1 / 62

3. ELŐADÁS

Törzsanyag. 3. ELŐADÁS. Dr. Hornyacsek Júlia. Használati útmutató. Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom , valamint a hatályos jogszabályok alapján készült. A források és a kiegészítő információk

verda
Download Presentation

3. ELŐADÁS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Törzsanyag 3. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

  2. Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készült. A források és a kiegészítő információk a diákon vagy a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. Az itt található kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e vagy ismételnie kell. Minden jog fenntartva.

  3. 3. III. Téma A védelem nemzeti komplex rendszere Motivációs kérdés: Mikor érzi magát biztonságban?!

  4. Fő kérdések 3.1 A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok, az azok végrehajtására létrehozott rendszer 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének szervezet- és intézményelemei A katasztrófavédelem helye ebben 3.3 A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás 3.4. Minősített helyzetek: Különleges jogrend

  5. 3.1. altéma A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok, és az azok végrehajtására létrehozott rendszer

  6. Ismétlés Emlékeztető kérdés: Mitől függ Magyarország és az állampolgárok biztonsága?

  7. Magyarország biztonsága és védelme • az ország geopolitikai helyzetének • az ország veszélyeztetettségének • az ország védelmi képességének • a szövetségi rendszer erejének FÜGGVÉNYE 2014.09.18. 7

  8. ALAPVETŐ KÉRDÉS: Igaz-e, hogy a kockázatok, fenyegetések, kihívások megelőzésére, kivédésére, következményeik felszámolására megoldására több feladatcsoport is létezik? Melyek ezek? IGEN

  9. MIT KELL TENNI? Milyen főbb feladatok jelentkeznek a komplex védelmi rendszerben?

  10. A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok A fegyveres védelem feladatainak csoportja A fegyveres védelem feladatainak csoportja A polgári védekezésfeladatainak csoportja Az ország fegyveresvédelme Kat. jelleg.válságok kezelése Kat. ellenivédekezés Az ország fegyveresvédelme Kat. jelleg.válságok kezelése Nem kat. jell.váls. kezelése A feladatcsoportok egymással összefüggnek! A feladatcsoportok egymással összefüggnek! Polgári veszély- helyzeti tervezés Polgári/katasztrófavédelmi védelmi feladatokés tevékenységek (A lakosság és az anyagi javak védelmét célzó feladatok)

  11. ALAPVETŐ KÉRDÉS: Létezik e hazánkban olyan rendszer, védelmi képesség, amely integrálja a védelmi feladatokat, a védelmi szervezeteket, és képes az ország erőforrásait, védelmi potenciálját, hatékonyan mozgósítani, működtetni? IGEN A védelem nemzeti komplexrendszere Hogyan kell kialakítani?

  12. A védelmi rendszerkialakítását elsősorban az adott ország veszélyeztetettsége, valamint biztonságpolitikai és védelmi célkitűzései határozzák meg. Az ország területének védelmén túl, nyújtson biztonságot az állampolgárainakis, tartalmazzon erre garanciákat, továbbá biztosítson megfelelő feltételeket a lakosság életének és anyagi javainak megóvásához. Ehhez meg kell határozni a rendszer elemeit azok rendeltetését, és létre kell hozni a végrehajtó szerveket.

  13. A védelem nemzeti komplex rendszerének elemeiés azok rendeltetése Az állam- és a közigazgatás működtetése A védelmi igényeket elfogadó társadalom A védelemre felkészült Állam- és közigazgatási szervezet Az ország védelmi célú erőforrásainak biztosítása A védelemben résztvevő egyéb szervek A védelmi szervek felkészítése, alkalmazásuk biztosítása A fegyveres erő A védelmi igényeket kielégíteni képes gazdaság Az állampolgárok életének és az anyagi javaknak a védelme Alakosság és az anyagi javak védelmét biztosító Polgári védelem/ katasztrófavédelem Hozzájárulás a NATO feladatokhoz

  14. ALAPVETŐ KÉRDÉS!! Igaz e, hogy a védelem nemzeti komplex rendszere minden kihívásra választ ad, és a védelmi szféra minden ága beletartozik? • Törvények, jogszabályok rögzítik: • a kötelezettségeket, • a feladatokat, • a szerveket, szervezeteket, • a jog- és hatásköröket, • az irányítás, a végrehajtás és az együttműködés rendjét. IGEN! 14 14

  15. 3.2. altéma 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének szervezet- és intézmény-elemei. A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás

  16. Hazánk a különböző kihívásokra, adekvát választ adó védelmi szervezeteket működtet kihívások katonairendvédelmi katasztrófák gazdasági válaszok Magyar Honvédség Rendvédelmi szervek Katasztrófa- védelmi rendszer Pénzügyi és gazdasági szervezetek rendszere 16

  17. A védelem nemzeti komplex rendszere szervezet- és intézmény-elemeinek csoportosítása Civil elemek Fegyveres és hivatásos elemek Katonai védelem Rendvédelem Magyar Honvédség Rendvédelem szervei (Rendőrség, Vám- és Pü.ő. Bv. stb.) Katved. hiv. szervei Védelmi Igazg. országos, területi, helyi elemei Köteles polgári védelmi szervezetek Nemzet- gazdaság stratégiai erőforrások Kormányzat ( .) Védelmi Igazgatás OGY, KE, HT, Korm Min., Orsz. hat.sz.,VB-ok Köteles polgári védelem Gazdasági védelem Forrás a jegyzetben

  18. Igaz-e, hogy a katasztrófavédelem a védelem nemzeti komplex rendszerében meghatározó szerepet tölt be ? Igaz! A veszélyeztető tényezők között kiemelt szerepük és jelentőségük van a katasztrófáknak.

  19. Hol és hogyan helyezkedett el a katasztrófavédelem rendszere korábban a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. 1. • A nemzeti védelmi • rendszer • elemei: • 1. Katonai védelem • 2. Rend- • védelem • 3. Gazdasági • védelem • Köteles • polgári • védelem Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek Nem állami tűzoltóságok A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei B, állami tűzoltóság A)HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, FPVI. 5. OGY, KE, HT, Korm. B, Hivatásos helyi polgári védelemi szerv Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek C, Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei voltak: A) + B) + C)

  20. Hol és hogyan helyezkedik el a katasztrófavédelem jelenleg a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. • A nemzeti védelmi • rendszer • elemei: • 1. Katonai védelem • 2. Rend- • védelem (KV) • 3. Gazdasági • védelem • Köteles • polgári • védelem (KV) Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek 1. A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei Állami Tű. A)HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei, fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok 5. Katasztrófavédelmi kirendeltségek OGY, KE, HT, Korm. Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok Hivatásos Pv. A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek B) Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei: A) + B)

  21. ALAPVETŐ KÉRDÉS: Igaz-e, hogy a nemzeti komplex védelem szervezet- és intézményelemei egy egységes rendszert (halmazt) alkotnak? Mi történne ellenkező esetben? IGEN

  22. Azokban az országokban, ahol a védelmi szféra elemei nem alkotnak egységes rendszert, nem tekintik egyaránt fontosnak, egyenrangúnak egymást: • Nem sikeres a megelőzés • Romlik a hatékonyság a védekezés során • Nő a ráfordítás • Nem aktiválható a védelmi potenciál • Zavarok keletkeznek az együttműködésben • Identitászavar alakul ki a védelmi szféra munkatársaiban • Pályaelhagyás, belterjesség, • Jelentős károk az anyagi javakban és az emberi életben • Jelentős társadalmi, gazdasági veszteségek RENDSZER!!!

  23. A védelmi rendszer minden területén felmerülő kérdés: Mennyire ismerjük egymás tevékenységét? Ki? Mit? Miből? Hogyan? Mivel? Kinek az irányításával? Milyen az együtt-működés rendje? Azért, hogy a kérdésekre választ kapjunk! Miért van szükség egymás megismerésére? 23 23

  24. Mely szinteken gondoskodnak a védelmi szféra rendszer-szemléletű kialakításáról? A hivatásos szakembereknek és védelmi igazgatás vezetőinek feladata a rendszer-szemléletet stratégiai taktikai műveleti szinten egyaránt kialakítani és megőrizni.

  25. 3.3. altéma 3.3 A VÉDELMI IGAZGATÁS

  26. Védelmi igazgatás: a védelmi feladatok végrehajtási csatornája, megvalósítási útja

  27. A védelmi feladatok ellátása során kialakulhat olyan helyzet, ami ellentmondásban áll az alkotmányos alapon szerveződő renddel, az önkormányzatok függetlenségével, az állampolgárok alapvető jogainak gyakorlásával, valamint a piacgazdaság szereplőinek törekvéseivel. VÉDELMI IGAZGATÁS Mi oldja fel ezt az ellentmondást?

  28. Fogalma „A védelmi igazgatás: a háborúban vagy rendkívüli időszakban az állam és a közigazgatás működését irányító hierarchikus felépítésű közigazgatási szervezet.” 28

  29. Fogalma „A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer.” Németh Sándor - Dr. Patyi Sándor: Védelmi felkészítés és az országmozgósítás, Új Honvédségi Szemle, Hadművészet Budapest, 1997/10. szám (részidézet)

  30. a honvédelmi felkészítésben és ország-mozgósításban, az ország háború alatti vagy más rendkívüli időszakok idején való működésének biztosításában részt vevő szervek tevékenységének szervezése, összehangolása, irányítása a rájuk háruló védelmi feladatok hatékony és szakszerű végrehajtása érdekében. Hadtudományi Lexikon Budapest, 1995. ISBN 963 04 5226 X (II. kötet). A védelemi igazgatás célja 30

  31. A védelmi igazgatás elemei I. KORMÁNYZATI Ogy. K.e. HT. Kormány KKB., BK. minisztériumok II. Nem kormányzati Hivatásos védelmi szervek Országos hatáskörű egyéb szervek Védelmi bizottságok (Polgármesterek) 2014.09.18. 31

  32. Nincs két rendszer! • Az állam- és közigazgatás béke/normál időszaki rendszere látja el rendkívüli időszakban a védelmi feladatok szervezését, irányítását, végrehajtását is.

  33. Államigazgatási szervek Forrás a jegyzetben. Rendvédelmi szervek a) a rendőrség, b)??? d) a büntetés-végrehajtási szervezet, e)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Önálló szabályozó szerv a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Kormányhivatalok a)Központi Statisztikai Hivatal, b)???? c) a Magyar Energia Hivatal, d) az Országos Atomenergia Hivatal, e)Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. f)Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

  34. Államigazgatási szervek Központi államigazgatási szerv • a) a Kormány, • b) a kormánybizottság, • c) a Miniszterelnökség, • d)a minisztérium, • e)az autonóm államigazgatási szerv, • f)a kormányhivatal, • g)a központi hivatal, • h)a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, • i)az önálló szabályozó szervek. Autonóm államigazgatási szervek a)a Közbeszerzési Hatóság, b)az Egyenlő Bánásmód Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d)Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

  35. A védelmi igazgatás szintjei I. Központi II. Területi III. Helyi 2014.09.18. 35

  36. A védelmi igazgatás központi, kormányzati irányítási szintje

  37. A védelmi igazgatás központi szintjén békeidőszaki irányítási jogkörrel az Országgyűlés a Köztársasági Elnök, a Kormány, és a szakterületeknek megfelelő illetékes miniszterek állnak. Munkájukat bizottságok segítik. • Háborús időszak esetén (kihirdetett rendkívüli állapotban) a központi irányítási jogköröket - a felsorolt szervek hatáskörének részbeni vagy teljes átruházásával ‑ a Honvédelmi Tanács gyakorolja.

  38. Országgyűlés Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve Alaptörvény Állam/ogy/ 1. cikk h)határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről i) Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz Alaptv. 48.cikk 1.) kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; szükségállapotot hirdet ki. j) Dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról 38

  39. Köztársasági elnök Alaptörvény 9. cikk Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. AT. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Hvtv. Szerint a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét 39

  40. Honvédelmi Tanács Hv. Tv. A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején Mo. honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. Elnöke a köztársasági elnök, tagjai: ogy. elnöke, az ogy. csoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek Tanácskozási joggal: Honvéd Vezérkar főnöke (Alaptörvény 49. cikk) 40

  41. Alaptv. 51/1) A megelőző védelmi helyzetben, jogrendtől eltérő intézkedéseket vezethet be. Alaptv. 52/1) Váratlan támadás esetén arányos választ ad. Alaptv. 53./1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség illetőleg következményeinek az elhárítása veszélyhelyzetet hirdet ki és megteszi a szükséges intézkedéseket; Kormány 41

  42. A kormányzati intézmények védelmi munkáját segítő bizottságok, kabinetek 29. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. (2010. évi XLIII. törvény) Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Nemzetbiztonsági Bizottság A Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság 42

  43. Honvédelmi és Rendészeti Bizottság „A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendészettel összefüggő kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Működésében az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban megállapított hatáskörét gyakorolja.” Forrás: Dr. Kocsis Máté http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=185&p_ckl=39&p_biz=A341&p_nyelv=HU letöltés: 2012. 02. 16.

  44. A Kormány nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolása, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatása és megoldásuk elősegítése. Nemzetbiztonsági Bizottság feladata 44

  45. Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) „A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek.” A KKB Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat szabályozza Forrás: Dr. Mógor – Bonnyai - Rácz: AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS, 2011. BM OKF 16. old., 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat

  46. A KKB tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az energiapolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a rendészetért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a természetvédelemért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszterek.

  47. A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz • a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, • b) az országos rendőrfőkapitány, • c) a Honvéd Vezérkar főnöke, • d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke, • e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának vezetője, • f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője.

  48. A KKB munkaszervei

  49. Tudományos Tanács KKB TT A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá. • A KKB TT tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felkért személyek. • A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót is működtet.

  50. Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (NVK) • A KKB, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként NVK-t működtet. • A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek, illetve a BM OKF állományából a KKB elnöke, a KKB tagjai, valamint a BM OKF főigazgatója által kijelölt • a) szakemberekkel, • b) meghívott szakértőkkel látja el a feladatát.

More Related