Az egységes elektronikus közmű- és nyomvonalas létesítmények nyilvántartásának szabályozása

1. Az egységes elektronikus közmű- és nyomvonalas létesítmények nyilvántartásának szabályozása Szűcs Mihály Főosztályvezető-helyettes, Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály

2. Jelenlegi helyzet SZABÁLYOZÁS TECHNOLÓGIA nincs egységes műszaki és jogi szabályozás a szabályozási rendszer rendkívüli módon széttagolt a különböző szervek általvezetett nyilvántartások egymáshoz nem kapcsolódnak duplikált nyilvántartások az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások több esetben hiányosak GIS alapú nyilvántartási rendszerek nyílt forráskódú szoftverek széleskörű elterjedése OGC szabványok Új technológiák (WMS, WFS)

3. Következmények

4. Következmények

5. Következmények

6. Főhatóságok Önkormányzatok Egységesközműnyilvántartás Térinformatikai disztribúciós rendszer Lakosság Szolgáltatók Önkormányzati Rendszer Digitális Földhivatal Közlekedési infrastruktúra adatok Távközlési infrastruktúra adatok Statisztikai adatok Energia közmű Vízi közmű adatok Internet Szabványok SZAKÁGI SZABÁLYOZÁS SZABVÁNYOK INFORMATIKAI SZABVÁNYOK HOZZÁFÉRÉSI SZABÁLYOK Működési alapelv

7. A szabályozási rendszer alapelve ÉTv. módosítás Kormányrendelet(ek) (közmű – nyomvonalas létesítmények), Ágazati szabályozások/Szabványok Felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy megalkossa: • az e-közmű szolgáltatás kialakítására vonatkozó műszaki előírásokat, • a kötelezően szolgáltatandó adatok körét, • a szolgáltatás igénybevételének díját, • az adatokhoz való hozzáférés feltételeit, illetve • az adatvédelem szabályait. Felhatalmazást ad a szakminiszterek számára, hogy • a végrehajtási jogszabályokban határozzák meg az egyes szakági nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat. • a) Az összes adatgazda saját rendszerében, elkülönült adatbázisokban vezeti saját nyilvántartását EOV rendszerben, • b) A felhasználók az interneten keresztül férnek hozzá a nyilvántartások egyes elemeihez, • c) A lekérdezések eredményeként közös koordináta rendszerbe (EOV) helyezve virtuálisan jön létre az e-közmű nyilvántartás, • d) Szolgáltatási típusú rendszer létrehozása a cél, az adatok előállításáért, birtoklásáért nem, csak a szolgáltatásért kellene fizetni. A szabályozási rendszer felépítése A szabályozó rendszer tartalma Az e-közmű működési alapelve

8. A szabályozási rendszer alapelve A kerettörvény szabályozza az e-közmű használatára (tervezők, hatóságok, állami és önkormányzati szervek, kivitelezők, műszaki ellenőrző szervezetek, stb...), az adatszolgáltatásra kötelezettek körét. Egy adott szakághoz tartozó adatgyűjtést kizárólag az adott nyilvántartásért felelős szervezet végezhet, más szervezetnek tiltott. A cél az, hogy elkerüljük az adatok többszörös nyilvántartását és a különböző nyilvántartások egymás adatait tudják hasznosítani. Az egyes nyilvántartásokra vonatkozó követelmények jogszabályi változás, vagy új jogszabály miatt módosulnak, az interoperabilitás megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy az e-közműben érintett összes fél egy központi koordináció mellett kövesse a változásokat. Mivel a felhasználók részére az e-közmű az egyetlen információforrás, ezért az adatok minőségének biztosítása megkérdőjelezhetetlen. A folyamatszabályozás során minőségbiztosítási eljárást kell kidolgozni. A rendszernek biztosítania kell a folyamatos hibajavítás lehetőségét. Ha a nyilvántartást használok eltéréseket észlelnek a nyilvántartott adatok és a tényleges állapot között, akkor azt jelenteni kötelesek az e-közmű részére. Az e-közmű használatának kötelezettsége Az e-közműhöz kapcsolódó adatgazdálkodási feladatok Kötelező igazodás követelménye Minőségbiztosítás Hibák bejelentésének kötelezettsége

9. A szabályozási rendszer alapelve Az adat előállítás és a változásvezetések költsége a mindenkori adatgazdát terheli. Az e-közmű szolgáltatás díjköteles. A szolgáltatási díj a szolgáltatók illetve a szolgáltatás üzemeltetője között megosztásra kerül. A szabályozásnak ki kell terjednie a közművek és nyomvonalas létesítmények nyilvántartásának helytelen használatából, vagy a használat elmaradásából keletkezett anyagi, gazdasági károk megtérítésére. Az átláthatóság, az ellenőrzés és a felelősség megállapítás érdekében az e-közműnek alkalmasnak kell lennie statisztikai adatok rendszerből történő kigyűjtésére is. Finanszírozás Felelősség vállalás Hálózat működésére vonatkozó adatok

10. Társadalmi hatások Naprakész, pontos információk, Az élet és vagyonbiztonság növekedése, Nagyobb hatékonyság az építőiparban, Erősödhet a településüzemeltetés biztonsága és hatékonysága, A társadalomban növekedhet a bizalom mind a hatóságok, mind a közműszolgáltatók irányában, Lehetővé teszi a kivitelezések gyorsítását, Növekedhet a kivitelezésekkel, természetesen járó kellemetlenségek lakossági elfogadottsága.

11. Szakmai hatások Az infokommunikációs eszközök által kínált mai technikai lehetőségek jobb kihasználása, Transzparens és ellenőrizhető adatgyűjtés, változásvezetés és adatszolgáltatás, Javul a szakági nyilvántartásokban kezelt adatok közcélú felhasználása, Hatékonyabbá válik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak ellátása, Többszörös adatgyűjtés kiküszöbölése, A közműbalesetekből származó közvetlen és közvetett károk jelentős mérséklődése, Csökkennek a hatóságok adminisztratív terhei, ami a beruházások engedélyezésének gyorsítását eredményezi.

12. Közvetlen gazdasági hatások Az állami alapadatok előállításáért, változásvezetésért és az adatszolgáltatásért felelős a Magyar Állam, ezért igazgatási szolgáltatási díj illeti meg, Az önkormányzatoknak az eddigi közműnyilvántartási kötelezettség helyett a közterületi tartalom előállítását és változásvezetését írná elő, ami kevesebb feladatot és költségcsökkentést eredményez, és adatszolgáltatási díj illeti meg, A közműszolgáltatóknak rendszerük kialakításáról és az adatok változásvezetéséről saját forrásból kell gondoskodniuk, de adat szolgáltatási díj illeti meg, Az e-közmű hosszútávon önfenntartó rendszerré válhat.

13. Közvetett gazdasági hatások Az átlátható, gazdaságos, költség hatékony működés költségcsökkenést eredményezhet, kiküszöbölhetővé válik az adatok többszörös, több helyen történő nyilvántartása, Csökkenek a közműszolgáltatók közműbalesetekből származó közvetlen és közvetett veszteségei, Javítja a nemzeti versenyképességet és a közigazgatás minőségét, csökkenti a bürokráciát, A nagyberuházások előkészítési ideje rövidül, amely idő megtakarítást jelent mind a beruházó, mind a szakhatóságok számára.

14. Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Köszönöm a figyelmet!