1 / 15

Az indukció szerepe

Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet, 31-34. o.].

sydnee
Download Presentation

Az indukció szerepe

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet, 31-34. o.] A deduktív következtetésnek ezt a modus tollens nevű fajtáját már láttuk [előző óra 8. dia]. Ha p, akkor q. Nem áll fenn, hogy q. Nem áll fenn, hogy p. Egy másik fajtája: Minden konyhasó, ha lángba tesszük, a láng színét sárgára festi. Ez itt konyhasó. . Ez a konyhasó, ha lángba tesszük, a láng színét sárgára festi. Itt az általánosból következtetünk (dedukálunk) az egyesre.

  2. Ennek a fordítottja lenne az egyesből az általánosra következtetés (indukció), ahol tehát a premisszák egyes esetekről szólnak, a konklúzió pedig általános törvény vagy elv jellegű. (A fenti só-láng példa fordítva.) Csakhogy ott nincs garantálva a következmény (pl. erős mágneses térben stb.), hiába vizsgáltunk meg már sok mintát, azok legfeljebb a valószínűséget növelhetik. Az ideális tudós a szűken vett induktivista értelmezés szerint a következőképpen járna el:

  3. (1) összegyűjt minden tényt bármiféle válogatás vagy a jelentőségre vonatkozó előzetes (a priori) találgatás nélkül; (2) minden előzetes feltevés nélkül elemzi, összehasonlítja és osztályozza a rögzített tényeket; (3) az elemzés alapján általánosít az osztályozási vagy oksági relációkra vonatkozóan; (4) a megalapozott általánosításokból további következtetéseket von le induktív vagy deduktív módszerekkel, ellenőrzi az egészet.

  4. (1) lehetetlen, mert még mostanig is lényegében végtelen tényt kellene összegyűjteni; mert még azt sem tudjuk előre, hogy mik a releváns tények egy speciális probléma szempontjából (további lehetséges Semmelweis-hipotézisek, népszámlálási problémák); (2) az osztályozás problémái: sokféle lehetséges (a nők osztályozása Semmelweisnél, a társadalmi struktúra kutatása), van-e természetes osztályozás (natural kind [Willard van Orman Quine: Természeti fajták. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm])?;

  5. (3) nincs mechanikus (logikai) eljárás az indukcióra; az elméleti terminusok bevezetésére (pl. a konyhasós eset, a rúd hőtágulása vagy a kerékpár rozsdásodása empirikus és teoretikus szinten); ehhez kreatív képzeletre, intuícióra, asszociációs képességekre stb. van szükség (Kepler, Kekulé) – a tudomány objektivitása nem ebből fakadhat, hanem a kifejtett elgondolások kritikájából, ellenőrzéséből; [Karl Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, Budapest 1997) 1. pont] (4) de az ellenőrzés is csak korlátozott, mert – mint láttuk – a hipotéziseket csak megerősíteni tudjuk, véglegesen igazolni nem.

  6. Következésképpen a tudomány csak egy tágabb értelemben lehet induktív.

  7. A hipotézisek ellenőrzése • Az eset: a légnyomás • Galilei: a szivópumpa csak kb. 10 m-ig jó, de miért? • Torricelli feltevése a levegőtenger nyomásáról. • Indirekt ellenőrzés: ha igaz, akkor a higanyt is fenn tudja tartani 760 mm magasan. • A Torricelli-kísérlet.

  8. Pascal további ellenőrizhető következtetése: magasabban a higanyos barométer kevesebbet fog mutatni. • A Périer-kísérlet: 1500 m magasan a higanyoszlop 700 mm-nél is rövidebb (ha változatlan marad, vagy csökken, akkor Torricelli hipotézise hamisnak bizonyult volna).

  9. A kísérleti ellenőrzés • Egy hipotézis ellenőrizhető következménye általában feltételes jellegű: azt állítja, hogy meghatározott feltételek mellett egy bizonyos eredményt kapunk. • Ha az F feltételek megvalósulnak, akkor E esemény megtörténik. • Pl. ha a barométert felfelé visszük, akkor a higanyoszlop magassága csökkeni fog (vagy ha a nők oldalsó helyzetben szülnek, akkor a gyer-mekágyi lázból eredő halálozási arány csökken). • Az ilyen ellenőrizhető következmények kétféle értelemben is következtetések, egyrészt a hipotézisből vezetjük le őket, másrészt a logikai kondicionális [Kutrovátz jegyzet, 9. o.] formáját öltik.

  10. Az eddig példákban a meghatározott F feltételek technikailag megvalósíthatóak, befolyásolhatóak voltak, ezért képezhették a kísérleti ellenőrzés alapját. • A kvantitatív hipotézisek gyakran ilyenek, de van, amikor a feltételek nem befolyásolhatóak, ezért csak a megfigyelésekre hagyatkozhatunk (pl. változócsillagok).

  11. A segédhipotézisek szerepe • A hipotézisek ellenőrzése közben szinte mindig alkalmazunk bizonyos rejtett, termé-szetesnek tekintett segédfeltevéseket vagy segédhipotéziseket. Pl. a Semmelweis-probléma megoldásához azt is fel kellett tételezni, hogy a klórmeszes víz elpusztítja a mérget. Valójában tehát a megfelelő modus tollens érv a következőképpen néz ki, ha S a segédhipotézis: Ha H és S igaz, akkor K is. Viszont (ahogy tapasztaljuk) K nem igaz. H és S nem mindketten igazak.

  12. Döntő kísérletek (experimentum crucis) • Ha H1 és H2 rivális hipotézisek, és a belőlük levonható ellenőrizhető következmények kölcsönösen ellentmondanak egymásnak, akkor a megfelelő kísérlet elvégzése megcáfolhatja az egyiket és megerősítheti a másikat.

  13. Ad hoc hipotézisek • A H hipotézis ellenőrzésekor felhasználjuk az S1, S2, … Snsegédhipotéziseket, és ha a K ellenőrizhető következmény negatív eredményt ad, akkor csak azt tudjuk, hogy H vagy valamelyik segédhipotézis hamis kell legyen.

  14. Ekkor még mindig kitalálhatunk olyan segédhi-potézis(eke)t, amely(ek) megmenti(k) a fő hipo-tézist. A Périer-kísérlet után pl. „A természet irtózik a vákuumtól” hipotézis fenntartásához helyettesíthetjük „az irtózás mindenütt azonos mértékű” segédhipotézist helyettesíthetjük „az irtózás függ a helytől” (pl. csökken a magassággal) segédhipotézist. Ez azonban ad hoc hipotézis: egyetlen célja a fő hipotézis megmentése és nem következik belőle semmi más. (Ezzel szemben pl. a levegőtenger nyomásának hipotéziséből Pascal arra következtet, hogy egy csak részben felfújt léggömb a hegytetőn jobban felfújódik, ami igaz – a másik hipotézisből ez nem következik.)

  15. Egy hipotézis ad hoc mivoltát természetesen csak utólag könnyű megállapítani. [A segédhipotézisek, döntő kísérletek stb. egy érdekes felfogását l. pl. Lakatos Imre: A falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája. In: Forrai-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm]

More Related