1 / 23

KÖLCSEY FERENC

Született 1790 augusztus 8-án Sződemeteren . Elhunyt 1838 augusztus 23-án (48 évesen) Szatmárcsekén. A nemzeti költő, politikus, szónok, a korszerű irodalomkritika úttörője;. KÖLCSEY FERENC. SZÁRMAZÁSA. KÖLCSEY (Töredék) Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzse fámnak,

ulla
Download Presentation

KÖLCSEY FERENC

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Született 1790 augusztus 8-án Sződemeteren. Elhunyt 1838 augusztus 23-án (48 évesen) Szatmárcsekén. A nemzeti költő, politikus, szónok, a korszerű irodalomkritika úttörője; KÖLCSEY FERENC

  2. SZÁRMAZÁSA KÖLCSEY (Töredék) Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzse fámnak, Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség. (...) Őseim árnyaikat, kik az őskor napjait élték, Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor Don hullámai körül, a Hét magyar egyike, hős Ond, Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn. (...)

  3. SZŐDEMETER (SAUCA) Nem működhet emlékház- ként Kölcsey szülőháza, amely ma görög-katolikus parókia.

  4. GYERMEK- ÉS IFJÚKORA • Református vallású köznemesi család fia; • Himlő következtében elveszti félszemét; • Korán árvaságra jut; • Csöndes, komolyságra hajló gyermek; • 5-14 éves koráig a debreceni kollégium diákja; • Sokat olvas, ír és beszél latinul, görögül, franciául, németül; • Kedvenc magyar szerzői: Csokonai, Kisfaludy Sándor, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc; • Pesten fölesküszik jurátusnak, ügyvédi vizsgáját nem teszi le, mert az irodalomnak akar élni;

  5. ÁLMOSD – A KÖLTŐVÉ ÉRÉS HELYE - Pestről anyagi gondok miatt távozik; -Álmosdon örökölt birtokán gazdálko-dik, s öccseit taníttatja: „Thekámban könyv helyett már most nyeregszerszám áll. Míveltetni ugaraimat, lovaim s ökreimről gondoskodni, s küzdeni ezen emberekkel, kik tóparton s szalmafedél alatt laknak, ezt kell csinálnom. Nem szabad rajtam nevetned, mert én mindezeket gazdai komolysággal csinálom.” -Titokban, s reménytelenül szerelmes (feltételezhetően Péchi Karolinába); -1805: részt vesz Csokonay temetésén, megismerkedik Kazinczy Ferenccel; - Csokonay stílusában írt verseit meg-semmisíti, újabb verseit a Magyar Dámák Kalendáriumában közli Kállay Ferenc bíztatására;

  6. KAZINCZY FERENC SZÉPHALMI KÚRIÁJA ÉS AZ EMLÉKCSARNOK

  7. MESTER ÉS TANÍTVÁNY • Kölcsey barátságot köt Szemere Pállal, s miután az Árkádia-perben Kazinczy védelmére kelt, 1815-ben az ortológusok támadására barátjával együtt megírja a Feleletet a Mondolatra. • Kiveszi részét az ízlés- és nyelvújí-tási mozgalomból. • (Később szembefordul mesterével.) 1808-ban Kazinczy Ferencnek küldi el első versét, s a széphalmi mester elragadtatással üdvözli az ifjú tehetséget: „Aki tizenkilenc éves korában ilyet ír, mit fog írni harmincban!”

  8. KÉT KORSZAK HATÁRÁN KLASSZICIZMUS ROMANTIKA Imitáció elv, normakövetés; Szabályok, formák, műfajok és műnemek szigorú betartása; Választékos stílus, emelkedett hangnem; Racionalizmus, sztoicizmus, „arany középút” érvényesítés Liberális gondolkodásmód, kozmopolitizmus; Időmértékes verselés; A népiesség,póriasság mindenáron való kerülése; Eredetiség elv, normák elutasítása Műnemek, műfajok keveredése, szabályok felrúgása; Változatos nyelvhasználat, sokféle stílus elfogadása; Érzelmek elsődlegessége, végletesség, ellentétek kedvelése; Abszolút értékek hirdetése, szakralizálása, patriotizmus; Változatos verselés, az ősi, népies ütemhangsúlyostól az időmértékesig

  9. SZATMÁRCSEKE – KÖLCSEY EMLÉKHÁZ(A KÖLCSEY KÚRIA HELYÉN ÉPÜLT KULTÚRHÁZBAN)

  10. A KIÁLLÍTÁS RELIKVIÁI

  11. A CSEKEI MAGÁNY ÉVEI • Hivatalos nagykorúságát betöltve testvéreivel megosztozik a birtokon, Csekét választja, ott él kisebb-nagyobb megszakításokkal haláláig; • Gazdálkodik, részt vesz Szatmár megye és (1832-36) az ország politikai életében, alkot, és – Ádám öccse 1827-ben bekövetkezett halála után - gondoskodik annak családjáról, unokaöccse , Kálmán taníttatásáról; • Maga sohasem alapít családot, érzelmeit magába fojtja;

  12. PARAINESIS KÖLCSEY KÁLMÁNHOZ • Az életmű utolsó nagy alkotása, világnézetének és erkölcsi felfogásának máig érvényes, végakaratszerű összefoglalása; • Műfaja intelem, tágabb értelemben erkölcsbölcseleti – pedagógiai értekezés; • A műfaj előzményei az ókorba nyúlnak vissza, népszerűvé a középkorban vált, az ideális uralkodó és erkölcsös ember követelményeit megfogalmazva; • Nálunk: István király intelmei Imre herceghez; a műfaj posztmodern felújítása Esterhazynál; • A Paraninesis az erkölcsösség feltétlen parancsának kifejtése, részletezése; • Legfontosabb követelmények: Szeresd az Istenséget!, Szeresd az emberiséget!, Szeresd a hazát!, Törekedjél ismeretekre!, Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! • Az ‘én’ kiteljesítése kötelező, de nem öncélú feladat, célja a haza s ezen keresztül az emberiség szolgálata;

  13. RECENZIÓI,KRITIKÁI • Az 1810-es évek elején még a klasszicizmus és szentimentalizmus esztétikáját vallja; Kritika • Kazinczy hatását bizonyítja két, nagy visszhangot/ visszatetszést kiváltó kritikája Berzsenyi és Csokonai költészetéről; • Bírálatai részigazságokat tartalmaznak: merev klasszicista álláspontról ítélik meg a kéz költőt, és éppen művészi újításaikat tartja hibának; • Gondolkodói és művészi pályáján az 1817-es év hoz fordulatot, Kazinczyhoz írt levelében szembeállítja mestere kozmopolitiz-musát saját patriotizmusával; • A Töredék a vallásról a mesterével való szembefordulás dokumentuma; • Fokozatosan újragondolja esztétikai elveit és nyelvfelfogását: az eredetiség fontosságát hangsúlyozza a fordítással szemben; • A Szemere Pállal alapított Élet és Literatúra folyóiratban zajlik az ún. Iliászi-pör, az első magyar plágium-vita; (Kölcsey és Vályi Nagy Ferenc ellenében)

  14. ESSZÉI, TANULMÁNYAI(Az Élet és Literatúrában) A nemzeti katasztrófa háromszázadik év-fordulójára írja Mohácscímű emlékbeszédét; Nemzeti hagyományok (értekezés 1826-ból): „ ... a való nemzeti poézis szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.” Kifejti demokratikus nemzet- és hazafelfogását: „Rang és birtok egyesek sajátja, a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.” A kultúra organikus fejlődésének híve, az imitáció nem célravezető, abból nem születik nemzeti művészet; Vissza kell térni a gyökerekhez, a népköltészethez; A népköltészetet ugyan még nem tartja önmagában esztétikai értéknek, fel kell azt emelni a magas művészet szintjére; Ezzel utat nyit az új ízlésirány, a népiesség előtt;

  15. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS

  16. POLITIKUS ÉS SZÓNOK • Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője, főjegyző; • Az 1832-36-os országgyűlé-sen megyéje küldötte; • Politikai nézeteit híven őrzi az Országgyűlési napló; • Elvei: a nemzeti független-ség, a polgári és emberi jo-gok, jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele; • Lemondásakor az Országgyűlési tudósítások gyászkeretben közlik a hírt; • Beszédei retorikus irodal-munk gyöngyszemei: A szatmári adózó nép állapotáról; A magyar nyelv ügyében; A vallás ügyében; Az örökös megváltás ügyében; Búcsú az országos rendektől; • Ebben fogalmazza meg a reformkor programját: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!” • Minden megnyilatkozásával megfelelt saját erkölcsi és politikai elveinek;

  17. LÍRÁJÁNAK MŰFAJI GAZDAGSÁGA • Elégia:Elfojtódás • Népdalt idéző kísérlet: Hervadsz, hervadsz..., Csolnakon; • Bölcselő költemény: Vanitatumvanitas • Romantikus óda: Rákos, Rákóczi hajh... Zrínyi dala, Zrínyi második éneke • Epigramma:Huszt, Munkács, Emléklapra • Himnusz: Hymnus (A magyar nép zivataros századaiból) -szentimentalista, tárgynélküli fájdalom,főnévi igenévvel kifejezett általános alany; -A népdalok virág-párhuzamai, idilli táj; - Kiábrándultság, hiábavalóság érzete, sztoikus belenyugvás -Nem a múltba révedés, hanem a szép „új hon” megteremtése a cél; -Dicső múlt és romlott jelen ellentét; párbeszédként megjelenített belső monológ, vívódás; -Rom toposz, hazafias bíztatás: „A haza minden előtt.” -Nemzeti himnuszunk

  18. A HIMNUSZ SZOBOR BUDAKESZIN

  19. KELETKEZÉSTÖRTÉNET Keletkezés: 1823. január 22., Cseke; Ma ez a dátum a Magyar Kultúra Napja; Alcímét 1829-ben, az Auróra folyóiratban kapja; Nemzeti himnusszá válása előtt két középkori egyházi ének töltötte be ezt a szerepet: Boldogasszony, anyánk... és Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844-ben pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére; 13 pályamű érkezett; Egressy Béni, a bizottság elnöke június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat; Az első nyilvános bemutató július 2-án volt a Nemzeti Színházban;

  20. EGY LEHETSÉGES OLVASAT SZERKEZET és ÉRTELMEZÉS Antik mintára :ABA’ szerkezet: A – odafordulás,megszólítás, kérés- könyörgés rövid indoklása; B – a kérés részletezése, a magyar történelem bemutatása Isten és a magyarság viszonyának tükrében; A’ – variációt tartalmazva ismétli meg az első versszakot; Az érvelő (B) részben a 2-3 vsz. a múltat mint értéktelített állapotot mutatja be (Bendegúz, Árpád, Mátyás, Kárpátok, Tisza, Duna, Alföld) – alapvető nemzeti sors-toposzok; Búza és szőlő: kenyér és bor= gazdagság+úrvacsora metonímiák, az Istennel való bensőséges viszonyra utalnak; 4-6 vsz. ellentétes kötőszava a sorsfordulatot jelzi, ok-okozati viszony következményei: egymás ellen fordulás, hontalanná válás a hazában; Romantikus vízió, prot. prédikátori okfejtés; 7. vsz. a jelen képe, a nemzethalál felvetés érv,retorikus eszköz a felülemelkedésre való buzdításra Aránybillentő szerkezet (Szörényi László) ; aranymetszés-pont; 3/5;

  21. „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)

  22. IRODALOMJEGYZÉK • Arató László - Pála Károly: Átjárók. Irodalom, A szöveg vonzásában II., Calibra Könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001, 108-113; • Arató László – Pála Károly: Kitérők. Irodalom, A szöveg vonzásában III., Calibra Könyvek, Műszaki Kiadó, Bp., 1999, 127-129; • Orbán Gyöngyi: Megértő irodalomolvasás. Alternatív tankönyv a líceumok X. osztálya számára, Poli Print Kiadó, Kolozsvár,1998, 90; 97-106; • Magyar irodalom Berzsenyitől Mikszáthig, összeállította és jegyzetekkel ellátta K. Jakab Antal,Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997,22-45; • Kölcsey Ferenc, inenciklopedia.fazakas.hu/palyakep/magyar/Kolcsey.htm leolvasva 2013.12.20.

  23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszontlátásra február 12-én! Téma: Tamási Áron: Énekes madár Kellemes olvasást! http://pocsveiler_ilona.0fees.net

More Related