1 / 67

Vékonyrétegek anyagának és szerkezetének vizsgálata

Vékonyrétegek anyagának és szerkezetének vizsgálata. Spektroszkópikus módszerek: anyagi minőség meghatározása

thom
Download Presentation

Vékonyrétegek anyagának és szerkezetének vizsgálata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vékonyrétegek anyagának és szerkezetének vizsgálata

  2. Spektroszkópikus módszerek: anyagi minőség meghatározása kémiai állapot Ezekkel a módszerekkel általában ionok és elektronok energiáját vagy ionok tömegét határozzuk meg. A kapott adatokból tömegszámot mérhetünk, adszorpciós és emissziós energia értékeket nyerhetünk. Szerkezeti tulajdonságok meghatározására szolgáló módszerek: Az atomok térbeli elhelyezkedésére adnak információt. A módszerek közül a legfontosabbak: elektron-röntgen diffrakció, alagúteffektus, elektron emisszió és elektron-ion szórás.

  3. Spektroszkópikus módszerek: 1. Auger-elektron spektroszkópia: Az atomot bombázó foton vagy elektron hatására az atom belső elektronhéjáról egy elektron kilökődik. A helyét az atom egy felsőbb elektronhéjáról beugró elektronnal betölti. Az két héj közötti energia különbség foton kisugárzásával vagy újabb elektron kilökődésével semlegesítődik. Ez utóbbi kilökődött elektront nevezik Auger-elektronnak.

  4. Fotoelektron-spektroszkópia XPS: (ESCA) Vegyértéksáv és belső-héj elektronok is kilépnek karakterisztikus energiával. (kémiai állapotot is mutat) A röntgen-sugárzás az anyagba mélyen behatol, de az elektronok csak a felület közeléből tudnak kilépni. – Felületvizsgálat.

  5. UV Fotóelektron spektroszkópia: Elsősorban sávszerkezetről ad információt

  6. Az Auger-elektronok (fotoelektronok) energiáját rendszerint henger-tükör analizátorral mérik. Az auger-elektronok (fotoelektronok) energiájából a rétegek felszínén lévő elemek, azok koncentrációja (kémiai állapota) határozható meg.

  7. foton energiája ionizációs energia rezgési energiaváltozás forgási energiaváltozás elektron mozgási energiája ion mozgási energiája Ionizáció: energiamérleg

  8. Fényforrás Fém céltárgy (főleg Mg vagy Al), amelynek atomjaiból gyorsított elektronokkal a legbelső (n=1, „K”) héjról elektront bombáznak ki. Ennek helyére a következő (n=2, „L”) héjról beugrik egy elektron, s az energiafelesleget az ion karakterisztikus röntgensugárzás formájában adja le. Mg K vonalai: 1253,4 eV és 1253,7 eV Al K vonalai: 1486,3 eV és 1486,7 eV A dublett egyik összetevőjét kvarckristállyal kiválasztják. Felbontás. ~ 0,2 keV (1600 cm-1), rezgési szerkezet nem látható

  9. Ionizációs energia/eV A fotoelektron-spektroszkópia típusai XPS: (X-ray) Röntgen fotoelektron-spektroszkópia (ESCA: Electron Spectroscopy for Chemical Analysis) UPS: (Vákuum)UV fotoelektron-spektroszkópia vegyértékelektronok ionizációja → elsősorban molekulaszerkezeti információ törzselektronok ionizációja  elsősorban minőségi elemzés A nitrogénmolekula UV fotoelektron-spektruma Egy vasötvözet ESCA spektruma Ionizációs energia/eV

  10. Az Auger-elektronok (fotoelektronok) energiáját rendszerint henger-tükör analizátorral mérik. Az auger-elektronok (fotoelektronok) energiájából a rétegek felszínén lévő elemek, azok koncentrációja (kémiai állapota) határozható meg.

  11. A rétegek növekedésének vizsgálata Auger spektroszkópiával

  12. 2. Szekunder ion vagy szekunder neutrális tömegspektrometria: A vizsgálni kívánt réteget ionokkal bombázzuk. Ennek hatására az anyag porlad, belőle ionok és semleges atomok lépnek ki. Ha a kilépő ionokat vizsgáljuk tömegspektrométerrel, akkor beszélünk szekunder ion tömegspektrometriáról. Amennyiben a semleges atomokat mérjük (a tömegspektrométerbe vezetés előtt külön ionizálni kell őket) szekunder neutrális tömegspektrometriáról beszélünk. Mindkét módszer segítségével a rétegek felületén illetve a rétegekben levő elemek koncentrációját határozhatjuk meg igen nagy érzékenységgel. Akár 0.1-0.01 ppm mennyiségű anyag is mérhető. Ezenkívül lehetőség van a rétegek belsejében az egyes elemek koncentráció változásainak 1 nm mélységfeloldással való nyomon követésére. Megfelelő számítógépes háttér (szoftver) segítségével elemtérképek is készíthetők 30nm-es laterális feloldással.

  13. Szekunder ion tömegspektrometria SIMS Ionforrás: - leggyakrabban O+, Ar+, Cs+ -nagy laterális feloldás esetén folyékony fém ionforrás Ga, In (20 nm-es feloldás)

  14. -a szekunder ionok keletkezését erősen befolyásolja a kémiai környezet (mátrix effektus) és a bombázó ion fajtája SiSiO2/SiSi=2500 (5KeV Ar+) - O+ növeli a pozitív ionok hozamát - Cs+ növeli a negatív ionok hozamát Tömegspektrométer: mágneses kvadrupól repülési idő Fajtái:sztatikus SIMS -elsősorban a felületről ad információt dinamikus SIMS-mélyebb rétegekről ad információt sztatikus SIMS dinamikus SIMS bombázó ionenergia (Kev) 0.5-3 3-20 áramsűrűség 10-9 - 10-6 10-5 - 10-2 analizált terület (cm2) 0.1 10-4 porlasztási sebesség 10-4 1 (s/monoréteg)

  15. Kvantitatív analízis: -mátrix effektus miatt nehéz hitelesíteni Felhasználás: -elemanalízis, minden elem beleértve az izotópokat (akár 10ppb érzékenységgel) -mélységi profilanalízis 2nm-es feloldás -elemtérkép készítése 20 nm-es laterális feloldással

  16. xo X-,+ Szekunder neutrális rész tömegspektrometria (SNMS) a porlasztott részek több mint 99%-a semleges utólagos ionizáció, szétválik a porlasztás és az ionkeltés folyamata, nincs mátrixeffektus utólagos ionizáció: elektron-nyaláb segítségével plazma segítségével lézer segítségével

  17. SIMS - SNMS

  18. Mélységi feloldás: • A porlasztási kráter alakja: • mintára kapcsolt feszültség (bombázási energia) • minta-apertúra távolság • minta vezetőképessége

  19. 80 70 The third 56FePt layer is thicker than the others Pt 60 50 cocentration [at%] 56 Fe 40 30 20 57 Fe 10 0 0 10 20 30 40 50 sputter depth [nm] FePt multilayer structureconcentration depth profile measurement by G. Langer, Debrecen

  20. Hőtükör rétegvastagság: ~ 150 nm

  21. Minta geometria a-SiSb-5% c-Si l h l aSi40nm/aSi95%Sb5%40nm/aSi40nm

  22. Hőkezeletlen és hőkezelt minta SNMS-sel felvett mélységi profilja Hőkezelési idő 16 óra, hőkezelési hőmérséklet 550° C Si/SiSb/Si minta transzmissziós elektronmikroszkópos felvétele

  23. A profil szélesedését a Fick egyenlet következő alakú megoldásával írhatjuk le : ha középső, Sb-t tartalmazó réteg vastagsága l a szélső, Si-ot tartalmazó réteg vastagsága R a diffúziós együtthatót tartalmazó paraméter

  24. Megkeressük azt az R értéket, amely a legjobb egyezést adja a t=0 és t=16 óra esetén a mért és a Fick egyenletből számolt Sb koncentráció között Feltéve, hogy c∞=0 (Sb)

  25. Intensity – Sputtering time spectra of the sample annealed at 503 K 1020 min

  26. A szerkezetről információt szolgáltató módszerek: 1.Röntgen-diffrakció: A röntgen sugárzásnak az útjába helyezett, hullámhosszával összemérhető méretű akadályon bekövetkező interferenciája folytán előálló irányváltozás (elhajlás) Visszavert röntgen intenzitást abban az irányban kapunk, amelyre teljesül a Bragg feltétel: 2d sin=m, ahol d a sikok távolsága,  a röntgen sugárzás hullámhossza, m rendűség

  27. A röntgen sugárzás hullámhossza 0.1-1 nm terjed. A kristályokban az atomok távolsága hasonló nagyságrendbe esik, így a periodikusan ismétlődő atomcsoportokon elhajló röntgen sugárzás (diffrakció) mérése lehetőséget ad a kristályok szerkezetének vizsgálatára. Felhasználás rétegek esetén: Braggszögekből a kristályszerkezet meghatározása, a Bragg szögek eltolódásából a rétegen belüli feszültségek vizsgálata Felhasználás multirétegek esetén: - surlódásos beesésű (alacsonyszögű) röntgen diffrakció, a multiréteg felületére surlódóan beeső röntgen sugár a rétegek határfelületéről visszaverődik és elhajlik (interferencia). A módszer alkalmas multirétegek határfelületi simaságának 0.2 nanométeres tartományban történő meghatározására. - nagyszögű (20 foknál nagyobb) röntgen diffrakcióval egy rétegen belüli kristály szerkezet vizsgálható

  28. Al2O3 röntgen spektruma

  29. Rétegen belüli feszültség vizsgálata. A Bragg csúcs helyzetének és alakjának változása különböző feszültséghatások esetén.

  30. a surlódásos beesésű (alacsonyszögű) röntgen diffrakció

  31. Si/Ge multiréteg alacsonyszögű röntgenspektruma két réteg vastagsága 5.5nm Mo/V multiréteg alacsonyszögű röntgenspektruma két réteg vastagsága 6nm

  32. Alacsonyszögű röntgen-diffrakció<15 A röntgen sugarak szórását a szerkezet kémiai modulációja okozza. A Bragg-csúcsok helyzetét a módosított Bragg-formula írja le: ahol λx a röntgen sugárzás hullámhossza, Λ a biréteg vastagsága, δ a kristály törésmutatójának valódi része, n a rendűség.

  33. Az alacsonyszögű Bragg csúcsok intenzitása erősen függ az egyes rétegek közötti határfelületek élességétől (kémiai-fizikai). Összefüggés az elsőrendű Bragg-csúcs intenzitásváltozása (I/Io) és a kölcsönös diffúziós együttható között (Dλ ):

  34. Nagyszögű röntgen spektrum

  35. Nagyszögű röntgen-diffrakció15 A diffrakciós kép a rétegen belüli kristályszerkezetről ad információt. A közös csúcs helyzetét, a multiréteg összetételétől függő, átlagos rácssík távolság határozza meg . (Λ a biréteg vastagsága, N atomi síkok száma, λ a röntgen sugárzás hullámhossza) A közös csúcs és a szatellitek helyzete következő képletből számítható ki:

  36. cA cA cA cA cA cA cA cA cA cA cA cA cA cA x x x x x x x x x x x x x x cA x Composition dependent diffusivity (diffusion asymmetry) CompositionindependentD CompositiondependentD DinA<<DinB Completely miscible binary system

  37. Kémiailag elmosott határfelülettel rendelkező, egykristály Mo-V multirétegek vizsgálata egymásban korlátlanul oldódó, erős koncentrációfüggő diffúziós együtthatóval rendelkező anyagokból készült, kémiailag elmosott határfelületek nanoskálán kiélesednek. (Z. Erdélyi,D.L. Beke, Phys.Rev. B 68, 092102 (2003) idő Mo V Elmosott határfelülettel rendelkező multirétegek előállítása, 6 nm modulációs hossz esetén 1.2 nm elmosottság DMo→V>>DV→Mo 7-8 nagyságrend különbség

  38. hőkezelési idő Szimulált spektrum Mért spektrum Az elmosottság mértéke a hőkezelések hatására felére-harmadára csökkent. Erdélyi Z., Sladecek M., Stadler L.M., Zizak I., Langer G.A., Kis-Varga M., Beke D.L.: Science 306, (2004) 1913-1915

  39. 2. Transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM): A mikroszkópok felbontását aRayleigh kritérium alapján határozhatjuk meg: d=0.612/nsin ahol  a megvilágító fény hullámhossza, nsin az úgynevezett numerikus apertúraa mikroszkópra jellemző adat. A látható fény segítségével ( = 500 nm) elérhető legjobb feloldás kicsit jobb mint 1 m. A feloldás javítható a numerikus apertúra növelésével illetve  hullámhossz csökkentésével. A numerikus apertúra csak nagyon kismértékben növelhető. A hullámhossz sok nagyságrenddel csökkenthető, ha fény helyett nagy energiájú elektronokat alkalmazunk a minta átvilágítására. A hullámhossz ekkor az un. de Broglie összefüggésből számítható ki:  =h/mv ahol h a Planck állandó, m elektron tömege, v az elektron sebessége.

  40. A TEM működési elve azonos a fénymikroszkópéval csak a leképzés elektronokkal (elektronhullámokkal) illetve ennek megfelelően mágneses lencsékkel történik. 100 KV gyorsítófeszültséget alkalmazva az elektronok sebessége 1.5 108 m/s ( ez a fénysebesség fele)  hullámhossz értékére pedig 4 10-3 nm-t kapunk. Elvileg 10-3 nm feloldás adódik, reálisan 0.2 nm elérhető ami atomi feloldásnak felel meg.

  41. 100KV-600KV 10-50 m-es elektronnyaláb elektronnyaláb fókuszálása minta helye x20 x50-500000 x10 A transzmissziós elektronmikroszkóp felépítése

  42. Az elektronok csak 50 nm-nél kisebb vastagságú mintán tudnak keresztül hatolni. A mintákat vékonyítani kell. Mintaelőkészítés transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatra

  43. Amorf Si-Ge multiréteg transzmissziós elektronmikroszkópos felvétele

  44. A mikroszkóp üzemmódjai: A tárgy egy pontjából különböző irányokba kiinduló nyalábokat a lencse a képsíkban egyesíti, míg a tárgy különböző pontjairól azonos irányba kiinduló párhuzamos nyalábok a fókuszsíkban egyesülnek. A fókuszsíkban megjelenő intenzitás-eloszlást diffrakciós képnek nevezzük, ami az anyag kristályszerkezetéről hordoz információkat. Attól függően, hogy a vetítőrendszerrel az objektív képsíkját vagy fókuszsíkját képezzük le az ernyőre beszélhetünk mikroszkopikus illetve diffrakciós leképzésről. Kémiai analízis is lehetséges az elektronoknak a mintát alkotó atomokon történő rugalmatlan szórásának segítségével. A vizsgált anyagban a primer elektronsugárzás által generált karakterisztikus röntgensugárzást használják ki a röntgen mikroanalízis módszerei.

  45. A mikroszkópikus illetve diffrakciós leképzés

  46. 3.Pásztázó elektronmikroszkóp Elektronforrásból kilépő elektronokat 50KV feszültségre gyorsítunk, majd a felgyorsított elektronokból mágneses lencsék segítségével körülbelül 5 nm-es, finom elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel az elektronnyalábbal letapogatjuk (végig pásztázzuk) a vizsgálni kívánt minta felületét. Ugyanaz a jel vezérli a pásztázást és egy oszcilloszkóp eltérítését. A pásztázás közben keletkező szekunder vagy visszaszórt elektronok intenzitásával arányos jelet az oszcilloszkópon megjelenítjük. A bombázó elektronnyaláb és a minta kölcsönhatása közben az alacsony energiájú szekunder elektronok a legfelső néhány atomsorból lépnek ki. A visszaszórt elektronok energiája gyakorlatilag a beeső elektronok energiájával egyezik meg. Mivel a visszaszórás valószínűsége a rendszámtól függ képalkotás lehetséges. Legjobb feloldás az elektronnyaláb átmérőjével arányos 5-10nm. Az elektronbombázás során keletkező röntgen sugárzásból kémiai analízis lehetséges.

  47. Az elektronnyaláb és minta kölcsönhatása:

  48. Pásztázó elektronmikroszkóp

More Related