1 / 120

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE. Fenntartható környezet-fenntartható gazdaság-egészséges társadalom a Börzsöny-Duna-Ipoly területén. Budapest, 2009 Május 10.

vasanti
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE Fenntartható környezet-fenntartható gazdaság-egészséges társadalom a Börzsöny-Duna-Ipoly területén Budapest, 2009 Május 10. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Összefoglaló a térségről A(z) Börzsöny-Duna-Ipoly VE területe 17 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 24,164 fő, a városokban élő lakosok száma 7,582 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 8 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 24,164 • Nagymaros • 4,725 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Települé-sek száma • 17 • Verőce • 3,218 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Szob • 2,857 fő • Közszféra • Hátrányos helyzetű települések száma • 1 • Kismaros • 1,913 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 7 • Fő fejlesztési prioritások száma • 13 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 2 • 8 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 8 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Börzsöny-Duna-Ipoly VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 639,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 208,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 639,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 530,000 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 440,000 • Leader közösségi fejlesztés • 3 • 300,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 250,000 • Leader képzés • 1 • 15,000 • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 50,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 30,000 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Börzsöny-Duna-Ipoly VE - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • - Rossz a térség demográfiai és egészségügyi helyzete. • - A Nemzeti Park területén nem alakultak ki a természeti értékek hasznosításának feltételei • - A tradícionális gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar /feldolgozó üzemek hiánya • - Mikro és kisvállalkozások tőkehiányosak • - Szelektív hulladékkezelés nem megoldott • - Határon átnyúló önkormányzati- gazdasági- civil kulturális fejlesztési programok hiánya • - A minőségi turisztikai kínálat és idegenforgalmi szolgáltatások hiánya • - A civil szervezetek működési feltételei alacsony színvonalúak • - A tanult,képzett fiatalok számára nincs munkalehetőség • A fiatalok helyben tartása, a helyi gazdaság fejlesztése keretében az új munkahelyek megteremtése. • - Minőségi turisztikai kínálat fejlesztése • - Fontos lenne kisebb üzemek idetelepülése. • - A természeti értékeket" be kell árazni "és ebből az itt élőknek anyagilag is részesülniük kell! • - Felértékelődő határ menti helyzet: ami eddig elválasztott, az összekötő kapocs lehet. • - A schengeni övezethez csatlakozásunk hosszútávon megélénkíti a korlátozott kapcsolatokat. • - A környezettudatos életstílus jelenjen meg a Duna és az Ipoly gazdasági, turisztikai és rekreációs hasznosításában. A környezettudatos gazdálkodás fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Börzsöny-Duna-Ipoly VE – A stratégia alapvető célja • A HVS célja, hogy reális képet adjon a térség saját gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. A HVS célja, hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlesztés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között. Továbbá, hogy mozgósítsa a térség gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Közösség (BDIVK) két statisztikai kistérség településeit fogja egybe. A Szobi kistérség 13 és a Váci kistérség 4 települését. A BDIVK akcióterülete a Börzsöny nyugati és déli részén ill. az Ipoly és a Duna által határolt területén helyezkedik el, ahol a 17 településből négy község állandó népessége nem éri el a 400 főt sem, s három zsákfalu is található a területén. A természeti adottságok, az országhatár melletti fekvés által meghatározott sokszínű, de kompakt térséget alkot. A kistelepülésekből álló térségben a hetvenes évek összevonásai maradandó és pozitívnak nem mondható nyomot hagytak a térség településein. A térségben halmozódó rossz helyzetek következtében erős társadalmi erózió következett be A közös sors és a térség adottságai egyaránt szükségesség tették, hogy a történelmi sérelmeket félre téve, kialakuljon a térségi együttműködés hagyománya a közszolgáltatások biztosítása terén éppúgy, mint a területi folyamatok koordinációjában vagy a fejlesztési projektek megvalósításában. • A közösség Ipolymenti része nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette az akcióterület ezen részének fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A LEADER program lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. • A térség érintett a főbb közlekedési úthálózatban, hiszen a Helsinki-folyósók közül a VII, érinti a Dunakanyar településeit, bár a számottevő természeti és gazdasági erőforrás hasznosítása az áru- és személyszállításban, valamint a rekreációs tevékenységeket illetően is rendkívül csekély. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A térség határ menti helyzete a legutóbbi időkig kifejezetten hátrányt jelentett. 2007 decemberétől a schengeni határnyitás generáló hatással lehet a határmenti kapcsolatokra. A trianoni határok meghúzása érintette a térséget, amely napjainkig érzékelhető identitás problémát és a határmentiségből adódó problémákat generáltan. • A Dunakanyarban a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai erősebben jelen vannak. Az eltérő természeti adottságok más-más kultúráknak adnak otthont, így a tájegység a kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a térség fejlődésének. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 • A megye északi, elkeskenyedő részét lényegében a vulkánikus eredetű Börzsöny alkotja. Mintegy 600 km2 területű, ennek túlnyomó része Pest megyére esik, csak keleti lejtője van. Viszonylag zárt, tömbös, tagolatlan jellege ellenére több részre osztható. Említést érdemelnek a hegység déli részén kialakult kismedencék, amelyek a fiatalkori mozgások nyomán alakultak ki (Márianosztra-, Kóspallagi-,Szokolyai-, Királyréti-medence). Az építőipari alapanyagok jelentős mennyiségben fordulnak elő, kőbánya több is van, ezekben andezit kitermelése (pl. Szob), vagy mészkőbányászat folyik (Zebegény)A Börzsönyben, a hegy völgyeiben, az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, a térség területének háromnegyedét erdők borítják. A Börzsöny hegységből több hegyi patak szeli át a térséget. • A szigorú természeti-táji adottságoknak megfelelően vezetnek a térség településein keresztül utak, amelyen viszonylag nagy forgalom bonyolódik. Az átmenő gazdasági és a vonzáscentrumokba irányuló forgalom lassan már veszélyezteti a térséget. • A következő környezeti veszélyeztető tényezőkkel sürgősen foglalkozni kell:Szeméttelepek elavult technológiája, telítődési üteme, illegális szemétlerakók, meglévő szennyvíztisztítók elavult technológiája, települési dög-kutak, az emésztőgödrök állapota, mezőgazdasági művelés alá vont területek gyomirtó szeres kezelése (védőtávolság figyelembe nem vétele). • Az utóbbi időben kezdtek felértékelődni olyan elemek is, mint pl. a természeti látványosságok, tájképi szépségek, megőrzött természeti értékek. A természeti értékek gazdaságával és változatosságával azonban kedvezőtlen tényezők is párosulnak. Az épített környezetre legnagyobb veszélyt a lakóhelyi szuburbanizáció jelenti, melynek eredményeként a települések beépítettsége nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő tájhasználat kialakításával és fenntartásával a térség továbbra is megtartsa vonzerejét. Különösen értékes a Duna-part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják. A térség területén két folyó is található. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 • Az egyik a Duna, amely magas vízhozamú, a nemzetközi hajózás fő útvonala, kapcsolatot jelent Budapest és Bécs között, azonban elválasztja a közúti közlekedéstől a pilisi oldaltól a térséget. Ebből a szempontból a Duna kulcsszerepe vitathatatlan, hasznosítása sokoldalú. Mint vízi út ma még csak részben kihasznált, az európai integráció előrehaladásával azonban a dunai hajózás bővülése prognosztizálható. A másik folyó az Ipoly (határfolyó). Az Ipoly legfőképpen a hegyi patakokból táplálkozik, ezért a nagy esőzések, és a tavaszi olvadás megemeli a vízszintet, ekkor kilép medréből és elönti az árterületeket. A vízminőség javulása szükséges ahhoz, hogy a Duna és az Ipoly rekreációs jelentősége a jövőben növekedjen. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Ipolytölgyes Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység nyugati lábánál, az Ipoly itt még széles völgyében fekvő határ menti település. A település közigazgatási területe a Duna- Ipoly Nemzeti Park puffer zónája. Bár a folyóvölgy az idegenforgalmilag frekventált Dudakanyarhoz csatlakozik és közel fekszik Budapesthez is, a terület egészére mégis az elszigeteltség jellemző. Az Ipoly áradásától az 1970-es évek elején megépült gát védi a falut. Ipolytölgyesen az élelmiszerüzlet és italbolton kívül mobilposta, italdiszkont, fogtechnikai műhely és autójavító működik.Mindezek ellenére a település az átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott, így a hátrányos helyzetű települések közé sorolódik. • Infrastrukturális helyzete: vezetékes ivóvíz, földgáz és 1999-ben a település belterületi útjai aszfalt burkolatot kaptak. 2001-ben befejeződött a település szennyvízrendszerének építése, megépült az új Községháza, korszerűsödött a közvilágítás.2002-ben új ravatalozó épült, felújításra került,majd 2005-ben bővült a művelődési ház épülete.2005-ben pihenőpark és új játszótér épült. Lehetőség van kábeltévé, internet, kábeltelefon hozzáférésre. 2004-től e-magyarország- pont működik a volt posta épületében. • A megüresedett parókia területén a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat 1982-ben kezdte el azt a munkát, amelynek eredményeként négy évvel később Ipolytölgyesen nyílhatott meg az ország első katolikus Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett gyermekotthona.1992- ig két pavilonnal működött és 80 halmozottan fogyatékos gyerek ellátását biztosította. Az 1992-ben felépült harmadik pavilon újabb 45 férőhellyel gazdagította az otthont, ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a 18. életévüket betöltő lakók ne kényszerüljenek elköltözésre, hanem felnőttként is itt maradjanak. Az otthonban kiemelkedő szerepet kap, hogy az immár 150 gondozott gyermek és felnőtt képességeinek és igényeinek megfelelő fejlesztésben és foglalkoztatásban részesüljön. Ennek érdekében épült meg a foglalkoztató ház, a fiatalok napi rendszerességgel járnak ide különféle fejlesztő munkát végezni • A község terve között szerepel: A foglalkoztatottsági helyzet javítása mellet, a falusi turizmus elindítása és kemping építése az Ipoly folyó partján. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 6% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 13% • Építőipar • 19% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 9% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 5% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 23% • 9% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 26% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 28% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.4%, ami 0.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.4% • Változás 2003-hoz képest 0.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • A térségben a foglalkoztatottak több mint fele nap mint nap útra kel közelebbi-távolabbi munkahelyére. Mindez az aprófalvas régiókban egyáltalán nem meglepő, hiszen a települések többségében, nagyobb gazdálkodó szervezet híján kevés a munkaalkalom. • A munkaerőpiac generálta ingázás egyike a legfontosabb térségi szervező erőknek. Az ingázás lényegesen meghaladja az országos átlagot. A naponta útra kelők felének az útja a térségen belül véget ér. A legfontosabb célterületek: Szob, Bernecebaráti, Nagymaros, Vác és Budapest. Ami a térségi adatokban kis elmozdulásnak tűnő folyamat, az egy-egy település gazdaságát tekintve gyakran súlyos átrendeződéseket jelent. A településeken az általános tendencia az ingázás kis mértékű csökkenése mellett a bejárók számának és arányának nagy mértékű leépülése. A térségen kívülre eljárók nagyobb számban a vasúton ingáznak Vácra és Budapestre, kisebb számban Nagymarosra. A messzebb eljárók zöme Szobon és Zebegényben száll fel a vonatra, a térség más településeiről busszal és átszállással csak kevesen vállalják fel a munkába utazást. A Volánbusz járatai lineráris hálózatra fűzik fel a kis- és aprófalvakat, ezért a menetidő lényegesen hosszabb annál, mint amit a távolságok indokolnának. A kialakított járatok elsődleges funkciója, hogy a napi ingázókat eljuttassa célállomásaikra, így elsősorban a vonatra ráhordó járatokként funkcionálnak, azonban a térségen belüli ésszerű közlekedési kapcsolatok megszervezésére alkalmatlanok. • A térség Ipolymente része természetes munkaerő kibocsátó, hiszen kicsi ahhoz, hogy saját munkavállalóit eltartsa. A kistérséget lényegesen többen, négyszer annyian hagyják el munkahelyükre menet, mint ahányan a térségbe érkeznek dolgozni. A munkaerőpiaci összkép ugyanakkor meglehetősen pozitív, hiszen hazai viszonyok között a térség lényegesen erősebb, mint a hasonló helyzetű térségek általában. A nagyobb foglalkoztatók leépülése szinte megoldhatatlan helyzet elé állítaná a térségi munkavállalókat. A jelenlegi helyzetben, az aktivitás csökkenése mellett is viszonylag magas a térségben a foglalkoztatás, ami alapvető feltétele annak, hogy a térség gazdasági és szociális kondíciója legalább megmaradjon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 6 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Nagymaros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 813 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • MONO Ipolyfabric • Ipolytölgyes • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • 300 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Batki Trans Kft. • Nagymaros • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 102 3 • Eurotrust Consult Kft. • Vámosmikola • 0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 83 4 • Nagymaros Trade Kft. • Nagymaros • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 69 5 • Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozo Rt. • Szob • 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 67 • 4,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Zoller és tsa • Nagymaros • 2811 Fémszerkezet gyártása • 52 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft • Szokolya • 5121 Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 50 8 • NOSTRA Kft. • Márianosztra • 3662 Seprű- és kefegyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 9 • COLAS Kft. • Márianosztra • 1411 Építőkő, díszítőkő fejtése • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 26 10 • TOROID KFT • Letkés • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A térség gazdasága a perifériális helyzetből adódóan nem esett a kiemelten fejlesztett területek közé. A térség nem került a nemzetközi tőke érdeklődésének középpontjába. A térségben alakult vállalkozások zöme egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli társaság. A foglalkoztatott nélküli, vagyis önfoglalkoztató vállalkozások mellett azonban már megjelent egy kisebb csoport legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások biztosítják az önkormányzatok után a legtöbb munkahelyet a falvakban. Összességében az adatok arról árulkodnak, hogy kevés a tőkeerős cég a térségben, amely a vállalkozások sérülékenységéről, a gazdálkodási stabilitás törékenységéről tanúskodik. A térségben hiányzik a kisléptékű háziipar. • A térség sikerágazataként nyilvántartott bogyós gyümölcstermesztés nehézségekkel küzd. A kistermelők mellett létrejött néhány olyan ültetvény, melyek az ipari felhasználó mennyiségi és minőségi igényeinek megfelel. A meglévő gyümölcstermesztés hasznosításához elengedhetetlen lenne a helyben történő feldolgozó üzemek továbbfejlesztése, ezek eredményeképpen régiós, helyi termékek létrehozása, azok megfelelő szellemi tulajdonjoggal való védelme és az értékesítés támogatása hatékony marketing segítségével, mivel a gazdaság ágazati szerkezetében az élelmiszer feldolgozó vállalkozások a markáns szereplők között találhatók, részben a helyben termesztett gyümölcsök feldolgozása, részben sűrített anyagok végtermékké feldolgozása révén a térségben. • Az agrártermelés hagyományos körén kívül a megújuló energiatermelés szolgálatába állhatna a földterületek egy jelentős része. Az energiafű és az energiaerdők biztosította, valamint a mezőgazdasági terményekből kinyerhető energiahordozók igen nagy tömegű, bár speciálisan kinyerhető erőforrást jelentenének. A térség erdeiben, a gazdaságokban és a lakosságnál keletkező biomassza energetikai célú felhasználása új stratégiai irányt jelölhet a térség gazdaságában. • A mezőgazdasági termelés visszaesése nem érintette az 16074 hektárnyi kiterjedésű erdőkre épülő erdőművelést és faipari tevékenységet. A hegyvidéki erdők nem kerültek magánkézbe, sőt itt találhatók az országos természetvédelmi oltalom alatt álló, 5055 hektárra kiterjedő erdőterületek is, melyek elsősorban Nagymaros és Szokolya határában fekszenek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • . • A másik sajátos helyzetben lévő ágazat a turizmus. A térség a Budapestről induló kiránduló turizmus célterülete évtizedek óta, a térség vállalkozásain, a településeken és az ellátó rendszeren azonban kevéssé látszik, hogy turista paradicsomba érkezik az idelátogató. A Magas-Börzsöny – nem kis részt a közlekedés fejletlensége miatt – megőrizte érintetlenségét, hiszen látnivalói zömében csak gyalogosan érhetők el. Így megóvja a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, egyben lehetetlenné teszi gazdasági hasznosítását. Ma ez kifejezett előnynek számít, hiszen a hazai turisztikai kultúra általában nem képes megőrizni az eredeti tájat, veszélyezteti környezettudatosságot nélkülöző magatartásával. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 21 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 6 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 4 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 26 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 20 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 35 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 0 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 11 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 8 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 4 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 5 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 2 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A Dunakanyar térségének egyik fontos erőforrása az itt élő emberek és közösségeik aktivitása, lokálpatriotizmusa. A lakóhelyhez kötődést nemcsak a szép természeti környezet, hanem a kulturális értékek sokszínű tárháza is erősíti. A legtöbb település története legalább a kora középkorig nyúlik vissza. Az eltérő kultúrájú, nyelvű és vallású népcsoportok egymás mellett éléséből alakult ki napjainkra a térség kulturális öröksége. • Az elmúlt évtizedek alatt kiépült a települések, kistájak történetét és környezetét bemutató helytörténeti gyűjtemény intézethálózata is. A helytörténeti gyűjtemények, falumúzeum (Kismaros) mellett az eredeti népművészet elemeinek felkutatását és megőrzősét vállaló hagyományőrző csoportok (Dunakanyar Népművészeti Egyesület) is szerepet vállalnak a hagyományos kultúra tárgyi eszközeinek, a települések történetének bemutatásában, a pusztuló értékek mentésében. • A hagyományos népi-nemzetiségi kulturális értékek mellett a térség jelentős művészeti potenciállal rendelkezik. Számos fafaragó, díszkovács, valamint kortárs alkotóművész (Verőcei Műhely, Dunakanyar Fotóklub) él és dolgozik a kistérségben. • A hagyományőrző csoportok mellett a civil szervezetek aktívak és működési területük igen változatos. Megtaláljuk a települések épített környezetének védelmét felvállaló környezetvédőket (kismarosi Faluvédő Egyesület) éppúgy, mint a tevékenységi körüket az egész kistérségre vagy annak határain is túlra kiterjesztő zöld szervezeteket (Göncöl Szövetség, Magosfa Alapítvány, Börzsöny Akciócsoport). Kiemelendő a több évtizede, a kulturális, művészeti képzés területén a Szőnyi Baráti Kör és az általa működtetett művésztábor jelentősége. A civil társadalom erősödését jelzik a különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítését szolgáló szervezetek növekvő szerepvállalása: (pl. Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület vagy az ifjúsági érdekképviseletet felvállaló Dunakanyar Ifjúsági Egyesület) • A szuburbanizáció egyik hozadéka, hogy a betelepülők – elsősorban az értelmiségiek – részt kérnek-e a helyi közösségi élet – kultúra, politika – szervezésében és alakításában vagy a településeken belül, elkülönülve élnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A települések, helyi közösségek elemi érdeke, hogy a szuburbanizáció során a térségbe érkező, többnyire magasan kvalifikált, s jó esetben választott lakóhelyük iránt érdeklődő családokat valamilyen módon integrálják, bevonják a helyi kulturális, szociális életbe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 327 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 23,837 23,820 23,940 24,115 24,164 Éves változás 175 49 -17 120 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 327 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 23% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 8% • 9% • 1-5 általános • 10% • 9% • 6-7 általános • 28% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 5% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 16% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 8% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 14% • 12% • 2% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 8% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A kilencvenes évek folyamán ellentmondásos folyamatok mérhetők a térségben. A térség össznépességének alakulása mellett az egyes települések estében más és más ten¬denciákat figyelhetünk meg. A természetes szaporodás legutóbb a hatvanas években növelte a térség népességét, bár öt településen már akkor is negatív volt az egyenleg, azóta viszont a halálozási többlet miatt közel 11 százalékkal csökkent a népesség. • A népesedés folyamatainak nyomán alakul ki a társadalom korszerkezete, s erről tudjuk, hogy hazánkban az elöregedés egyértelmű jelei tapasztalhatók. 1990-ben 100 fiatalra még csak 96 idős jutott, 2003-ban már 130, az Ipolymentén azonban már 1990-ben is 136-os értéket vett fel a mutató, és a kilencvenes évek sem tudta megfordítani a tendenciát, tovább növekedett az idősek túlsúlya, egészen a 145-ös értékig. A Dunakanyar településein az elmúlt hat évtized alatt a kistérség népességének száma a nyolcvanas évek megtorpanását kivéve lassan, de folyamatosan nőtt. • A roma lakosság nagyobb számban Nagybörzsöny,Vámosmikola, Nagymaros településeken fordul elő. • A természetes szaporodás csekély mértékben ingadozik, és szinte kivétel nélkül minden évben negatív egyenleggel zárt az összes településen. A kivételt néhány évig Kismaros jelentette. A vándorlás következtében lényegesen nagyobb a népességmozgás, s e tekintetben is azonosságok tapasztalhatók, egy-egy év csúszott át vándorlási veszteségbe, egyébként minden településre többen érkeznek, mint ahányan elhagyják. • A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index, amely a 60 év felettiekre jutó 14 év alattiak aránya. A Dunakanyar kistérségben a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb a Pest megyében mért nagyságnál, de lényegesen jobb, mint az országos átlag. Kismaros, Nagymaros és Verőce esetében is 100 idősre kevesebb mint 70 fiatal jut. • A fiatal és idős korosztályok kizárásával kapjuk meg az aktív korúak csoportját, akik a térség gazdasági erőforrásainak aktivizálásában játszhatnak szerepet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 2/2 • Az aktív népesség aránya megegyezik az országos átlaggal, de a Dunakanyar kistérség településein egészen más folyamatok állnak e jelenség mögött. Azon területeken, elsősorban üdülőfalvakban, ahol az üdülőterületek lakóterületté alakítása válik jellemzővé, és nincs hely vagy szándék újabb nagy területek belterületbe vonására, inkább a régebb óta tulajdonos, nyugdíjas, illetve az idősebb korosztály letelepedése tapasztalható, így az aktív korosztályt a kiköltözések kevésbé gyarapítják. A periférikus helyzetű településeken pedig az aktív korosztály aránya azért magas még mindig, mert az elöregedés folyamán a fiatal korúak száma csökken és nagyobb mértékben, mint az idősek számának növekedése, ezért középső, aktív korosztály súlya viszonylag nagy marad. A probléma, hogy egy évtized múlva már lényegesen kedvezőtlenebb helyzet alakulhat ki. A térségben súlyos elöregedéssel továbbra is számolni kell. Ezen a problémán csak a fiatalok helyben tartása és a fiatalabb generációk letelepedésének ösztönzése segíthet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 12% • Mindhárom mobilhálózat • 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 17 • 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok • Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • Kötöttpályás forgalom a Dunakanyar kistérségben négy vasúti és egy kisvasúti irányban lehetséges. A legforgalmasabb a nemzetközi forgalmat is bonyolító, zömében azonban elővárosi közlekedésre használt (Érsekújvár-Szob-)Nagymaros-Kismaros-Verőce-Vác-Budapest vonal, amely az országban elsőként bevezetett ütemes zónázó menetrendnek köszönhetően a szobi vasútállomást 50 percnyi távolságra hozta a Nyugati-pályaudvarhoz. A vonalon viszonylag nagy sűrűséggel járnak a vonatok mindkét irányban, ami megfelelő összeköttetést teremt a Duna-parti települések számára. • Az úthálózat sajátos párhuzamosságai, így a térségen belüli települési kapcsolatok nehézkessége mellett az utak minőségével adódik a legtöbb gond. Szinte minden települési összekötő út felújításra szorul. (A települési belterületi utak felújítására évek óta lehetőség van 50%-os állami támogatás mellett pályázni a régiónál, mindazonáltal az ehhez szükséges önrész csak néhány településen áll rendelkezésre.) Az utak terheléséről a napi átlagos adatok keveset mondanak, hiszen szezonban és hétvégeken lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Különösen Verőcén és Kismaroson sokasodnak meg az autók, mert a saját és a környező települések üdülő forgalmán kívül a Déli-Börzsöny kiránduló turizmusának is jelentős része náluk kanyarodik el közvetlen úti célja felé. • A vízi közlekedés dominanciája a motorizált szárazföldi közlekedés előtti időkre nyúlik vissza. A Duna ma belső határfolyóként létezik a térségben. A Duna térségre eső szakaszán a Nagymaros-Visegrád, Szob- Pilismarót között üzemel kompátkelés. • A Dunakanyar térségben távolsági személy és teherszállításra vízi közlekedés korlátozottan használatos. A személyszállítás a térségben elsősorban turisztikai célokat szolgál, a hétvégi és a nyári kirándulóhajók forgalma jelentős, bár húsz éve a forgalom többszöröse zajlott a térségben. A teherszállítás egyelőre lehetetlen a térségben, mert a nincs teher kikötő a térségben. • A kerékpárutak kiépítése a térségben részben megvalósult, részben a fejlesztési elképzelések fókuszában találhatók. A Duna két partján halad az Eurovelo, az európai kerékpáros úthálózat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A hiányos dunai és a teljes Ipolymenti szakaszok előkészületi munkálatai folyamatosan zajlanak. A kerékpárutak fejlesztési költségeinek megtérülésére nincs remény, de a fenntartási költségeit megfelelő turisztikai hasznosítás esetén, a mellette kialakított kiszolgáló infrastruktúrák és létesítmények révén lehetséges kitermelni, ennek hiányában marad az önkormányzati önerő. • 1990-ben az Ipolymentén csak a vezetékes ivóvíz és villamos hálózat működött, egyik településen sem volt gázhálózat, csatorna csupán Márianosztra és Szob egy részében épült ki. Az önkormányzati rendszer sikerágazata volt a közműépítés. A térségi összefogás kitüntetett terepe volt a közművek kiépítése, hiszen sor került az elektromos hálózat korszerűsítésére, megvalósult a gázprogram, a települések egy részében már nem szennyezi a talajvizet a háztartások vízhasználata, több helyütt megoldották a csapadékvíz elvezetésének problémáját is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.01 • 0.04 • 1.15 • 0.87 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 85% • 87% • 63% • 128% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Bernecebaráti • Község • 940 • Közszféra • 5.59% • 612,441 • 0.000 • 0.000 Ipolydamásd • Község • 385 • Közszféra • 2.56% • 430,566 • 0.000 • 1.135 Ipolytölgyes • Község • 318 • 3.00% • 375,784 • 0.000 • 0.195 • Közszféra Kemence • Község • 1,062 • 5.96% • 463,209 • 1.036 • 0.502 • Közszféra Kismaros • Község • 1,913 • 2.25% • 757,697 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kóspallag • Község • 740 • 3.46% • 418,140 • 13.846 • 4.381 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Letkés • Község • 1,138 • 3.77% • 574,478 • 0.000 • 0.084 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Márianosztra • Község • 920 • Közszféra • 2.30% • 569,413 • 0.000 • 0.000 Nagybörzsöny • Község • 800 • Közszféra • 8.98% • 324,654 • 0.000 • 5.399 Nagymaros • Város • 4,725 • 0.31% • 616,333 • 0.000 • 0.379 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Perőcsény • Község • 375 • 1.00% • 506,181 • 10.101 • 0.347 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szob • Város • 2,857 • 3.03% • 635,139 • 0.000 • 0.368 • Közszféra Szokolya • Község • 1,746 • 3.38% • 519,920 • 4.069 • 1.136 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tésa • Község • 95 • 1.92% • 399,471 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Vámosmikola • Község • 1,648 • Közszféra • 4.24% • 485,894 • 0.000 • 0.000 Verőce • Község • 3,218 • Közszféra • 3.50% • 543,233 • 0.271 • 0.024 Zebegény • Község • 1,284 • 2.11% • 554,213 • 3.682 • 5.734 • Közszféra {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Sakképzettséget igénylő munkahelyek hiánya.Bogyósgyümölcs alacsony feldolgozottsági szintje.Turisztikai szolgáltatások hiánya.Szenyvíz kezelés hiánya.Közbiztonság.CIvilszervezetek hiánya.Fiatalok elvándorlása,értelmiségiek alacsony száma./másodrendű állampolgárság érzete/Helyi fejlődést akadályozó szabályzók./KÖH,nemzeti park,belterületbevonás.” • „Helyi gyümölcs feldolgozása.Túrisztika fejlesztése.Horgásztó kialakítása. Környezettudatos ipar telepítése.Állatfarm létrehozása.Kastélyépület funkcióval való ellátása.Közösségi tér fejlesztés.Népi mester-ségek felélesztése.Helyi válalkozók ösztönzése.Civil szervezetek létrehozása.Kulturális örökség /földvár,pincesorok,palóc házak stb./bemutathatóvá tétele.” • Bernecebaráti • „Középületeink, utaink és köztereink mindegyike felújításra szorul. Munkalehetőség hiánya. Önhibáján kívül hátrányos helyzetű település. Pályázati önrészt hiánya.” • „A turizmusba való bekapcsolódásunk lenne talán az egyedüli lehetőség a lakosság helyben tartásához, ezért hídépítés az Ipolyon, kerékpárút építése, csónakház és kikötési lehetőség a folyón, településközpont kialakítása, játszótér építés, autóbusz öblök kialakítása, utak felújítása, gyalogos járdák felújítása, Művelődési központ átépítése, sportpálya rekonstrukciója.” • Ipolydamásd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „idősödő lakosság,oktatási intézmények hiánya,munkahelyek hiánya,” • „turizmus” • Ipolytölgyes • „Elöregedés, népességszám-csökkenés, aktív korúak alacsony aránya,periférikus földrajzi helyzet, rossz közlekedés, munkahelyek hiánya, fiatalkotúak alacsony aránya, csatorahálózat hiánya,idegenforgalmi hálózat egy része elavult.” • „Természeti környezet, bogyósgyümölcs és csonthéjas termesztés, turisták nagy száma, kisvasút múzeum, jó minőségű ivóvíz, idegenforgalmi szálláshelyek létrehozása.” • Kemence Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Jelentős az illegális szemétlerakás. A Duna közelsége miatt jelentős az egyes területek árvízi veszélyeztetettsége. Különösen hétvégenként óriási a településeken átmenő közúti forgalom. Több település a kismarosi vasútállomást veszi igénybe továbbutazás alkalmával, ebből parkolási problémák származnak. A település 1/5-e hatvan év feletti nyugdíjas.” • „1.) Helyzetéből adódóan turisztikai fejlesztések. 2.) A duna-parti holtág rész rehabilitációja. 3.) Üdülőterület infrastruktúrális fejlesztése. 4.) Török patak árvízvédelme és rehabilitációja. 5.) Kisvasút végállomás fejlesztése és szépítése. 6.) Piactér kialakításával az őstermelők piacra jutásának elősegítése.” • Kismaros • „Munkahelyek hiánya. Lakosság csökkenése. Öregedő lakosság” • „Turizmus fejlesztése. Munkahelyteremtés” • Kóspallag Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „önkormányzati forráshiány, munkahelyek hiánya, alacsony bérek és jövedelmek,” • „gyümölcstermesztés, és erre épülő feldolgozóipar kialakítása, településközpont kialakítása, az alapfokú oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása, munkahely teremtés, idegenforgalom fellendítése” • Letkés • „munkanélküliek magas száma építési telek hiánya alacsony születési száma a település elöregedése” • „a Szob Márianosztra közötti kisvasút megépítésével a turizmusba rejlő lehetőségek kihasználása. Munkahely teremtés Falusi vendéglátás szálláshely kialakítása” • Márianosztra Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Legfontosabb problémánknak a munkanélküliség, és az ezzel összefüggő elvándorlás és elöregedés tekinthető.” • „A település számára a legfontosabb lehetőséget a turizmus, az idegenforgalom jelenti. (Turisztikai vonzerejét Nagybörzsöny a hangulatos, régies településkép és a vonzó, érintetlen természeti környezet együttesének köszönheti.)” • Nagybörzsöny • „Fejlesztési irányként mindig is a turizmusban, idegenforgalomban gondolkodtunk, amihez viszont nem rendelkezünk kellő infrastruktúrával, szolgáltatással. Budapest és Visegrád közelsége és a helyi programlehetőségek/ látnivalók csekély száma is hozzájárul ahhoz, hogy kevés turista tölt hosszabb időt nálunk, többnyire átutaznak és nem töltik itt az éjszakát.” • „idegenforgalmi fejlesztések. Közterület felújítások.Terveink között szerepel helytörténeti múzeum megnyitása, mint kultúrális program lehetőség. A természeti adottságainkat kihasználva pedig szeretnénk komplex túraszervezéssel (vízi-, gyalog-, kerékpártúra) foglalkozó irodát ehhez kapcsolódó kiadványokkal és térképekkel felszerelve létrehozni.” • Nagymaros Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település lakosságszámának elöregedése, a születések számának csökkenése.” • „A meglévő horgásztó jogi helyzetének tisztázása után annak fejlesztése. A strand kiépítése. Az épülő tájház befejezése. A bogyós gyümölcs termesztés fellendítése. A festőien szép környezet kihasználása a turizmus által.” • Perőcsény • „Kevés építési telek, munkahelyek hiánya” • „Kistérségi központi szerep” • Szob Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közintézmények, közterületek (utak, járdák) elhanyagoltsága, nincs megfelelő mennyiségű és minőségű idegenforgalmi atrakció és szálláshely a községben.” • „A természeti szépségek és lehetőségek kihasználása: idegenforgalmi atrakciók és szálláshelyek számának növelése, programok összeállítása, tájékoztatás, marketing munka. Keresk. és vend.-ipari tevékenység színvonalának emelésével a vendégek megállítása a községben."Járható" közutak biztosítása és alternatív közlekedési lehetőség -kerékpárút- kialakításával egyéb célcsoportok elérése” • Szokolya • „Legfontosabb probléma: elöregedés, munkahelyek hiánya. Tömegközlekedés hiányossága.” • „Falusi turizmus kiépítése.” • Tésa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „csatornázás hiánya, problémás tömegközlekedés,a bogyósgyümölcs felvásárlás csökkenés. visszaeső termelés. idegenforgalmi szálláshelyek hiánya, a rossz minőségű valamint szilárd burkolatok.A rendszeres vásárnak nincs megfelelő (akár fedett) vásártér. A sportpálya valamint a sportöltöző felújításra szorul. Nincs a községben strand sem.” • „Az idegenforgalomban jelentős lehet megfelelő szálláshelyek kialakítása, valamint a község képének (főtér, közösségi tér, múzeum) felújítása ill. kialakítása.Fedett vásárcsarnok, strand.” • Vámosmikola • „hulladékgyűjtés, szállítás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés” • „Turisztika” • Verőce Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek alacsony szám” • „Turisztikai fejlesztések: víziturizmus és eskűvői turizmus.” • Zebegény • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related