180 likes | 340 Views
Prof. F ári M iklós Gábor DSc DE AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék. Növény biotechnologia 1. Tartalom. 01. Bevezetés 02. Fogalmak 0 3 . Múlt példái 0 4 . Mai példák 0 5 . A jöv ő ígéretei. 01. Biodiverzitás / B iológiai alapok 02. Biotechnológia / Kertészeti biotechnológia
E N D
Prof. Fári Miklós GáborDSc DE AGTC Növényi Biotechnológiai Tanszék Növény biotechnologia 1
Tartalom 01. Bevezetés 02. Fogalmak 03. Múlt példái 04. Mai példák 05. A jövő ígéretei
01. Biodiverzitás / Biológiai alapok 02. Biotechnológia / Kertészeti biotechnológia 03. In vitro / in situ 04. Növényi sejt- és szövettenyésztés 05. Organogenezis 06. Embriógenezis 07. Sejttenyésztés 08. Protoplaszt- kultúra 09. Kallusz / kallusz- tenyésztés 10. Portokkultúra 11. Embriókultúra 12. Mikroszaporítás 13. Mesterséges mag (Sen-seed) 14. Mesterséges ovárium (APO/Syn-plant) 15. Transzgénikus növény (GMO) Fogalmak
Biodiverzitás Biológiai alapok Bevezetés: A világ szükséglete és a természet
A világnépesség növekedésével az egy személyre jutó megművelhető terület drasztikusan csökken. 1960-ban 1 ha termőterület jutott 1 személy táplálására. 1995 körül ugyanazt a hektárnyi területet 4 személy táplására kellett megosztanunk. Az előrejelzések szerint 2025-ben ugyanrról a szelet földdarabról 5 személyt kell táplálni. Bevezetés: A világ szükséglete
Úgy kell növelni a mezőgazdasági termelést, hogy az egybevágjon a táplálék iránti globális igényekkel. Az intenzív és fenntartható mezőgazdaság számára nincs más alternatíva. A tudomány és az agrobiznissz tudja majd a termelőket megsegíteni, azért, hogy többet tudjanak termelni, miközben segítenek megvédeni az élő és élettelen környezetet. A modern biotechnológia különböző ágain belül a növény biotechnológia jelentősége az utóbbi évtizedben világméretekben megnőtt. Alkalmazása a jövőben központi szerepet tölt be az egészségesebb mezőgazdasági termékek előállításában, és a fenntartható fejlődés biztosításában. A Világ szükséglete (folyt.)
Molecular breeding Key Agricultural Developments Landmarks in Biotechnology Green Revolution (‘60) Hybrid Crops Mendel’s Laws (ca. 1865) Transgenic animals, plants (‘80) Gene Cloning (1974) Double Helix (1953) Plant and Animal Domestication Research and Development (relative index) Pasteur (ca. 1860) Fermentation Bread, Cheese, Wine,Beer Arie Altman (1998) Agricultural Biotechnology (modified) BC AD 10,000 5,000 1850 1900 1950 2000 Historical Time Scale (years) Ereky (1918) Coinage of „biotechnology”
Múlt A „biotechnológia” születése
Biotechnológia „A biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok olyan integrált alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett növényi, állati sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználása” Fogalmak
4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS A BIOTECHNOLOGIA UTTÖRŐI1 Raoul H. Francé ” Lancelot Hogben Károly Ereky A „biotechnológia” fogalom apja J.B.S. Haldane Patrick Geddes 1: Bud, R. (1999): The Uses of Life. A History of Biotechnology. Cambridge University Press
Id. Entz Géza, az első magyar biológiai iskola megalapítója (Ereky Károly és Francé Rezső tanára) Karl Karmarsch, a „mechanicai technologia” tudománymegalapítója
Fári, M.G et al. : Ereky’s Envisions (unpublished) A hely, ahol az első „biotechnológia” koncepció született: az Ereky Károly által megálmodott és felépített Sertéshízlaldabejárata Budapesten (1914) 4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS
A nyersanyag transzformációjának láncolata „mezőgazdasági üzemben” (J. Pohl, 1885 ábrája). Ereky, K. (1909)
A„biotechnológia” klasszikus műve Ereky Károly: „A hús-, zsír-, és tejteremelés biotechnológiája mezőgazdasági nagyüzemekben” Paul Parey Berlin 1919
I. Weiser, Köztelek, 1919 október 18, 255-256
Robert Bud (1989): Nature, Vol. 337, 10