A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

1. A GYÓGYPEDAGÓGIAALAPJAI

2. A tantárgy oktatásának célja Megismertetni a gyógypedagógia alapjait és felkészíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek, felismerésére, elfogadására, megsegítésére.

3. Követelmények, kompetenciák • A hallgató ismerje a gyógypedagógia intézményrendszerét és a gyógypedagógiai nevelésre szoruló sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait. • Ismerje meg azokat a habilitációs, rehabilitációs eljárásokat, amelyek eredményesen használhatók a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez.

4. A tantárgy tartalma • A gyógypedagógia tárgya, célja, feladata. A sajátos nevelési igény fogalma, kritériumai, területei, okok, tünetek általában. • A gyógypedagógiai területére tartozó rendellenességek – autizmus, mutizmus, részképesség-zavarok. • A fogyatékkal élők jogai és azok érvényesülése. Esélyegyenlőség törvény – Fogyatékosügyi program

5. Szakirodalom 1. Gyógypedagógiai alapismeretek Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar B. 2000. 2. Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia Szerkesztette: Gardosné Szabó Anna Medicina Könyvkiadó Rt. Bp. 2004. 3. Kálmán Zsófia – Könczei György A Taigetosztól az eslyegyenlőségig Osiris Kiadó Bp. 2002.

6. Kollokvium 1. A gyógypedagógia fogalma, neves szakemberek az integráció és a szegregáció értelmezése. 2. A fogyatékosság fogalma, okai. 3. A sajátos nevelési igény fogalma, a szakértői bizottságok munkája. 4. A gyógypedagógia intézményrendszere , a működést szabályozó dokumentumok. 5. Az értelmi fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás.

7. 6. A látási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás. 7. A hallási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás. 8. A mozgás-fogyatékosság fogalma, a konduktív pedagógia elv 9. A leggyakrabban előforduló beszédhibák olvasás és az írás zavarai. 10. A gyógypedagógia területére tartozó rendellenességek, autizmus, mutizmus, hiperaktivitás. 11. A korai fejlesztés fogalma, jelentősége. 12. A fogyatékkal élők jogai, azok érvényesülése. Az esélyegyenlőség törvény ei

8. A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS FŐ FELADATA NORMALIZÁCIÓ ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ELVÉNEK AZ ÉRVÉNYESÜLÉSE

9. Fogyatékosság Olyan minőség, amiben az adott személy képességeinek, teljesítményeinek szintje alacsonyabb a népesség átlagához képest. A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint mások; nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az ő korában várható lenne.

10. Sérülés? Zavar? Hátrány? • Biológiai, organikusszinten,tehát a szervezet szintjénsérülésről, károsodásról beszélünk. • A pszichés funkciók, képességek szintjénképesség-, illetve funkciózavarokról. • Szociális szinten a megváltozott fejlődésmenetnek kihatása van a szocializációrabeilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.

11. FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY SNI CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres beilleszkedésének elősegítése

12. A szocializáció …a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni… (Bagdy Emőke)

13. NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰTANULÓK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN! 2002/2003 930 386 TANULÓ EBBŐL 52 750 SNI TANULÓ 2003/2004 908 000 TANULÓ EBBŐL 53 000 SNI TANULÓ 2004/2005 886 500 TANULÓ EBBŐL 57 000 SNI TANULÓ 2005/2006 859 000 Tanuló EBBŐL 60 000 SNI TANULÓ

14. Veszélyeztető tényezők • Gyermekvállalás változása • Társadalmi, gazdasági bizonytalanság • Káros környezeti hatások • Koraszülöttek nagyobb aránya • Zavart interakciók a környezettel

15. Szakértői Bizottság határozata alapján! SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: 50-30) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus

16. Szakvélemény alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (Közoktatási törvény 121.§)

17. A különleges gondozáshoz való jog „Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek megfelelő fejlesztést és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének legteljesebb kibontakoztatásához.” GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

18. KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT? A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK .....................

19. Szegregáció vagy integráció? SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT NEVELÉS EGYMÁS MELLETT,SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!

20. Szakértői bizottságok javaslatottesznek a speciális nevelésre a szülő joga a döntés ?

21. Az integráció fajtái

22. Lokális integráció Csak az épület közös, a gyermekek között nincs kapcsolat Szociális integráció Tudatos egyesítés szabadidőben, foglalkozásokon kívül Funkcionális integráció Tanórákon történő együttfejlesztés

23. Integráció vagy inklúzió? • „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba. • Az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.”

24. Mindannyian mások vagyunk… Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák.

25. Befogadó társadalom? • Az Unióban rendkívül erős társadalmi elkötelezettség van a befogadó felnőtt társadalom létrehozására. • Befogadó felnőtt társadalom azonban csak akkor lehetséges, ha ez már a gyermekek társadalmára is jellemző.

26. Az együttnevelés feltételei

27. a szakértői bizottság javaslata • alapító okirat módosítása • személyi feltételek biztosítása (Kt. 30. §) • tárgyi feltételek biztosítása (Kt. 3.sz.m.) • pedagógiai, óvodai programok módosítása A nevelőtestület, szülők, gyermekek felkészítése az új feladatra!

28. További feltételek

29. Szakmai feltételek • elkötelezettség • pedagógus kompetenciák • osztálytermi, csoportszobai folyamatok • célirányos szakképzettségek

30. A sikeres együttnevelést gátló tényezők Nem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni Nem minden gyereket lehet együtt nevelni Ha magas a csoportlétszám, nem könnyű a feladat

31. AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG FELTÉTELE

32. „Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen - azzá neveljük, amivé válni képes annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”

33. MIKOR LEHETÜNK SIKERESEK?

34. A pedagógus szerepkörének szélesedése • Nevelés szerepének további erősödése • A szocializáció egészének segítése • Sokoldalú képzettség igénye! • Tájékozottság, kapcsolatok • Csapatban gondolkodás, együttműködési készség • Tanácsadó szerepkör a szülő felé

35. A gyógypedagógus • Értelmileg akadályozottak pedagógiája • Tanulásban akadályozottak pedagógiája • Szurdopedagógia • Tiflopedagógia • Szomatopedagógia • Logopédia • Pszichopedagógia

36. A pedagógiai munkát segítő asszisztens • Csoportmunka megszervezése • Differenciált feladatadás • Eszközkészítés • Ellenőrző munka • Terhelés megosztása

37. A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

38. A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK • A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY • A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE 2/2005.(III.1.)OM rendelet

39. SZAKSZOLGÁLATOK • KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTOK • KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS • GYÓGYTESTNEVELÉS • LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS • GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS • KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA súlyosan, halmozottan fogyatékosok

40. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK • BÖLCSŐDÉK : EGYÜTTNEVELÉS SPECIÁLIS CSOPORT • ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK GYERMEKEK, FELNŐTTEK RÉSZÉRE • SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

41. ÓVODÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS ISKOLÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

42. 2/2005.(III.1.)OM rendelet Az új Irányelvek kiadásáról: melynek alapján készíthető és fogadható el a SNI tanulókat oktató intézmény helyi tanterve az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

43. A tanulók foglalkoztatását áthatja: a habilitációs ( beillesztést elősegítő) fejlesztés

44. Habilitációs órakeret Fogyatékossági kategóriánként a Közokt.törvény 52.§(6)- ben meghatározott %-os arányban! Létszámok !! Értelmi sérültek: 15 % Pszichés fejlődés zavarai:15% Hallássérültek: -nagyothalló: 40 %, -siket: 50% Mozgássérültek: 40% Látássérültek: -gyengénlátó: 35 %, - vak: 40 % Autisták: 50 % Beszédfogyatékosok: 40 %

45. A habilitáció irányulhat: • A sérült funkció korrekciójára, kompenzálására (pl. kreatív tevékenység) • Új funkció kialakítására (pl. beszédindítás) • A funkciók egyensúlyára (pl. ép érzékszervi csatorna fejlesztése) • Speciális eszközök használatára (pl. hallókészülék) • Társadalmi együttéléshez szükséges képességekre (pl. kommunikáció, ügyintézés, munkavégzés, állóképesség, kitartás, türelem, stb.) Nem tantárgyakra, nem passzív ismeretekre!

46. A habilitációt meghatározó tényezők:

47. Hol jelenjen meg a habilitáció tartalma? • PP- nevelési program feladataiban • Helyi Tanterv tartalmában • Tanmenetekben • Fejlesztési tervekben • Minőségirányítási programban (tervezés, ellenőrzés,értékelés)

48. A gyógypedagógus kompetenciái: • Programok, fejlesztési tervek készítése • Fejlesztés, habilitáció • Tanácsadói szerepkör az integrált intézményekben Saját szakterületén – adott fogyatékossági területen!

50. Értelmi sérültek