PANTHA RHEI – minden folyik Hérakleitosz szerint a valóság folytonosan alakuló és változó

1. PANTHA RHEI – minden folyikHérakleitosz szerint a valóság folytonosan alakuló és változó Árvízjárta területek az ármentesítések előtti időszakban Budapest 1991. június

2. Az árvizek elleni védekezés vezetett a Tisza-szabályozás gondolatához és megvalósításához. A szabályozás céljai:védekezés az árvizek ellen, termőföld nyerése, hajózás feltételeinek javítása. A Tisza-vidék népességének és területhasználatainak évszázados alakulása

3. Eszközei:kanyarok átvágása,

4. töltésezés

5. Következményei:árvizek gyors lefolyása, árvízszintek növekedése, kisvizek csökkenése – hajózás válsága, medermélyülés, partelmosás,

6. hullámtéri feltöltődés, • A feltöltődés mértéke 15-60 cm/125 év. • A lerakódás az átfolyási szelvények 5-16%-os csökkenését okozta. • A hullámtér 2,37 km²-es területén 1,07 millió m³ üledék rakódott le. El lehet-e ezt távolítani?

7. belvizek terjedése, az öntözés szükségszerűsége,

8. aszály: az átlagos (szokásos) mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány

9. Az árvízszintek emelkedése a Tisza és mellékfolyói szelvényeiben

11. Száraz évtizedek után néhány csapadékos év katasztrófával fenyegető helyzetek sorozatát hozta a XX. század végén – XXI. század elején Oka: társadalmi hatásra kivételesen rövid idő alatt gyökeresen megváltozott a természeti környezet. A beregi árvíz (2001. március)

12. Az egész rendszer válságba került!

13. Pantha rhei – kétszer nem léphetsz ugyanabba folyóba: nem lehet a gátakat az égig növelni, vagyis új koncepció kell a megoldásra A régiek a kor ismereteinek megfelelő, kitűnő munkát végeztek. Arról nem tehetnek, hogy változott a világ, szaporodtak ismereteink, tapasztalatokat szereztünk a szabályozás hatásairól. A katasztrofális árvizek mindig változtatásra ösztönöztek, de a maiak nagy hibát követnek el, ha a régi az úton akarnak járni! A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

14. A VTT PROGRAM ALAPELVEI: A Tisza folyó árvizeit a mértékadó védképességűre kiépülő töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket.

15. A gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, igen ritkán előforduló árhullámokat árapasztással csökkenteni kell.

16. Két árvízi tározó a Szamos mentén Az árapasztási célú tározó területek teljes elöntése csak statisztikailag 1 %-nál kisebb valószínűségű árvizek esetén fordulhat elő, ezért változatlan területhasználat esetén, kisajátítással, kártalanítással csak kivételesen kell számolni.

17. Néhány geográfus gondolat a változtatáshoz: A vízgyűjtő egészében kell megoldást találni a problémákra, a túl gyorsan lefolyó, túl magas szinten tetőző vizek visszatartására: a hegykeretben - erdősítés, gondozott legelők; - víztározók építése a forráságak felső szakaszain; - csatornázott folyók - patakok “visszavadítása” a hegyvidékeken. az Alföld kapujában : - gyorsan elvezetni a vizet az Alföld belsejében : - szétteríteni, átvezetni? Nem vésztározók kellenek, hanem a modern termelésből kivont régi árterek egy meghatározott részére szabályozottan kiengedni és visszavezetni a vizet.

18. A földrajz szerepe a Tisza vidék árvízvédelmének átalakításábólfakadó társadalmi-természetvédelmi összefüggések vizsgálatában és a fejlesztésben: 1. részvétel a mentett területeken létesíthető vízszint-szabályozási és természetvédelmi célú tározók kijelölésében; 2. a tározók területhasználatának változtatásához szükséges tanulmányok: - a természeti adottságok (domborzat, talajok, stb.) vizsgálata; • agrárgazdasági változtatások (a régi ártéri gazdálkodás elveihez • igazodó modern biogazdálkodás) feltételeinek vizsgálata; • a területhasználat átalakításából fakadó társadalmi-gazdasági(földrajzi) • változások felmérése, előrejelzése, javaslattétel.

19. Az árvízi tározók kijelölését és működtetését illetően a VTT elveitől eltérően a tájhasználat szempontjából kedvezőbb megoldás lehetősége is felmerül: az árvízvédelmi feladatokon túl, sőt azt megelőzően, a gazdasági-társadalmi tényezőket, a táj- és a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve, összetett módon lehetne kezelni a felmerülő problémákat. Két fontos alapeleme van ennek a megközelítésnek: 1. az egykori ártér természetes öblözeteinek határát használná védvonalként; 2. a ritkán – 20-30 évenként – előforduló vészhelyzetek elkerülése helyett a rendszeres, gazdaságilag hasznosítható mennyiségű víz kivezetésével számol.

20. A 1439 km-nyi tiszai védvonalból 119 km természetes magaspart és 1320 km a magaspartokat összekötő töltés Hortobágy-középső árvízi tározó

21. A tározóterek kijelölésekor - elsősorban a természeti (főként a geomorfológiai) adottságokra kellene támaszkodni, - másodsorban kellene tekintetbe venni a meglévő infrastruktúrát, • ezek után a – gyakran ökológiai és ökonómiai • szempontból egyaránt fenntarthatatlan – mai • tájhasználatot.

22. Vizsgálataink arra keresték a választ, hogy • a tervezett tározók • mennyire igazodnak a terület geomorfológiai adottságaihoz, • a mesterséges gátak helyett/mellett miként lehetne a természetes morfológiai elemeket is figyelembe venni a tározás kiépítésekor, • milyen vízviszonyok alakulnának ki a különböző mértékű elöntés során. További cél volt - a terület földhasznosításának szabályozás előtti állapotából kiindulva az elmúlt 200 év alatt bekövetkezett változás feltárása a gazdálkodást befolyásoló természetföldrajzi tényezők megismerése céljából, - a megváltoztatandó földhasználati formák nagyságának felmérése.

23. A VTT keretében árvízi tározásra kijelölt területek közül a fenti elvek alkalmazhatóságának konkrét példájaként kiválasztott egykori ártéri öblözetek: • - az ún. Hortobágy-középső, • a Dél-Borsodi, • a Nagykörű-i, • síkvidéki árvízi tározó.

24. Igazodás a geomorfológiai adottságokhoz A gát vonalazása a természetes állapotokat nem veszi figyelembe. Látszólag költségkímélő: - felhasználja a vasúti töltést, - az újonnan építendő gáton kívül tart gazdasági objektumokat, - védi a települések minden meglévő, irracionális részét. Hortobágy- középső tározó Hatalmas, fölösleges és költséges földmunkával (gátépítéssel), tehát környezetrombolással járna. Nem számol azzal az évtizedes vízügyi tapasztalattal sem, hogy a gátak körültekintés nélküli – holtmedreken keresztül húzott – építése a töltésszakadás veszélyéveljár.

25. Mesterséges gátak helyett/mellett a természetes morfológiai elemek figyelembe vétele A 85 m-es szintvonal futása – a VTT a tározószintet ebben a magasságban határozta meg – légifénykép alapján készült tájhasználati térképen, amely a Nagykörűi árapasztó tározó körvonalát is feltünteti. A két vonalat összevetve látható, hogy a tározó tervezett határa mennyire természetellenes és értelmetlen. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a tervezőket nem a leggazdaságosabb megoldás keresése, hanem mintha a legtöbb munkával, valamint költséggel járó változat kidolgozása vezette volna. A Nagykörűi tározó

26. A területhasználat változása a szabályozások következtében 1991-es állapot Első katonai felmérés 1783 Második katonai felmérés 1861

27. Az ártér területhasználata a tengerszint feletti magasság függvényében három időkeresztmetszetben: 1783 -1861 - 1991 Az árvízvédelem átalakítása kapcsán felmerül a korszerűsített ártéri gazdálkodás megvalósításának lehetősége. Az ártéri gazdálkodás modern változatának kialakítása alapvetően „természet-közeli” – elsősorban a terület természetföldrajzi adottságaihoz igazodó – ártéri víztározás esetén képzelhető el.

28. AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA A tervezett Borsodi-tároló területére a Szt. István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete elkészítette a földhasznosítás térképét, melyet a digitális domborzatmodellre mintegy „ráhúztunk”, hogy meghatározható legyen az elöntött területeken az árvízkár mértéke

29. AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA

30. A szántók részaránya 41,51-ről 46,19 %-ra nő A gyepek részaránya 38,14-ről 43,74 %-ra nő

32. A fokozódó árvízveszély fenyegetésében olyan rendszer kialakítása célszerű, amelyben az árvízi biztonság megteremtése csupán eszköz, mert a cél a Tisza mentén – ill. a hozzá földrajzilag kapcsolódó területen – megoldani a vidék társadalmi-gazdasági problémáit