  40. Hivatkozó: generikus beadvány • Nem kell nem-klinikai és klinikai adatokat benyújtani, ha az új készítmény egyenértékű egy már forgalomba hozatalra engedélyezettel • persze az egyenértékűséget bizonyítani kell • (nem a „gyógyszerészeti” egyenértékűségről van szó!)

  41. Generikus beadvány • Forgalomban van másik gyártó (ált.: az innovátor) gyógyszerkészítménye • Lejárt a hatóanyagra vonatkozó szabadalom (tipikus esetben 20 év) esetleg más szabadalom is, lásd később • Lejárt a készítményre vonatkozó “adatkizárólagosság” folytatás előtt tisztázzuk ezeket a fogalmakat!

  42. Előbb azonban tisztázzunk bizonyos fogalmakat (részben tavalyról ismerős) • Szabadalom • Bolar-feltétel • Adatkizárólagosság

  43. Gyógyszerekre vonatkozó szabadalom Az új gyógyszerre (=az első indikáció) termékszabadalom (!) adható Ugyanis szabadalom elvben lehet: • eljárásoltalom (a ’80-as években még a gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a szintézis védett, a molekula nem, más szintézissel előállítható) • termékoltalom (maga a molekula védett)

  44. Bizonyos feltételek esetén: „kényszerengedély” • Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány hasznosítására hatósági engedély, a jogosult hozzájárulása nélkül is • Elsősorban szegény országok közegészségügyi problémáinak kezelésére • 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot

  45. A Doha-i deklaráció • Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer generikumának (lásd a következő szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődőországok részére • fejlődő ország: • az ENSZ listáján ilyenként szerepel • egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól ilyen lehetőséget kapott • nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita GNP<745 USD • elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei

  46. A dohai deklaráció • A fejlődő országnak bizonyítania kell, hogy megkísérelte az eredeti terméket beszerezni, de az nem sikerült (kivéve hirtelen katasztrófa esetét) • általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap

  47. Apropó, hol van Doha? Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország (az Egyesült Arab Emirátusoktól északra): Katar fővárosa

  48. A dohai megállapodás • Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik! • 816/2006 (EK) közösségi rendelet • Olyan címkézés, ami megakadályozza a re-exportot • A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek megakadályozására kijelölt hatóság nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet • ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról, 83/H §.

  49. „Bolar”-feltétel (Vagy Roche-Bolar. A név egy USA-per résztvevői után) • „Bolar-feltétel”: a szabadalommal védett gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak forgalomba nem hozható! Mint láttuk, Magyarországon ez érvényes! • Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel: mindezt nem lehet (általában az országba bevinni sem!)

  50. Generikus beadvány, „hivatkozás” folytassuk • Vele „gyógyszerészetileg egyenértékű” készítményt fejlesztek ki • S ha bizonyítani tudom, hogy a szervezetben is egyenértékűek, nem kell állatkísérletes és klinikai gyógyszervizsgálatokat végezni a törzskönyvezéshez, hanem az eredeti („referens”, „hivatkozott”) gyógyszer beadványára (tipikus esetben az innovátor gyógyszere) hivatkozom!

More Related