Kétszer 90 perc munkajog

1. Kétszer 90 perc munkajog 2013.IV.20. Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (phd) ELTE ÁJK

2. A témához – reggeli vércukoremelőnek… Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?” A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?” A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: „Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik.” Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja:

3. …mit ír a Zsoltár? „Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést.” Mi számunkra a történet tanulsága: Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

4. Munkajogi alapvetés - külföld Nyugat-európai kontinentális jog a szerződéses alapú munkaviszony (versenyszféra) és a hierarchikus közszféra szétválása a szabályozásban • Jogviszony keletkezése(szerződés – kinevezés) • A jogviszony tartalma és annak alakítása • A felek akaratának jogszabály általi korlátozásának foka Magánmunkajog: magánautonómia, önrendelkezés – szerződéses elv, diszpozitív szabályozási karakter Közszolgálat: az állam eltérő jogalkotói szerepe – a szabályozás eltérő általános karaktere: kógens

5. Munkajogi alapvetés – külföld 2. Ami az elvi elhatárolást kikezdi • a magánjogi (és HR) elemek beszivárgása a közszférába – • a kollektív munkajog intézményeinek - dogmatikailag nem megalapozott - jelenléte Jogviszonyok – a „határesetek – célszerűségi szempontok – nincs egységes európai modell – a Kttv. és az Mt. Konstrukciója • sem a magánmunkaviszonyba, • sem a közszolgálati jogviszonyba nem tartoznak Köztulajdonban álló munkáltatók

6. Nemzetközi tendenciák, jelenségek A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a közszolgálatban A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának képessége Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és kiszervezések A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei: • Privatizáció • Közterhek • … és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy csökkentés és ezek hatása

7. Munkajogi alapvetés – itthon • Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal Duális rendszer - trichotom szabályozás • Mt. – a pólus másik végén a Ktv. - • kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását, de aközigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés • Mt. és Kttv. között félúton - Kjt. 2010. A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés 2012. A Kttv. és az új Mt. életbe lépése Jogalkotási pazarlás: Kttv. mellett - 1996: Hszt., 2001: Hjt. Kttv. és Hszt., Hjt – tartalmuk 3/4 –e azonos – prioritások biztosítására inkább differenciált szabályozás kellene – akadálya a díjazás Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a munkaviszonyba

8. A „szentháromság” 1992 – 2013 1992. Mt. – Kjt. - Ktv. 2010. Mt. – Kjt. - Ktv. – Ktjv. 2012. Mt. – Kjt. - Kttv.

9. Munkajogi alapvetés – itthon 2. A három munkajogi törvény • Mt. diszpozitív – eltérő megállapodási mozgástér kollektív szerződésben és munkaszerződésben • Kttv. és Kjt. kógens A Kjt. általános háttérjogszabálya az Mt. Problémás kollektív szerződéskötési felhatalmazás a Kjt-ben A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.

10. Néhány fontos konkrétum Az Mt. hatálya • Versenyszféra • Nonprofit szféra (pl. közvállalatok, a Kjt. Hatálya alól kiszervezett intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak) A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik – • az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint • a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak • közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Személyi hatály – minden foglalkoztatott közalkalmazott

11. Kttv. - szervi és személyi hatály A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény [Kttv.] hatálya Első csoport • Központi államigazgatási szervek - Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal • a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, • a megyei, fővárosi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá a megyei intézményfenntartó központ, • a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára „Gyűjtőnév”: a felsorolt munkáltatók a Kttv. szerint az „államigazgatási szervek”

12. Kttv. - szervi és személyi hatály Második csoport - a szakmai vezetők • a Miniszterelnökség, a minisztérium • közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára kormányzati szolgálati jogviszonyára, Harmadik csoport – a képviselő-testület hivatala : • helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, • a körjegyzőség • az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki .

13. A Kttv. – mint általános háttérjogszabály Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fontos, de nem kormányzatihivatalok, hatóságok, felügyeletek: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. A Kttv. – mint általános háttérjogszabály Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba • beosztott bíróra, illetve • ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A lista – A Kttv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé. A Kttv. hatálya alatti munkavállalók – A 258. § alapján: hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára.

15. Mt. A munkaszerződés Kötelező tartalmi elemek - 45. § - A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk • a munkavállaló alapbérében és • munkakörében. És a munkavégzés helye? Márnem kötelező elem A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek a munkáltatónak azt a telephelyét kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi (45. § (3) bek.) Lehetséges elemek: az idők – törvényi háttérrel • amunkaviszony időtartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. • a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. • A próbaidő – hogyan számoljuk az időket?

16. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése – a határozott idő Általános szabály Kormányzati szolgálati jogviszony • tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából • vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve • tartós külszolgálat ellátására létesíthet ő határozott időre. Mennyiben más mint a meghatározott feladat? Hogy nem lehet határozott időt kikötni? A jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag • az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, • ha a felek a jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek .

17. A közalkalmazotti jogviszony létrejötte, a határozott idejű kinevezés 21. § A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. EBH2009. 1991. Nem felel meg a Kjt. 21. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez.

18. A kinevezés tartalmi elemei A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. Bérkorlát - A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. Határozottból határozatlan - A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

19. Az illetmény a kinevezésben EBH2006. 1544. A garantált illetmény összegét meghaladó, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben meghatározott illetmény része. Ebből következően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész akkor csökkenthető vagy vonható meg, ha ez nem jár a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkenésével Apropó: hogy van ez a Kttv-ben?

20. A próbaidő 21/A. § A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

21. Kttv. A próbaidő Általános szabály - A kinevezésben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni . A próbaidő nem hosszabbítható meg . A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani . A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti . A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet .

22. Egyoldalú kinevezés-módosítás A közszolgálati tisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül módosíthatja. Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi előfeltétele Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha • az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének, • az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg

23. További feltételek A kinevezésben a munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, • ha a kormánytisztviselőre nézve • különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel • aránytalan sérelemmel nem jár. A vezetőre ez a szabály nem alkalmazandó. Kérdés:Hol van „beosztás” a közszolgálatban? Kiállja-e a különös szabály az egyenlő bánásmód próbáját?

24. Ha nem tetszik az új munka vagy munkahely Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása? Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.

25. Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 1. Tny. 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – • a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, • ha a nyugdíjas – többek között - közalkalmazotti jogviszonyban áll. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

26. Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 2. Tny. 83/A. §(3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg. Az indokolásból: módosítás alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma.

27. Akik újév napján nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyban álltak Tny. 102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét a nyugdíjfolyósító szervnek. 2013. április 30-áig köteles bejelenteni (2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.

28. Nyugdíjasok az Mt. szerint 1. Nyugdíjas munkavállaló, aki • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, • Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

29. Nyugdíjasok az Mt. szerint 2. • gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy • gg) rokkantsági ellátásban részesül,

30. Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozata közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről 1.1. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezték; • Határidő: 2013. január 31., és azt követően folyamatosan Kérdés: és akik már részesülnek öregségi nyugdíjban? Nem áll-e ellentétben a Tny-el? Folyamatosan? Aki öregségi nyugdíjra lesz majd jogosult, fel kell menteni?

31. A kivételek Az e határozatban foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyekre; Abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott, továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában;

32. Létszámleépítés Az 1.1. pont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető; Felelős: a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: folyamatosan És, ha közös megegyezéssel válunk el?

33. Foglalkoztatási tilalom nyugdíjasoknak A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; Kérdés: Vonatkozik-e a tilalom az öregségi nyugdíjban részesülőkre? Mennyiben áll ez a Tny. Módosítással összhangban?

34. Nyugdíjassal nem köthető megbízási és vállalkozási szerződés A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy • az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, • aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; De a fennállókat nem kell megszüntetni! Javallat: kössön szerződést egy gazdasági társasággal

35. Kivételek Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő foglalkoztatásáról, szerződés létrehozásárólt azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját (költségvetési szerv vezetőjét) a döntésének meghozatalában; Továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését kell érteni, a kérelem megtételére a közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt létesíteni, szerződő személy kívánó személy jogosult; Kérdés: miért nem a munkáltató nyújtja be a kérelmet?

36. Mt. A munkaviszony megszűnése a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, megszűnik a munkaviszony, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

37. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnése – tipikus esetek a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával , a kormánytisztviselő halálával , e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben, a 70. életév betöltésével, a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint , az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével , a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

38. „Öregem” - mehetsz Ha a kormánytisztviselő • a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, • kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja . Még szaladgálhat is - A kormánytisztviselő köteles bemutatni a munkáltatónak e feltétel megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatát .

39. Az előző szabályhoz kapcsolódó Kttv- módosítás 60. § (6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.

40. Kérelem a továbbfoglalkoztatáshoz 60. § (7) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (8) Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.

41. A jogviszony sorsa 60. § (9) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatót a döntésének meghozatalában. (10) Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott • döntés kézhezvétele hónapjának vagy • - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

42. … és a köztisztviselők? 228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy • a közszolgálati jogviszony létesítéséről • különösen indokolt esetben, • a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére • a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. 229. § (4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.

43. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben (a munkáltató jogállásának megváltozása), továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

44. A munkaviszony megszüntetése 64. § A munkaviszony megszüntethető: • a) a felek közös megegyezésével, • b)felmondással, • c)azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Néha a munkavállalónak is indokolnia kell…

45. Felmondás – tilalmakkal Egy évre kizárhatják - 65. § A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt • a) a várandósság, • b) a szülési szabadság, továbbá • c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) - (6) az anyának jár, mindkét szülő igénybe veszi • d) atényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

46. Még a tilalmakról • e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A védelem alkalmazása szempontjából • a felmondás közlésének, • csoportos létszámcsökkentésesetén a tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. Kivételek: Várandósságra, emberi reprodukciós eljárásban való részvételre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. És ha már látszik? Kivel kell közölni?

47. Felmondási tilalom helyett felmondási idő „csúszás” 68. § A felmondási idő a felmondás közlését követőnapon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik: • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállaló tájékoztatásakor[75. § (1) bekezdés] a fenti körülmény valamelyike fennállt – „csúszik” a felmondási idő kezdete.

48. A felmondási idő 69. § A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött • a) három év után öt nappal, • b) öt év után tizenöt nappal, • c) nyolc év után húsz nappal, • d) tíz év után huszonöt nappal, • e) tizenöt év után harminc nappal, • f) tizennyolc év után negyven nappal, • g) húsz év után hatvan nappal • meghosszabbodik. A felek hosszabb, legfeljebb hat havi felmondási időben is megállapodhatnak.

49. A felmondás indokolása – a védett kor A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Mentesülés A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Felmondási korlátozás - A munkáltató • a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló • határozatlan tartamú munkaviszonyát • a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

50. Még a védett korról – felmondás állás-felajánlási kötelezettséggel A „védett munkavállaló” munkaviszonya • a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, • ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy • a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.