1 / 32

Elhárító mechanizmusok

Elhárító mechanizmusok. A szorongásról. A szorongás két típusa (1916-1925) reális szorongás neurotikus szorongás: a szabadon lebegő libidó átalakult formája (várakozásos szorongás, fóbia, hisztéria). A szorongás elméletének inkoherenciája.

thane
Download Presentation

Elhárító mechanizmusok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Elhárító mechanizmusok

  2. A szorongásról • A szorongás két típusa (1916-1925) reális szorongás neurotikus szorongás: a szabadon lebegő libidó átalakult formája (várakozásos szorongás, fóbia, hisztéria)

  3. A szorongás elméletének inkoherenciája „A szorongás mint indulatállapot, egy régi veszéllyel fenyegető élmény reprodukciója, a szorongás az önfenntartás szolgálatában áll és az új veszély fellépésének egy jele, valahogyan a felhasználatlanul maradt libidóból keletkezik, az elfojtás folyamatánál is felválthatja a tünetképződés, érezzük, hogy ebből hiányzik valami…”

  4. Freud szorongásfelfogása 1926 után • A szorongás horgonypontja az én „…csak az én képes a szorongást létrehozni és érezni.” • A szorongás forrásai: külső vagy belső veszély reális, neurotikus (ösztön-) és lelkiismereti szorongás • A szorongás prototípusa a születési trauma • Az ego dolga, hogy ne érezzünk ilyen kínokat: elhárítások és megküzdés

  5. Elfojtás Tagadás Regresszió Racionalizáció Az elhárító mechanizmusok rendszerezése (Anna Freud)

  6. Elfojtás Tagadás Regresszió Racionalizáció Izoláció Meg nem történtté tevés Projekció Önmaga ellen fordulás Ellentétbe fordítás Reakcióképzés Intellektualizáció Azonosulás az agresszorral Idealizáció Áttolás és szublimáció Hasítás Kompenzáció Az elhárító mechanizmusok rendszerezése (Anna Freud)

  7. Az elhárító mechanizmusok tudományos helyzete • Elfojtás kísérleti vizsgálata • 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete • Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció • Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek

  8. Az elhárító mechanizmusok tudományos helyzete • Elfojtás kísérleti vizsgálata • 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete • Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció • Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek • Motley kísérlete

  9. Hogyan figyelhetők meg az elhárító mechanizmusok? • Áttétel (transzfer) • Libidinális impulzusok áttétele • Az elhárítás áttétele • Megcselekvés az áttételben • Viszontáttétel • Egyező vagy komplementer identifikációval • Pozitív vagy negatív viszontáttétel • Az áttétel értelmezése az analízis fontos eleme

  10. A pszichoanalitikus terápia • Kit érinthet? Eredet Cél Fixáció a régi konfliktus újra átélése, feldolgozása Elfojtott trauma újraélni az egykori élményt az érzések katarzisáért Elfojtott alap- Érzelmi belátást nyerni a szükség- szükségletek letekről, és hogy azok elfogadhatóak

  11. Hogyan érhetők tetten az elhárító mechanizmusok? • Terápiás ellenállás • Elvétések

  12. Elhárítás és megküzdés

  13. A megküzdés modelljei • Pszichoanalitikus modell (N. Haan) • Állatpszichológiai modell • A coping mint vonás • Kognitív tranzakcionista modell

  14. Az ego folyamatok tulajdonságai Megküzdő Védekező Töredékképző Választást foglal Elfordul a választás- Ismétlődő, ritualisz- magába, ezért tól, ezért merev és tikus, automatizált hajlékony, szán- kanalizált dékos viselkedés A jövő felé húz A múlt irányítja Egyéni alapokon és számításba veszi nyugvó feltételezé- a jelen igényeit seken működik A jelen helyzet A jelen követel- Nem érzékeny a valóságkövetel- ményeit részben jelen követelményeire ményei tájolják torzítja (zárja a rendszert)

  15. Differenciált Differenciálatlan Elsősorban (és nem gondolkodást gondolkodást jelent felnőtt módon) jelent, amely és olyan elemeket érzelem szükségletek integrálja a is hord magában, határozzák meg tudatos és amelyek nem látsza- tudatelőttes nak a helyzethez elemeket tartozónak A szervezet szük- Az a feltételezés, Elárasztja a személyt séglete, hogy hogy lehetséges érzelemmel „megmérje” a a zavaró érzelmek zavaró érzelmek mágikus eltüntetése tapasztalását Az érzelni kielégülés Az örömöt kibúvók Némely impulzus nyílt, szabályozott, segítségével engedi szabályozatlan kielé- mérsékelt módját gülését engedi meg engedi meg

  16. Kognitív funkciók • Diszkrimináció Objektivitás Izoláció Konkretizáció • Kötetlenség Intellektualitás Intellektualizáció Neologizma • Ok-okozati megjelenítés Logikai elemzés Racionalizáció Konfabuláció

  17. Önérzékelő funkciók • Késleltetett válasz Kétértelműség tolerálása Kételkedés Megdermedés • Érzékenység Empátia Projekció Téves elméletalkotás • Idő visszaállítás Regresszió az én szolgálatában Regresszió Dekompenzálódás

  18. Figyelem-összpontosító funkció • Szelektív tudatosság Koncentráció Tagadás Hebefrén válasz

  19. Érzelmi szabályozás • Eltérítés Szublimáció Áttolás Érzelmi túltengés • Átalakítás Helyettesítés Reakcióképzés Váltogatás • Visszatartás Elnyomás Elfojtás Deperszonalizáció

  20. Az elhárítások hierarchikus felfogása (Vaillant, Perry, Cramer) Az Elhárító működés skála: Az elhárítás hierarchikus szintjei Szint A tartalmazott elhárítások Magasan adaptív altruizmus, humor, szublimáció, elnyomás, anticipáció Mentális gátlások eltolás, disszociáció, intellektualizáció, izoláció, elfojtás, meg nem történtté tevés Kisebb kép-torzítás leértékelés, idealizáció, omnipotencia, Megtagadás tagadás, projekció, racionalizáció, Nagyobb kép-torzítás autisztikus fantázia, projektív identifikáció, hasítás, Cselekvés acting-out, apatikus visszahúzódás, passzív agresszió Elhárító szabálytalanság projekció (érzékcsalódás), tagadás (pszichotikus), torzítás (pszichotikus) Megjegyzés: Ennek a skálának a használatánál a klinikusoknak először listázniuk kell legalább 7 szokásos elhárítás használatát a betegnél, és utána meghatározni a személy által mutatott domináns elhárítás szintjét.

  21. A depresszió valószínűsége

  22. A megküzdés modelljei • Pszichoanalitikus modell (N. Haan) • Állatpszichológiai modell • A coping mint vonás • Kognitív tranzakcionista modell

  23. A megküzdés definíciója • Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. (Lazarus)

  24. A megküzdés Lazarus féle modellje • Elsődleges értékelés • Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás • Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól • Az interakció mennyire vonja be az ént • Másodlagos értékelés • Kontrollálhatóság • Coping stratégiák számbavétele (problémafókuszú, emóciófókuszú) • Megküzdési források számbavétele • A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén

  25. A stresszfolyamat • Külső vagy belső stresszor • Értékelés • Megküzdési folyamatok • Komplex hatásmintázat

  26. A három „A” megküzdési stratégia

More Related