Lippai László SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet

1. A „rövidlátó” fogyasztói döntések és az önkontroll kapcsolatának gazdaságpszichológiai elemzése Lippai László SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet SZTE GTK PhD. hallgató

2. A prezentáció szerkezete • Cél: • A gazdaságtani értelemben vett önkontroll alkalmazási lehetőségeinek elemzése • Kulcspontok • A fogyasztói rövidlátás jelentősége az intertemporális döntésekben • A fogyasztói önkontroll-folyamatok lehetséges pszichológiai háttere • Az egészséggel kapcsolatos intertemporális döntések összevetése a fogyasztással kapcsolatos intertemporális döntésekkel egy empirikus példában • Gyakorlati konklúziók

3. Mit jelent a fogyasztó intertemporális döntése? • Az alap: a racionális választás elmélete • Közgazdaságtan: minden fogyasztói döntés racionális • Becker és Murphy (1988) – racionális addikció elmélete • a fogyasztó konzisztens preferenciasort alakít ki és azt következetesen alkalmazza • temporális preferenciaráta (TPR) • empirikus kutatások komoly problémákat jeleznek • Thaler (1981): preferenciafordulás demonstrálása • Közgazdaságtani értelemben itt rosszul jártak a résztvevők: olyan kimenetet preferáltak, ami nem a maximális hasznossággal járt együtt • Rövidlátó-e ez a fogyasztó?

4. A rövidlátó fogyasztói döntés a közgazdaságtanban és a pszichológiában • Stutzer és Frey (2006): rövidlátó fogyasztói döntés: • a jelenbeli fogyasztásra koncentrál, miközben annak lehetséges jövőbeli következményeit elhanyagolja • lehetséges magyarázat: a fogyasztó akaraterejének gyengesége • Muraven és Baumeister, 2000, 248. o.) • „az önkontroll folyamatok úgy is értelmezhetőek, mint a kontrollált folyamatok egy nagyobb alcsoportja, melyek során a self erőfeszítést tesz arra, hogy inkább kontrollt gyakoroljon saját válaszai felett minthogy hagyja azokat a maguk automatikus vagy normál módján lezajlani” Észlelési hiányosság! Viselkedéses „kuplung” (A cselekvés késleltetésének hiányossága)

5. Illusztráció egy kutatásból • Kutatási kérdés • Van-e az önkontroll személyiségvonásának mérhető szerepe az intertemporális döntésekben? • Vizsgált változók • függő változó (pszichológiai) • az önkontroll mérhető szintje a Baumeister skála alapján • független változók (magatartásgazdaságtani) • egészséggel kapcsolatos fogyasztói döntés • fogyasztási/megtakarítási döntés

6. A minta bemutatása • Résztvevők: • 311, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló levelező hallgató • háromnegyede (74,1%) nő, és egynegyede (25,1%) férfi • Az életkori megoszlás [20,58] év közötti • az átlagéletkor 32,81 év, a minta szórása 7,84 év volt. • A válaszadók • 26,4%-a egészségtantanári képzésben (82 fő), • 38,3% a mérnökkaron vett részt mérnök-, gépész-, vagy menedzserképzésben (119 fő), • 33,8% pedig művelődési menedzser képzést végzett (105 fő)

7. Egészséggel kapcsolatos döntés • Kisebb reumatológiai probléma • A) Azonnal ható gyógyszer, a fájdalmat okozó reumatikus probléma azonban nem szűnik meg. • B) Folyamatos gyógytorna, amely azonban egy éven belül tartós javulást hozhat Fogyasztási – megtakarítási döntés • Ha most nyerne 500.000 Ft-ot a lottón, melyik alternatívának megfelelően használná fel ezt az összeget? • A) egy-két hónapon belül elköltené a fenti összeget • B) félretenné és valamilyen megtakarítási formában kamatoztatná, hosszabb távú céljai érdekében

8. Két döntési helyzetben megnyilvánuló intertemporális preferenciák és az önkontrollszint kategóriák összevetése (sorszázalékok)

9. Konklúziók • Az előző gondolatmenetből adódó következtetések: • gyenge önkontrollal is preferálhatja valaki az egészséges alternatívát és erős önkontrollal is választhatja valaki az egészségtelen alternatívát • az önkontrollt igénylő döntéseknek önmagukban nincs értéktartalmuk! • az egészségtelen magatartás önmagában nem feltétlenül jár együtt gyenge önkontrollal • a kulcs: a bizonytalanság  a gyenge önkontrollal rendelkező ember nagyobb eséllyel cselekszik következetlenül • nagyobb a külső hatások szerepe: ez erősíti pl. az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés révén kialakított szociális normák szerepét! • az erős önkontrollal rendelkezők esetében valószínűleg az egyéni meggyőzés a fontosabb

10. Köszönöm a figyelmet!