FERTŐZÉS

1. FERTŐZÉS

2. Fertőzés: Fogalma: az élő kórokozó betegséget okoz a szervezetben Bekövetkezése függ: • kórokozó számától>> ha sok>>és a szervezet védekezőképessége nem elegendő>>felbomlik az egyensúly • kórokozók fertőzőképességétől (virulencia) • szervezet védekezőképességétől>> ha gyenge>> kevés kórokozó is károsít • egyéb ok>> legyengült szervezetben a már meglévő kórokozók szaporodnak

3. Kórokozók bejutása Behatolási kapu: az a hely (szerv), amelyen át a kórokozó a szervezetbe jut Ezek lehetnek: • ép bőr vagy nyálkahártya • légút • emésztőrendszer • vér útján • orvosi műszeres beavatkozás

4. Fertőzés forrása: • beteg ember vagy állat • kórokozó hordozó és ürítő ember • ember környezete

5. Fertőzés forrásaiból a bejutás útjai: • közvetlen érintkezés (kézfogás) • levegő közvetítése>> cseppfertőzés: köhögés, tüsszentés, beszéd, nyálka, köpet • emberi vagy állati váladék (vizelet, széklet, genny, nemi mirigyek váladéka • táplálék, ivóvíz (kéz szennyezettsége, legyek, rovarok) • rovarcsípés (kullancs, trópusokon szúnyog) • közvetlen vér (vérátömlesztés, sebek, nemi kapcsolat /AIDS, nemi betegségek, hepatitis B,C)

6. Fertőzés hatása a szervezetre • fertőzésre a szervezet mozgósítja védekezőerőit • védekező-rendszerben: sejtek és védőanyagok vesznek részt • kórokozó és a szervezet között>> biológiai harc indul>> melynek kimenetele dönti el lesz-e megbetegedés a fertőzésből vagy nem • betegség (egyensúly felborulása) függ: • szervezet pillanatnyi ellenálló képességtől (rezisztencia) • kórokozók megbetegítő képességétől (virulencia) • kórokozók számától • kórok hatására>> kórfolyamat indul meg a szervezetben • kórfolyamat reakcióinak összessége = betegség

7. Védekezőképesség (immunitás), védőoltások

8. Védekezőképesség • A szervezet védekezik a kórokozók behatolása és a szervezetben történő elszaporodása ellen. • Védekezőképesség: • Első vonal: bőr (épsége, tisztasága) • Második vonal: szervezet belső védelmi rendszere • szervek: nyirokcsomók, mandulák, lépű • sejtek: fehérvérsejtek (falósejtek, védő és felismerő sejtek)

9. Védekezőrendszer • Természetes: örökletes • Szerzett: betegség lezajlása után, védőoltással Minden ember egyedi, csak rá jellemző immunrendszerrel rendelkezik>> amely az agy (központi idegrendszer) befolyása alatt áll. Működését befolyásolja: szervezetet érő ingerek, élő kórokok, pszichés hatások. Autoimmun megbetegedések: valamilyen káros hatásra meggyengül az immunrendszer vagy zavar áll be a felismerő sejtek működésében, a szervezet saját sejtjeit (annak fehérjéit) is idegen anyagnak tekinti, és elpusztításukra törekszik.

10. Védőoltás (immunizálás) • Fogalma: a fertőző betegségek fajlagos megelőzésére illetve átvészelésére szolgáló eljárás • Fajlagosság= kifejezetten csak egy megjelölt betegségről van szó • Átvészelt immunitás= különböző kórokozók más és más fehérjetermészetű anyagot, méreganyagot (toxin) tartalmaznak (=allergén, antigén), amellyel szemben a szervezet ellenanyagot (vagy ellenmérget=antitoxin) termel

11. Védőoltások formái • aktiv • passzív

12. Aktív védőoltás • oltóanyaggal (=vakcina) történik>> a szervezetet ellenanyagképzésre késztetjük, úgy hogy kifejezett betegség tünetek nem jelentkeznek • A védettség: • csak bizonyos idő elteltével alakul ki • évek múltán megszűnhet>> újraoltás vagy emlékeztető oltás szükséges • Vakcinák bejuttatásának módjai: • bőrbe (BCG) • bőr alá (kanyaró) • izomba (DTP/ régen Di-Per-Te) • szájon át (OPV / régen Sabin csepp) • Oltási reakció: láz, fájdalom • Vakcinák csoportjai: • élő oltóanyagok gyengített kórokozókkal (BCG) • nem élő oltóanyagok • kémiai, fizikai módszerrel elölt kórokozó (tífusz, szamárköhögés) • ártalmatlanná tett toxin (diftéria) • antigént tartalmazó oltóanyag (agyhártyagyulladás)

13. Passzív védőoltás • Specifikus ellenanyagokat vagy antitoxinokat tartalmaz • Rövid idő alatt védettséget ad • Csoportjai: • Állatból származó ellenanyagok (gyógysavó) • Emberből származó ellenanyagok (immunglobulin – pl. gamma-globuulin) • Alkalmazásának okai: • Nincs idő az aktív oltás hatásának kivárására • Immunrendszer sérült (emiatt nem várható eredmény) • Még nincs hatásos fajlagos ellenanyag

14. Járványról akkor beszélünk, ha a fertőző megbetegedés: • egy fertőző forrásból • ugyanazon kórokozó által • ugyanazon területen • egyazon időben • többeket érintően jelentkezik

15. A betegségek általános rizikófaktorai

16. Betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők: • társadalmi és szociális körülmények • pszichés állapot • alkat • lezajlott betegségek • nem és az életkor • öröklés

17. 1.) Társadalmi és szociális körülmények Ellenállóképességet csökkenti: • ha nem megfelelő a táplálkozás, pihenés, öltözködés, lakás- és munkakörülmények (együtt vagy külön-külön) • tudatlanság • helytelen, egészségtelen szokások • orvoshoz nem fordulás • károsító tényezők figyelmen kívül hagyása • káros szenvedélyek gyakorlása

18. 2.) Pszichés állapot • Pszichoszomatikus betegség= azok a szervi, testi (szomatikus) betegségek, amelyek keletkezésében fontos szerepe van a lelki (pszichés) folyamatoknak, zavaroknak /test és a lélek kapcsolata/ • pl.: gyomorfekély, kóros soványság (anorexia nervosa), elhízás (kialakuló cukorbetegség), alkoholizmus, narkománia

19. 3.) Alkat • = a szervezet anatómiai és élettani sajátosságainak összessége • meghatározza a szervezet válaszadását és a válaszadás módját • az alkatot az öröklött és a szerzett tulajdonságok együttesen alkotják • nem állandó tulajdonság, jórészt az életmód függvénye

20. Alkati típusok • Részarányos (normoszténiás): teste arányosan fejlett, általános ellenálló-képessége jó • Sovány (aszténiás): általános ellenálló-képessége gyenge, hajlamos a légző- és emésztőszervi megbetegésekre • Piknikus (hiperszténiás): kissé kövérkés, alacsony, zömök, víg kedélyű, hajlamos a keringési és cukorbetegségekre • Kevert típus: keverten viseli az előzőket

21. 4.) Lezajlott betegségek: • növelhetik a más betegségekre való hajlamot, mivel a betegségek egy része maradandó elváltozásokat hagy a szervezetben

22. 5.) A nem és az életkor Nem • Vannak olyan betegségek, amelyek gyakrabban fordulnak elő nők (vérszegénység, epekő) vagy férfiak (gyomorfekély) körében Életkor • Csecsemőkorban: a rövid ideig tartó betegségek jellemzőek • Idős korban: a hosszan tartó, gyógyíthatatlanok

23. 6.) Öröklés • = az a folyamat, amelynek során az elődök tulajdonságai megjelennek az utódokban • Az öröklött betegségek az ivarsejtek által öröklődnek át a szülőkről az utódokra. • Vannak nemhez kötött öröklött betegségek: vérzékenység (hemofília)>> férfiak betegsége, de a nők örökítik tovább. • Legtöbbször a betegségre való hajlam öröklődik (pl.: cukorbetegség).

24. Életmód és a betegségek

25. Egészségi állapotot meghatározó tényezők: Életmód (43 %) Belső tényezők (27 %) • örökletes adottságok/genetika Külső tényezők/környezeti hatások (19 %) • természeti környezet (éghajlat, ivóvíz stb.) • társadalmi környezet • életkörülmények (kereset, lakás, táplálkozás) • egészséges és biztonságos munkakörülmények Egészségügyi ellátás minősége (11 %)

26. A népesség (lakosság) egészségi állapotát kifejezi: • a születéskor várható élettartam • az általános halálozási arányszám • a különböző betegségek előfordulása és gyakorisága • életmód

27. Vezető halálokok: • szív- és érrendszeri betegségek • daganatos megbetegedések • erőszakos halállal végződő események (baleset, gyilkosság, öngyilkosság)

28. Életmód: körülményeink, szokásaink, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket

29. Az életmód belső szerkezete:1)feltételek, lehetőségek2)szükségletek, indítékok3)életvitel

30. életkor nem egészségi állapot iskolázottság foglalkozás fogyasztás tárgyi felszereltség urbanizáltság lakóhely munkahely időkeret közlekedés családnagyság erkölcsi normák jogi szabályok társas szerepek szokások, hagyományok 1)Feltételek, lehetőségek

31. 2) Szükségletek, indítékok • létszükségletek • „birtoklási” szükségletek • önmegvalósítási szükségletek • a szellemi feltételeknek az egyén és csoport által ismert, elfogadott elemei • érdekek • életelvek • célok • tervek

32. munka pihenés szórakozás művelődés napirend táplálkozás gyermeknevelés egészségvédelem öngyógyítás 3) Életvitel

33. Gondolatok az egészséges életmódról

34. „A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni betegeinek, hanem érdekeltté fogja tenni őket abban, hogy étrendjük segítségével jól karbantartsák magukat, hogy megelőzzék a betegségeket.” (Thomas A. Edison)

35. „Azért egyél, hogy élj, és ne azért élj, hogy egyél! A sok étel sok betegséghez vezet.” (Ben Franklin)

36. „Ismerni a jót könnyebb, mint követni”. (Kölcsey Ferenc)

37. „Ép testben ép lélek.” (Iuvenalis, római költő)

38. „A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak.” (Bartók Béla)

39. „A Természet minden túlzásnak ellensége.” (Hippokratész)

40. „…mert ki az erős? Az, aki legyőzi rossz szokásait.” (Ben Franklin)

41. „Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk.” (Fodor József)

42. „…mert tudás és ismeret kell ahhoz a joghoz is, hogy ki-ki saját élete feletti beleszólással ellenőrizhesse mindazokat a dolgokat, amelyektől élete, egészsége függ.” (Ottawai Egészségügyi Karta, 1986)

43. „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában: hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány…” (Montaigne: Bölcsességek könyve)

44. „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” (Schopenhauer)

45. Az egészség érték az egyén és a társadalom számára egyaránt.

46. A pozitív egészség jegyei: • jó közérzet • kiegyensúlyozottság • megelégedettség • munkakedv • kreativitás • életöröm • pozitív társas kapcsolatok • empátia • problémaviselés • célszerű alkalmazkodás • terhelhetőség

47. Az egészséges életmód 12 pontja 1. Személyi higiéné 2. Egészséges táplálkozás 3. Több mozgás 4. Stressz-tűrés, stressz-kezelés 5. Baleset-megelőzés 6. Kiegyensúlyozott szexualitás 7. Nem dohányzás 8. Kevesebb alkoholos ital fogyasztás 9. Drogtagadás 10. Időben orvoshoz fordulás 11. Együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel 12. Egyéni környezet tisztelete

48. Betegség lefolyása • Kórok hatására>> kórfolyamat indul meg a szervezetben • Betegség= kórfolyamat reakcióinak összessége • Kórlefolyás időtartama szerint a fertőző betegség lehet: • Heveny (akut) – néhány naptól 1-2 hétig tartó • Félheveny (szubakut) – néhány hétig tartó • Idült (krónikus) – hónapokig tartó

49. Kórlefolyás (betegség) szakaszai

50. Lappangási idő= a kórokozónak a szervezetbe való bejutása (fertőzés kezdete) és a tünetek megjelenése közötti idő /ismerete főleg a tömegesebb előfordulásnál fontos; pl.: nátha vírus lappangási ideje 2-3 nap; fertőző májgyulladásé több hónap) • Bevezető szakasz: a betegségre még nem jellemző, ún. általános tünetek megjelenése (pl.: gyengeség, fejfájás stb.) • Kifejlődés szakasza: megjelennek a betegségre jellemző tünetek>> kórisme (diagnózis) megállapítható • Befejező vagy kimeneteli szakasz: bekövetkezhet a gyógyulás, amely lehet: • Teljes gyógyulás: eredeti, egészséges állapot visszanyerése • Részleges gyógyulás: maradhat szervi vagy működésbeli eltérés • Legsúlyosabb kimenetel: életfunkciók teljes megszűnése (halál)