A műszaki alapszakok célja és helyzete

1. Jobbágy Ákos egyetemi tanár oktatási igazgató, BME A műszaki alapszakok célja és helyzete

2. a felsőoktatás célja a műszaki képzés célja a műszaki alapképzés célja

3. A felsőoktatás helyzete (problémái) elitképzés – tömegképzés egyetem – főiskola finanszírozás minőség regionalitás formális, informális, nem formális tanulás életen át tartó tanulás

4. A felsőoktatás feladata megváltozott • Magna Charta Universitatum: „ … az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniuk; …” • a korosztály 40 - 50 %-a részt vesz a felsőoktatásban.

5. Elitképzésből tömegképzés • elitképzés szükséges a tömegképzésben is, • óvatosan a „gyakorlati ismereteket” adó képzéssel, • egy hallgatóra kevesebb oktatói energia jut, 2010/1990 ~ 1/4, • egy hallgatóra kevesebb költségvetési támogatás jut, 2010/1990 ~ 1/3, • DE: jó mérnökhöz jó hallgató és jó oktató kell.

6. Törvényi keret Magyarországon • OM rendelet (15/2006): az alapképzési szakok számának radikális csökkentése (450  130), • DE: sok szakirány, sok mesterképzési szak, • műszaki területen a koncentráció korábban megtörtént, • új képzési és kimeneti követelmények: ugyanaz a BSc egyetemen és főiskolán.

7. KK helyett KKK villamosmérnök BSc-vel rendelkezők képesek: – alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására, – a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására, mechatronikai mérnök BSc-vel rendelkezők képesek: – a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, – a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembe vételére, – innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,

8. „szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek” • készség új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére, • a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására, • tanulási készség, jó memória, • széles műveltség, • információ feldolgozási képesség, • környezettel szembeni érzékenység, • elkötelezettség és igény a minőségi munkára, • a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

9. A főiskolai és egyetemi képzés

10. A főiskolai és egyetemi mérnökképzés egyetem első 3 év elmélet főiskola gyakorlat

11. Szakképzési szintek felsőfokon

12. Új képzési struktúra • Nem cél – lehetséges megoldás. • Műszaki területen jól illeszkedik az igényekhez. • A képzések specifikációjának (szaklétesítés és KKK) módosítása szükséges. • Alapdiploma ≠ főiskolai diploma. • Mesterdiploma ~ egyetemi diploma. • A társadalom nem ismeri, nem érti az új képzési rendszert…

13. Milyen változás (lett volna) kívánatos a kétciklusú képzésben? Az első ciklusban: • szakon belüli specializáció csökken, • nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat), • gyakorlat + labor: min. 60 kredit, • a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása.

14. Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre van szüksége Európának és Magyarországnak a XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint? • megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként), • probléma megoldási készség, • önálló tanulásra való készség, • kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, • nyelvtudás.

15. Eltérő igények • nagyvállalat - kisvállalat, • gyártó cég - kereskedő cég, • multinacionális cég - hazai cég, • közszféra - versenyszféra, • ...

16. A gazdasági szféra bevonása a mérnökképzésbe önálló laboratórium, projekt feladat, szakdolgozat, diplomamunka BSc-n: 20 … 30 kredit (600…900 óra) MSc-n: 30 … 40 kredit (900…1200 óra) • jelentős kiméret, • lehetőség a személyre szabásra.

17. Felmérés a Műegyetem alapszakjain, 2009 – 2010.

18. A Műegyetem a hazai mérnökképzés zászlóshajója műszaki alapképzési szakokon • az elsőhelyes jelentkezők száma csak a BME-n haladja meg az intézményi kapacitást, • államilag támogatott alapképzésre felvettek mintegy harmada a BME-re kerül, • felvételi pontszám: a BME-n a minimum jellemzően magasabb, mint máshol az átlag.

19. Felvételi pontszám és a kreditekben mért előrehaladás • nincs szoros összefüggés egyik szakon sem, • az emelt szintű érettségit tettek szignifikánsan jobban teljesítenek, • a NEFMI felé jelezzük, hogy az emelt szintű érettségi, még inkább a felvételi szükséges lenne, • a középiskolások felé jelezzük az emelt szintű érettségi fontosságát.

20. Tanulmányi okból eltávolítottak

21. Tanulmányi okból eltávolítottak

22. Igénybe vett félévek száma és teljesített kreditek eltávolításkor • jól működik az n x 15 kredites szűrés, • jellemzően a 2. aktív félév utáni szűrés eredményeként történik a tanulmányi okból való eltávolítás, • nagyon kevesen rendelkeznek 60-nál több kredittel az eltávolításkor.

23. Félévente teljesített kreditek • Szakonként eltérő eredmények. • Jellemzően az első két félévben alacsony, magasabb féléveken növekszik, majd a végzéshez közeli egy-két félévben újra alacsony. • A 2006 szeptember után beiratkozottak közül sokan csak költségtérítéses képzésben tudják befejezni a tanulmányaikat.

24. A féléves ösztöndíjindexek • az évfolyamok kreditindex (30 kreditre normált) átlaga alacsony, szakonként és az előrehaladástól függően nagyon eltérő, • nem ritka a 2,00-nál kisebb évfolyamátlag, akár felsőbb évben, • egy-egy nehéz tantárgy erősen befolyásolhatja.

25. Az alapszakok tantervére vonatkozó adatok • sok a kis kreditértékű tantárgy, • sok a kis hallgatói létszámú tantárgy és szakirány, • az oktató/hallgató arány pontos megállapítása nehéz, • az alkalmazói ismereteket nyújtó tantárgyak (gyakorlat, labor) aránya a KKK-ban előírtnál magasabb, • az önálló munka aránya jellemzően magas, • vannak nagyon hosszú tantárgyláncok (előtanulmányi rend).

26. Egyéb tanulságok I. • a középiskolások felkészültsége nem megfelelő, • keresztféléves mesterképzésre történő felvételi által okozott nehézségek, • az oktatói (és leendő munkaadói) elvárás még nem módosult (öt éves képzés/alapképzés), • szakdolgozat kimérete, elvárásai az oktatók számára szokatlanok,

27. Egyéb tanulságok II. • a szakmai gyakorlat több karon nehézséget okoz, • az írásos anyagokkal való ellátottság nem minden tantárgynál megoldott, • a tantárgyak kreditértéke nem mindig arányos az elvégzéshez szükséges hallgatói munkával, • szigor ↔ megértés, • a felmérés rendszeres (évente történő) elvégzéséhez a szempontrendszert egyszerűsíteni kell.

28. Javaslataim • a felsőoktatásra a középiskolában fel kell készülni, ennek sikerességét mérni kell, • társadalmi megegyezés kell az alapképzés szerepéről, • legyen lehetőség „egy íven” haladni a BSc-be való belépéstől az MSc diplomáig, • ne csőszerű legyen a BSc  MSc, legyen egy éves államilag finanszírozott átképzés, • ismeretkörönként legyen definiált a minimumszint, • a felsőoktatás tehetetlensége nagy, ne legyenek gyakran módosítások, mert akkor sosem lesz állandósult állapot.

29. Köszönöm a figyelmet!