NYÁRI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ

1. NYÁRI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ Témavezető: Dr. Szatmáry Károly Készítette: Maróti Julianna SZTE TTIK Fizika Bsc III. Szeged, 2012.október 26.

2. ÖSSZEHASONLÍTÁSI MÓDSZEREK I. • HZD Életzóna távolság • életzóna egységekben adjuk meg a távolságot (HZU), az életzóna közepén ez 0, -1-ig megy a csillag felé közeledve, +1-ig a csillagtól távolodva • függ a csillag fényességétől, hőmérsékletétől, és a bolygó távolságától • -1 Vénusz – Föld – • Mars +1

3. ÖSSZEHASONLÍTÁSI MÓDSZEREK II. • HZC  Életzóna összetétel • a szárazföldes-óceános bolygók HZC értékei -1 és +1 között vannak, 0 értéket a tisztán kőzet bolygó kap • -1-hez közelebb vannak a magasabb vas tartalmú, +1-hez közelebb a magasabb víztartalmú bolygók • a +1 feletti értékek az óriásbolygókra vonatkoznak • függ a bolygó tömegétől és sugarától • -1 Merkúr – Föld – Vénusz – Mars – Europa – Titán – Enceladus +1

4. ÖSSZEHASONLÍTÁSI MÓDSZEREK III. • HZA  Életzóna atmoszféra • -1 és +1 közötti értékeknél fennáll a lehetősége, hogy a légkörben megtalálhatók az élet alapvető kellékei, mint a szén-dioxid, oxigén, nitrogén, vízgőz, ammónia, metán • -1 alatt vékony légkör található, vagy nincs is • +1 felett sűrű légkör, főleg hidrogénből és héliumból • függ a bolygó tömegétől, sugarától, távolságától, a csillag fényességétől • -1 Titán – Mars – Vénusz – Föld +1

5. ÖSSZEHASONLÍTÁSI INDEXEK I. • ESI  Földhöz való hasonlósági index • 0-1-ig van a számozás, ahol 1 a Föld • 0,8 és 1 között olyan földszerű bolygók vannak, melyek képesek az élet hordozására, lehet olyan légkörük, mely lehetővé teszi szárazföldi életformák létezését • függ a sugártól, szökési sebességtől, felszíni hőmérséklettől • Uránusz-Neptunusz: 0,2; Jupiter-Szaturnusz: 0,3; Vénusz: 0,5; Merkúr: 0,6; Mars: 0,7

6. ÖSSZEHASONLÍTÁSI INDEXEK II.. • SPH  Standard elsődleges lakhatóság • 1 értéke körül vannak a kb. 25 celsius fok felszíni hőmérsékletű bolygók, -10 celsius fok alatt és 50 celsius fok felett pedig nem lakható egy bolygó • függ a felszíni hőmérséklettől, relatív páratartalomtól • a Föld ma: 0,7; 500 millió éve: közel 1!

7. BESOROLÁSI OSZTÁLYOK • pClass Bolygó osztályok • három hőmérsékleti zóna: forró, meleg, hideg • hét tömeg kategória: aszteroidák, merkuriánok, szubterrán, terrán, szuperterrán, neptunián, jovián • bármely Naprendszerbeli vagy azon kívüli bolygóra, holdra használható • hClass Lakható osztályok • csak lakható világokra • öt hőmérsékleti kategória: hypopsychro (hP), psychro (P), meso (M), thermo (T), hiperthermo (hT) • M osztály: meleg felszín, komplex élet lehetőségével (0-50 celsius fok) • többi osztály: maximum extremofilek számára élhető • NH osztály: nem élhető bolygókra vonatkozik

8. PISZKÉS-TETŐ

9. A SPEKTROGRÁF • Optikai szál • Ma­gas el­haj­lá­si ren­dek­ben hasz­nált ref­le­xi­ós lép­csős rács • Az át­la­po­ló­dó ren­de­ket egy priz­ma sze­pa­rál­ja • Kétdimenziós echelle spektrum  CCD • Tórium-argon spektrállámpa a hullámhossz-kalibrációhoz • Széles lefedett hullámhossz-tartomány, pontos hullámhossz-kalibráció

10. AZ ECHELLE-RÁCS • Nagy beesési és diffrakciós szög • Magas interferencia-rendek • α beesési szög • β  diffrakciós szög • θB  ragyogási szög • σ  rácsállandó

11. FELDOLGOZÁS I. • MIDAS programcsomag EchelleReductionPackage • Spektrum standard állásba forgatása • Szükséges segédfelvételek: • Megfelelő számú és ismert hullámhosszú vonalakat tartalmazó színkép a hullámhossz kalibrációhoz • Flat-field felvétel az echelle rács által okozott rendeken belüli intenzitásváltozás korrigálására • Dark, bias felvétel

12. FELDOLGOZÁS II. • A rendek sorszáma alulról felfelé csökken, a hullámhossz a rendeken belül balról jobbra nő • Középen: flat-field spektrum, jobbra: ThAr spektrum a hullámhossz-kalibrációhoz

13. FELDOLGOZÁS III.

14. FORRÁSOK • http://phl.upr.edu/projects/habitable-exoplanets-catalog • http://phl.upr.edu/projects/habitable-exoplanets-catalog/methods • http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/instrumentation/echelle-spectroscopy/echelle-spectroscopy.php • http://www.gothard.hu/gao-mkk/infrastructure/observation/instrumentation/eshel-spectrograph/eshel-spectrograph.php • http://titan.physx.u-szeged.hu/~pierre/muszertech_2/2/psf.pdf KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!