310 likes | 605 Views
Eur?pai Uni? energiapolitik?ja COM(2007)1. Energia n?lk?l Eur?pa nem muk?dok?pesKih?v?sok?ghajlatv?ltoz?s,a behozatalt?l val? n?vekvo f?ggos?g, egyre magasabb energia?rak,EU tag?llamainak egym?sra utalts?g?b?l ad?d? ell?t?si zavarok kezel?se,energiaell?t?s fenntarthat?s?ga, biztons?ga ?s verse
E N D
1. Energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása Bohoczky Ferenc
ny. vezeto fotanácsos
az MTA Megújuló Albizottság tagja
Pécs, 2009. március 18.
2. Európai Unió energiapolitikájaCOM(2007)1 Energia nélkül Európa nem muködoképes
Kihívások
éghajlatváltozás,
a behozataltól való növekvo függoség,
egyre magasabb energiaárak,
EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése,
energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.
3. Az EU célkituzései 2006/32/EK irányelve eloírja az EU tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával. Az irányelv azt a nem kötelezo célkituzést tartalmazza, hogy a tagállamok 9 éven keresztül évi 1% energiatakarékosságot érjenek el, az országnak az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végso energiafelhasználásában, amelynek viszonyítási alapja az irányelvben meghatározott öt éves átlagos korábbi energiafelhasználás.
Magyarországra 6,4 PJ/év megtakarítási kötelezettséget jelent a 2008-2016 idoszakra. Ez évi ~200 millió m3 földgáz megtakarításával egyenértéku.
4. Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI)) 2., Megerosíti a 2008.január 23-i döntést,
hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végso energiafogyasztásban;
felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a leheto leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkituzés eléréséhez;
felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;
felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkituzések eléréséhez vezeto lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlo muszaki és gazdasági feltételezéseket;
6. Energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrásokat érinto fobb joganyagok 40/2008.(IV. 7.) O.GY. határozat (Magyar Energiapolitika)
2007. évi LXXXVI. tv. (villamos energia)
2008. évi XL. tv. (gázenergia)#
1993. évi LVIII. tv.(bányászat)
1995. évi LIII. tv. a környezetvédelemrol
2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
2005. évi. tv. a környezetvédelmi termékdíjról
273/2007.(X.19) Korm.r. (termelés elosegítés)
109/2007.(XII.23.) GKM. rend. (átviteli szétosztás)
389/2007.(XII.23.) Korm.r. (kötelezo átvétel)
2148/2008.(X.31.) Korm.hat. (megújuló stratégia)
#A gáztörvény alapján a biogázt a földgáz hálózatba be lehet vezetni, ha a tisztítás során eléri a földgázra vonatkozó szabvány eloírásokat.
7. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó fo dokumentumok 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról
7/2006(V.24.)TNM rendelet az épületek energetikai jellemzoinek meghatározásáról
A Kormány 2019/2008(II.23.) Korm.hat.-tal elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet
17/2008(IV.30.) Korm.hat. Az épületenergetikai feladatok végrehajtási rendjérol
176/2008(IV.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzoinek tanúsításáról
264/2008(XI.06.) Korm. rendelet a hotermelo berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
8. Energiatakarékosság az épületekben 1. Cél az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás csökkentése, mellyel egyszerre lehet kisebb a futés- és villanyszámla, miközben csökken a klímaváltozásért leginkább felelos szén-dioxid és az egyéb károsanyag-kibocsátás.
A házak, lakások külso szigetelése, a nyílászárók cseréje, a futési rendszerek korszerusítése, víztakarékos szerelvények alkalmazása, illetve a háztartási gépek hatékonyabbra cserélése hozza a megtakarítást.
9. Energiatakarékosság az épületekben 2. Passzív ház
Építési költsége 20-30 %-kal több, mint a hagyományos épületeké
Futési, hutési energiaigénye 15 kWh/m2év
Falának hovezetési tényezoje kisebb mint U=0,15 W/m2K
Elérheto energia megtakarítás: 30-60 %
Megújuló hasznosítási elemekkel kiegészítheto (napelem, napkollektor, hoszivattyú, stb.)
Télen mesterséges szelloztetés szükséges
10. Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)2007
11. ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ(tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is)
12. Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés
13. A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY VÁRHATÓ ALAKULÁSA4,7?15% körüli prognózis
14. ZÖLDÁRAM RÉSZARÁNY PROGNÓZISOK3,7?20% körüli prognózis
15. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges:
- fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,),
- létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hoenergia, villamos energia,stb.)
- hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötodo)
Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik ho- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható.
A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe :
átalakítás villamos energiává,
átalakítás hoenergiává és
átalakítás üzemanyaggá.
16. Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama
1265kWh/ m2,év = 4914 MJ/m2,év
Magyarország területe
9,3 millió hektár = 93 x 109m2
Magyarország területére eso napenergia
457x103 PJ
Magyarország energia felhasználása 1150 PJ
Napenergia/energia felhasználás 400 szoros
1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/év = 1800 MJ/év
4 PJ ~ 2,2 millió m2 kollektor
17. Napsugárzás intenzitása Magyarországon
18. Magyarországi napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~100.000 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetoség több millió m2.
Energiatermelése 35 GWh ho = 126 TJ
Ez 3,5 M m3 földgázzal egyenértéku
Napelem ~270 kW muködik. Lehetoség min. 200 MW.
termelése 300 MWh = 1,08 TJ
A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott!
A települések 90 %-ában a földgáz bekötésre került!
19. Napenergia hasznosítás
Hasznosíthatóság területei:
lakosság, közület,
mezogazdaság,
ipar,
szolgáltatás.
Módja:
használati melegvíz készítés (HMV),
épületek futése, légtér temperálása
medencék vizének temperálása,
szárítás, aszalás, levegoztetés,
villamos energia termelés
20. Napkollektoros megoldásokra példák
21. 1,35 kWp kváziautonóm napelemes áramforrás
25. Biomassza alapú kiseromu hálózat A kisméretu biomassza tüzelésre, mezogazdasági és erdészeti hulladékok, illetve termesztett energia növények hasznosításra alapozott eromuvek hármas célt szolgálnak:
- hozzájárulnak ellátásbiztonság növeléséhez;
- munkahelyeket teremtenek nem utolsó sorban az ország elmaradott régióiban (pl. szociális zöldenergia program)
- hozzájárulnak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó EU követelmények teljesítéséhez.
A ténylegesen kiépítendo biomassza eromukkel kapcsolatos döntésnek figyelembe kell vennie a
a körzetében rendelkezésre álló, illetve közép távon megtermelheto tüzeloanyagot, figyelembe véve a gazdaságos szállítási távolságot (és elérheto módot); 5-20MW 25-50 km-en belül.
a villamos energia termelo kapacitások beilleszthetoségét a hálózati rendszerbe,
a villamos energia termelés során keletkezo hoenergia hasznosítási lehetoségét (co- és trigeneráció, elkerülendo a kondenzációs üzemmód),
a gazdaságos tüzeloanyag biztosításhoz , eromu létesítéshez és muködéshez szükséges támogatási rendszer és források biztosíthatóságát.
26. Magyarország hévíztárolói /VITUKI/
27. A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás
28. Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében
cél legyen a bejövo vizek országon belül tartása,
energia- és víz gazdálkodás céljából vízeromuvek és tározós építése,
árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése^,
aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása,
Duna-Tisza csatorna megépítése, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása.
^A tavakból az elszivárgás az üledékes kozeteken keresztül a stratégiai ivóvíz készleteket növeli.
29. Megújuló energiaforrások hasznosításával, energiatakarékossággal elérheto eredmények A meglévo földgáz üzemu berendezések mellé alternatívaként, szilárd tüzelo berendezések üzembe helyezése.
Biomassza begyujtés és helyi hasznosítás, közmunka, vagy kkv alapon.
Hoszigeteléssel, nyílászáró cserékkel jelentos energia költség megtakarítás.
Futés szabályzás. 10C homérséklet változás 6% energia megtakarítás.
Energia célú ültetvények telepítése, akár saját célú tüzeloanyag eloállítás érdekében.
Napkollektorok alkalmazásával az évi hmv. szükséglet 60-65%-a eloállítható.
Munkahely teremtés helyi szinten. Adók helyben maradnak.