8 óra, vagy ∞ óra?

1. 8 óra, vagy ∞ óra? A munka mámora

2. Ajánlott szakirodalom • Barbara Killinger: Munkamániások – szalonképes szenvedélybetegek • Bryan E. Robinson: Az íróasztalhoz láncolva (Chained to the desk) • Borbély Tibor Bors – Pecze Mariann: Munkafüggőség – a tiszteletben álló addikció elméleti háttere és attitűdvizsgálata (2006)

3. Tételmondat A munkaholista NEM SZORGALMAS, A kényszeres segítő NEM JÓSZÍVŰ, A vallásától függő személy NEM SZENT!

4. Motiváló tényezők • A ma fiatal munkavállalóit, pályakezdő fiataljait szó szerint „egy világ” választja el nagyszüleik, de akár késői gyermekvállalást választó szüleiktől is. • A gazdaság igényeinek megfelelően működő, strukturálódó munka világában egyre gyakrabban hangzik el a „tudásmunkások” iránti igény, az évszázadokon át meghatározó fizikai erőre épülő munkaerőpiaccal szemben. • Egy-egy nemzet, közösség élelmezését a lakosság töredéke meg tudja oldani. • Magyarországon az 1990-as több mint 60%-os arányhoz képest ma már alig a dolgozók 5%-a tevékenykedik a mezőgazdaságban

5. Motiváló tényezők A versenyhelyzet feszültséget teremt: • Kiemelt szerephez jut az új szakmák (pl. webgrafikus, egészségügyi operátor) kialakulása, régi szakterületek teljesen kihalnak (pl. kosárfonó, műszövő) • Egyre erősödő igény az új szakterületeken belül a megemelt szintű szakmai tudásra • A szakmák számának és tartalmának megújulásával párhuzamosan csökken a megszerzett tudás (de nem az alapkészségek – mint pl. az információrendezés) elavulási, un. felezési ideje.

6. Motiváló tényezők • A jólét hajszolása, a valódi testi-lelki jóllét helyett – társadalmunk fogyasztói társadalom. „Ha nem érem el ezt, vagy azt az életszínvonalat, nem leszek boldog.” • Legyek elismert, híres, mások által csodált, szeretett személy. (A „sztár-függés”) „Ebben a tekintetben az anyagi javakra, a hírnévre és a vonzerőre irányuló vágy olyan, mint a kábítószer-függés. (T. Kasser – pszichológus) • Fokozott nyomás a fiatalabb és idősödő generáción is! (munkanélküliség)

7. „Amikor valaki egy anyagot, cselekvést vagy folyamatot arra használ, hogy elkerülje a fájdalmát, megbirkózzon vele, vagy csillapítsa, akkor azt drogként használja. Amikor olyan mértékben él vele, hogy más fontos dolgokszenvednek, ám ő ezek ellenére is folytatja, akkor függő magatartást mutat.” (Carol Cannon: Never Good Enough) A viselkedési addikciókban rejlő érdekesség és probléma!

8. Normális vagy függő a magatartásom? • Keresem-e az önbecsülést vagy jó érzéseket, amikor ezt teszem? • Elsőbbséget adok-e ezeknek az anyagoknak vagy cselekedeteknek más fontos dolgokkal szemben (család, iskola, stb.)? • Folytatom-e a viselkedést rossz következ- mények ellenére is (úgy, mint: állás elvesztése, házastárs elvesztése, anyagi veszteség, egészség elvesztése, stb.)?

9. A munkamániás gyermekkora • A gyermekek úgy érzik, hogy nem ”oké” a problémáikról otthon beszélni. • A család nem hisz abban, hogy az érzelmek nyíltan kimutathatóak • Közvetett érintkezés a családtagok között – általában az egyik családtag „közvetít” a két másik között. • A szülőtől érkező üzenet – „Erősnek, jónak, tökéletesnek kell lenned!” (Killinger 26.o.) • A szülők elvárják, hogy büszkék lehessenek gyermekükre

10. A munkamániás gyermekkora • A másik gyakori figyelmeztetés a szülőtől – Ne légy önző!” • „Csináld, ahogy én mondom, és ne úgy, ahogy én csinálom.” • A gyermekek megtanulják, hogy nem „oké” játszani és vidámnak lenni • Családi mottó: „Ne bolygassuk a dolgokat.” (Hogyan lehet észrevenni, hogy bármi is elromlott? Csak a viharban vesszük észre, hogy vízálló-e a csónak?)

11. Tévhitek Fassel és Robinson kutatásai nyomán • A munkamániások mindig dolgoznak (ugyanez másként; az a munkamániás, aki mindig dolgozik); • Csak a magas társadalmi-gazdasági státusúakat érinti • Nem más, csak túlzott stressz és kiégés (burnout); • Karbantartható stressz-csökkentő technikákkal • Még senki sem halt bele a munkamániába • A munkamánia jól jövedelmez a vállalatok számára • A munkamánia pozitív addikció, erkölcsi „többletet” jelent • A munkamániások magas szintű munkateljesítményt nyújtanak • A munkamánia csak a munkamániásra nézve káros • A munkamániások boldogok • A munkafüggőséget a munka alakítja ki • A munkafüggő afféle szuperhős, akitől igazán működik a gazdaság és a közösség • A munkafüggő a családjáért dolgozik • A munkamánia valójában egy imposztor addikció, hiszen pszichés okai vannak csak, (nem jelenik meg benne a szerhasználat) nem is igazi addikció, csak egy valódi addikció mellékterméke.

12. A keményen dolgozó és a munkaholista(Robinson)

13. Kikből lehet munkamániás? • A nők érintettsége – az amerikai korábbi kutatásokkal összhangban - nem alacsonyabb, mint a férfiaké. (Borbély-Pecze 2006-os kutatásai alapján) • Nem áll fenn összefüggés az iskolázottság és a munkafüggőséggel való érintettség szintjei között (nem pusztán manager-betegség, mint sokan gondolják). • A 35 év alattiak esetében a munkafüggőséggel való érintettség alacsonyabb szintű, mint az idősebbeknél. Mégis a veszélyeztetettek között magasabb a 35 év alattiak aránya. A munkafüggőség kialakulása és súlyosbodása csak az életpálya egy hosszabb időintervallumában értelmezhető. • Manapság a 30-as, sőt a 20-as éveik végén járó egyének, párok esetében is megjelenik a munkatevékenységet érintő kényszeres függőség. (Egyre gyakoribb két munkafügő fiatal együttélése.)

15. „A professzionalista megszállott” A munkát több mint komolyan veszi. Egy megkezdett munkát nem fog félbehagyni, minden feladatot újra meg újra ellenőriz, javít, fejleszt. Jellemzői: a. Perfekcionista b. Az inkompetens kollégákkal, feladat-végrehajtásokkal szemben kiemelt figyelemmel lép fel, egyáltalán nem toleráns ebben a vonatkozásban c. A kollégái gyűlölik, elkülönítik, és eközben nem tudnak létezni nélküle. Ha komoly, határidős, nehéz munka fut be, rögtön rátestálják. d. Az első időszakban kedvelik a megszállottat, amíg a kollégák nem követik el akár csak a legkisebb hibát is. Ilyenkor viszont a függőből elemi erővel tör elő a nem-tetszés. Ezzel ki is írja magát a munkaközösségből. e. Túlvállalja magát, és túlzottan azonosul a szervezettel. Saját identitása mintegy oldódik a szervezetében arra való tekintet nélkül, hogy milyen profilú cégről van szó. f. Az átlagot meghaladó képességekkel, készségekkel, ismeretekkel rendelkezik.

17. A megrögzött munkafüggő • Ideális munkamániás) • A külvilág róla mintázza a munkamániáról alkotott képzeteit. • Elsőként érkeznek, és utolsóként távoznak a munkából. • Beteges perfekcionizmus. pl. a pénteki határidőre kiadott feladattal már szerdán elkészül, de nem adja le, hanem teljes erőbedobással péntekig javítgatja • Nem tervez előre semmit sem, hiszen ki tudja, mi „jön be” a munkahelyen. • Szabadságát rendszeresen végigdolgozza. A környezetüknek nem vallják be, hogy folyton dolgoznak. „Alkalmi nagy hajtósok” • Alkalmanként folyamatosan és alvás-pihenés nélkül dolgoznak. • elveszítik időérzéküket, megfeledkeznek fiziológiai szükségleteikről • A munkarohamok elmúltával azonban az átlagnak megfelelően viselkednek ezért az első csoporthoz képest • A néhány napig, maximum egy-két hétig tartó munkaroham során átlag napi négy órát alszanak, elmúltával ugyanolyan másnaposság gyötri őket, mint az alkoholistákat.

18. „zugdolgozók” • olyanok, mint a zugivó/evő; extra munkájukat eltitkolva, eldugdosva végzik. • A házastárs gyakran azt hiszi, hogy a férj/feleség szeretőt tart, de valójában a valódi szerető a munkatevékenység. Két altípusa: • a szó szerint rejtőzködő, aki elbújik a munkájával; • „okos” rejtőzködő, aki úgy tesz, mintha korlátozná a munkavégzését, miközben pont a fordítottját cselekszi. „anorexiás munkamániás” • Itt az alkalmi hajtós bulímiájával szemben, az anorexiára jellemző tünetek • Rendszertelen munkavégzés jellemzi, elkezdett, de befejezetlen munkák sora szegélyezi az útját. • Időbeosztása is hektikus, minden munkát az utolsó pillanatra halaszt. • Valójában mindannak az ellentétje, amit a közhit a munkamániásokról vélelmez: megbízható - helyett megbízhatatlan, a határidők előtt elkészülő - helyett a határidőket minduntalan módosító, stb. igazi „művész” lélek.

19. A „zugdolgozó”

20. grandiózus: • Munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja. Többnyire túlértékeli saját, és alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csapatban dolgozni, s nem is kedvelik őt. könyvelő: • Legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részlétre ügyel, mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá szeretne vonni. skizoid: • Aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás számára, hogy beletemetkezik a munkájába. gyertyaégető: • Aki könnyen unatkozik, s mindig új feladatot keres, hogy két végén égethesse a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat. De tevékenységük gyakran káoszba torkollik. nyuszi: • Akinek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit csináljon. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával elkerülhetik azt.

21. Munkatársfüggő(pleaser) • Nem annyira a hatalom, a vezénylő szerep, mint a kollégák a fontosak a számára. • „Köszöni, hogy a közösségben lehet.” • Leginkább a kodependenciára hasonlít magatartása. • Jellemzően középvezetői munkaköröket tölt be, mert a felülről és az alulról érkező megerősítés egyaránt fontos a számára.

22. „mindig középpontba kerülni vágyó • könnyen elunja magát, és folyton újabb stimulációra vágyik. Esetükben gyakori a figyelemzavar, (ADD attention-deficit disorder) esetleg a hiperaktivitás, mint alapprobléma. Igazi innovátorok a munkában, de sohasem fejezik be, amit elkezdtek. – Megjelenése gyakori probléma a közoktatásban. ínyenc munkamániás” • Az előző csoport ellentétei, lassúak, módszeresek. Igazi perfekcionisták, számukra egy project sohasem eléggé jó. Pl. a megírt leveleket precízen végigjavítja, minden i-re ráteszi a pontot, kiteszi a hiányzó vesszőket. • Gyakran a saját korábbi írását is tovább javítja. „másokért élő munkamániás” • akiknek mindig szükségük van arra, hogy valaki mást támogathassanak. • Nem érzik jól magukat, ha nem dolgozhatnak valaki másért. • („Akkor is segítek, ha már szaladsz a segítségem elől!”)

24. A „workaholic” szó eredete • A pasztorál-pszichológus Wayne E. Oates a Pasztorál-pszichológiai Szemle 1968-as évfolyamában írta le elsőként a fogalmat, amely fogalomalkotásban nem kis mértékben befolyásolta saját betegsége. • Kapcsolata az AA-val nagy segítséget jelentett a beismerésben. • 71’ Egy munkaholista vallomásai • Diane Fassel 1990-ben publikálja először „Halálra dolgozzuk magunkat” c. (WOTD Working Ourselves to Death) könyvét. • Barbara Killinger könyve (1991) • Bryan E. Robinsonnak „Az íróasztalhoz láncolva” c. kötete. (Ő dolgozta ki a WART-ot – workaholic Addiction Risk Test)

26. A típusoktól független jellemzők: • Többféle függőség párhuzamos jelenléte (pl. kétféle viselkedési addikció: munkamániaés társfüggőség, vagy egy viselkedési és egy kémiai addikció: munkafüggőség és alkohol), • Tagadás, • Önértékelési zavarok, • Folyamatos kontroll vágy („a kontroll játszma”) minden idő és helyzet előzetes beosztására • A lazításra, pihenésre való képtelenség, • A játékra, alkotásra való képtelenség, a jobb agyfélteke kihasználatlansága, • Emlékezetvesztés, feledékenység,

27. A típusoktól független jellemzők: • Krónikus időhiány, • Ingerlékenység • Külsődleges viszonyítási pontok keresése, (pl. A munkafüggő a ’Hogy vagy?’ kérdésre az aktuális munkafeladatait sorolja fel, mert minduntalan külső megerősítést, igazodást keres saját létezésére, ezt a munkában véli megtalálni. • Folyamatos listakészítés. A munkamániás minden egyes napi tevékenysége listára kerül, amelyet addig nem dob el, amíg minden apró ügyet el nem végzett belőle.) • Megszállottság, rögeszmésség (Bármely tevékenység végzése közben a munka van a központban.)

28. Állapotuk súlyosbodásával fokozatosan elveszítik képességüket a… • …kommunikációra, • …empátiára, • …az intimitásra, meghittségre • …függetlenségre, • …humorra és a játékra, • …spiritualitásra (A munkamánia lényege az önfelmagasztalás) • …a fizikai és lelki egészségre (Killinger 1991)

29. Tisztességtelenség • Az addikció tárgyával töltött mind több időt valahogyan leplezni próbálják. - önzés, (család, gyerekek, barátok elhanyagolása) Perfekcionizmus • „Nézd, megbízom őket valamilyen feladattal, de úgy sem képesek megfelelő minőségben elvégezni. Így nekem kell megcsinálnom! Inkább nem adom ki a munkát.”) Intimitáshiány – 3 fő ok: 1. az első szinten a munkafüggő elveszíti a kapcsolatot önmagával, 2. a másodikon a szeretteivel (család, gyerekek, rokonok) 3. az utolsó szinten magával az addikciója tárgyával, a munkával sem képes belsőséges kapcsolatot kialakítani. „iratkötegek” • A saját iratai, fájlai nélkül csupasznak érzi magát, ha valaki csak elméletben felveti, hogy megfoszthatja tőlük, rögtön biztonsági másolásba kezd. fizikai és pszichikai problémák A munkafüggő évtizedekig tart fenn „házasságot” a munkájával. • A japán feleségek külön névvel illetik a frissen nyugdíjazott munkafüggő férjek viselkedését. A nure-ochiba, (a nedves lehullott falevél) jelensége. Munkaadó a feleség

30. A tünetek Szexuális teljesítőképesség romlása

31. Ken példája • Ken és Anita kimaradtak a főiskoláról, hogy összeházasodjanak • Szakmai végzettség nélkül nem tudtak elég pénzt keresni a tanulás folytatásához • Gyermek születése tovább súlyosbítja a helyzetet • Saját vállalkozás beindítása • Jövedelem a munka mennyiségétől függ többletmunka vállalása • A telefon lett az úr (megrendelések forrása) • Ken sosem volt otthon – ha mégis, akkor fáradt, türelmetlen aggódó magatartást tanúsított • Hiába normalizálódott családi életük, a szokás rabsága erősebb volt

32. Ken példája • Szokása lett igent mondani, amikor nem akart • Bevétele bőséges volt, mégsem akarta elveszíteni a megrendelők jóindulatát • Nem tudta volna sikerre vinni a vállalkozást Anita és a gyerekek nélkül. • Ahogy Ken egyre idősebb lett, gyermekei titokban azon aggódtak, hogy szívrohamban fog meghalni, mert olyan nagy stresszben élt. Folyamat: Az ember megfogja a munkát, a munka a következő munkát, azután a munka az embert!

33. Ken példája • Amikor a legidősebb lányuknál anorexia jelentkezett Ken és Anita fel voltak dúlva. • Hol hibáztak? A fiatal lány nem vádolta szüleit a problémával; ő magát okolta! Úgy gondolt magára, mint tökéletes családja egyetlen tökéletlen tagjára. • Gyakorlatilag viszont annak ellenére, hogy a választásuk szerinti drog nem ugyanaz volt, mint a szüleié, egyformán függők voltak.

34. Bevezető szakaszban • A munkamániás gondolatai egyre inkább a munka körül forognak. • A magánkapcsolatok fokozatosan elveszítik jelentőségüket, s miközben kialakul egyfajta bűntudatérzés, a beteg titokban otthon, vagy munkaidőn kívül is dolgozni kezd. kritikus szakaszban • A beteg már ürügyet keres a munkavégzésre, agresszív lesz, ha mások megszólják ezért. Végül annyira elhatalmasodik rajta a mániája, hogy életvitelét is teljesen a munkájának rendeli alá. krónikus szakaszban • A munkamániás egyre több feladatot oszt magára, ám sokszor céltalanul dolgozik, s mind nagyobb erőfeszítésekkel képes megfelelni a saját magával szemben támasztott követelményeknek. Végső szakaszban • A szervezet kimerülése miatt rohamosan csökken a teljesítmény. A beteg úgy érzi, hogy ereje végső határára jutott, s előbb-utóbb bekövetkezik az összeomlás. Legtöbben csak ekkor fordulnak orvoshoz. (Önkontroll Egyesület 2004)

35. Mit éreznek a családtagok? • „Amivel… a családtagok pontosan tisztában vannak, az a saját fájdalmuk. Én nem kérdezem meg tőlük, hogy a szeretett személy alkoholista vagy függő-e. Nem kérdezem, hogy milyen gyakran iszik, drogozik, vagy túlórázik. Azt kérdezem, ők hogy éreznek. Ha fájdalmaik vannak, magányosak, mérgesek, meg vannak bántva vagy félnek; ha úgy érzik, nem számolnak velük, uralkodnak rajtuk, megfosztják őket valamitől, vagy hanyagolják őket; és ha ők maguk kétségbe vannak esve és depressziósak, akkor feltételezem, hogy a függőség jelen van.” (Carol Cannon)

36. Mit éreznek a családtagok? „Széles körben megértett tény, hogy a munkaholizmusnak hasonló hatása van a következő generációra, mint az alkoholizmusnak: az alkoholisták és munkaholisták gyermekei egyforma valószínűséget mutatnak egy bénító függőségi rendellenesség kialakulására. Ha a tüneteik alapján hasonlítanánk össze őket, nem lehetne megkülönböztetni őket egymástól. A specialisták pedig azt állítják, hogy a munkaholisták gyermekeit nehezebb terápiásan kezelni, mint az alkoholista szülők gyermekeit.” (Carol Cannon)

37. Gyermekeink negatív viselkedése éppannyira szól az otthonunkról és gyülekezeteinkről, mint amennyire róluk. Éppen annyira, vagy még jobban szólarról a hatásról, amelyet mi gyakoroltunk rájuk, mint az ő romlottságukról! Kemény, rosszalló környezetben a gyerek nem csak alacsony önbecsülést fejleszt ki magában. Az én hiányát is kifejleszti. És akkor jön egy jószándékú keresztény, és figyelmezteti, hogy a legnagyobb küzdelme az énjével lesz! A küzdelem nem az énnel van - hanem az én hiányával! (Carol Cannon)

38. A gyógyulás útján • A probléma – nem lehet eldobni, mint a drogot, vagy az alkoholt, esetleg a cigarettát, mivel az élet szerves része. • A munkamánia helyett nincs semmi, a kóros munkavégzés van valami helyett!!! • A nem valódi gyógyulás során egy másik dologtól válok függővé, a valódi gyógyulásnál nem kell pótszer.

39. „Hogyan állhatnék talpra?” Ez az a kérdés, amelyet nagyon gyakran hallok. A válaszom dióhéjban annyi, hogy akkor halad valaki jó úton a felépülés felé, ha a szeretet hatalma erősebbé válik a kapzsiságnál és a dühödt tagadásnál, az elismerésre való képtelenség hatalmánál. (Barbara Killinger)

40. Az első AA 1935-ben jött létre az USA-ban. Az első WAA 1983-ban alakult, majd 1990-ben vált országos szervezetté Anonim Munkafüggők 12 lépése (1983) • Elismerjük, hogy erőtlenek vagyunk a munkával szemben -, hogy életünk irányítása kicsúszott a kezünkből. • Azért vagyunk itt, mert hiszünk abban, hogy egy nálunk magasztosabb erő visszavezet bennünket a józan élethez. • Úgy döntöttünk, hogy életünket Isten kezébe helyezzük, azon a módon, ahogyan ismerjük Őt.

41. „a szeretet hatalma erősebbé válik…” 127. zsoltár 1-2. „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ad eleget.”

43. Kiértékelő tesztek: • Munkafüggőségi kérdéssor (30 kérdéses teszt) - Barbara Killinger • A nemzetközi szervezet (WAA) besorolása • A WART-teszt (Workaholic Addiction Risk Test) – Bryan E. Robinson

44. I. Érintett vagyok-e?

45. Értékelés: Ha 20, vagy annál több „igen” választ jelölt meg, akkor lényegében munkamániásnak nevezhető.

46. II. A nemzetközi szervezet besorolása 1. Rendszeresen heti öt napnál többet dolgozik. 2. Gyakran dolgozik napi nyolc óránál többet. 3. Általában végigdolgozza az ebédidőt. 4. A szabadságát végigdolgozza. 5. Naponta legalább ötször rászól a környezetére: „Gyerünk, egy kis életet bele!” / „Le vagytok lassulva. Nyomás!” 6. Lemondja a megtervezett szabadságát, nyaralását, mert sok munkája van, amelyet el kellvégeznie.

47. 7. Befejezni egy munkafeladatot, vagy elintézni egy hivatali telefont jellemzően fontosabb a számára, mint időben hazaérni vacsorára. 8. Rendszeresen az utolsóként hagyja el az irodát. 9. Amikor reggel a fogát mossa, a napi munkafeladatain gondolkodik. 10. Amint újabb információ érkezik a munkájához, azonnal dolgozni kezd vele. 11. Amikor egyedül étkezik, úgy érzi, hogy az evéssel párhuzamosan valami mást is csinálnia kell, mint például TV-nézés, olvasás. 12. Amikor TV-t néz, ezzel párhuzamosan muszáj valamilyen más tevékenységet is végeznie.

48. III.