Jogszabályváltozások 2011

1. Jogszabályváltozások 2011 Dr. Lázár József Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 2011. január 25.

2. Személyi jövedelemadó Járulék EHO Adózás rendje Társasági adó Témák

3. Személyi jövedelemadó

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításának fő céljai: az adóterhelés csökkentése: összevont adóalapba tartozó és külön adózó jövedelmek után – néhány kivétellel - egykulcsos (16 %) adókötelezettség a családok támogatása már az első gyermek vállalásától az adózás egyszerűsítése Alapelvek

5. Adóterhet nem viselő járandóság többségében adómentes részben nem bevétel („mentesített jövedelem”) esetenként adóköteles – hallgatói munkadíj Hivatali, üzleti utazás látszólagos üzleti utak kizárása Értelmező rendelkezések

6. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: amelyet magánnyugdíjpénztári tagdíj címén a magánszemély helyett más fizet meg a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő juttatást - eddig egyéb jövedelem a Magyar Köztársaságban az adó alól mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani Adóalapba nem tartozó bevételek

7. Bevallási kötelezettség teljesítése munkáltatói adómegállapítás útján önadózással - adóhatósági közreműködés nélkül - állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás - új lehetőség (11/A. §):adónyilatkozat Az adó megállapítása

8. Bevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be a magánszemély, ha: kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és - a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1.000 Ft-nál - tételesen nem számolt el költséget, - bevételét annyiban csökkenti, ahogy korábban adóelőleg nyilatkozatában jelezte - családi kedvezményt nem oszt meg - Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz Adónyilatkozat I.

9. kizárólag kifizetőtől szerzett jövedelmet, és kifizetésenként a 100e Ft-ot nem haladta meg az adót, adóelőleget a kifizető levonta - tételesen nem számolt el költséget bevételből levonást nem vesz igénybe a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást nem vesz igénybe Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta Adónyilatkozat II.

10. egyrészt munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet, és a levont adó, adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1.000 forint másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, megfelel az egyéb feltételeknek összes jövedelme a jogosultsági határt nem haladja meg, és adójóváírást nem érvényesít Adónyilatkozat III.

11. Adónyilatkozat IV. Május 20-ig Adatok: személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító összes adóköteles jövedelem együttesen személyi jövedelemadó összege levont adóelőleg

12. Adónyilatkozat V. Bevallásnak minősül, ha többfélét ad be, az első az érvényes Ha munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, erről a lehetőségről is tájékoztatnia kell az adózót

13. - a munkáltatónak, a kifizetőnek a kifizetésről szóló igazoláson tájékoztatnia kell a magánszemélyt arról, hogy jogosult-e adónyilatkozat megtételére - a magánszemély az adómegállapítás bármely esetében rendelkezhet az adójának 1-1 százalékáról - nem kell bevallást beadni, ha a magánszemély nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani Adónyilatkozat VI.

14. 2010. évről benyújtandó SZJA bevallás • Munkáltatói adómegállapítás • Egyszerűsített bevallás • Teljes adattartalmú bevallás

15. Utazási költségtérítés hazautazás költségtérítése nem csak hétvégén Végkielégítés megosztási szabály megszűnt aki 2010. évben érvényesítette a megosztást, tovább viheti a következő évre Nem önálló tevékenység

16. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(előleg)alapjának meghatározásánál 2011-ben még megmarad az adóalap-növelő összeg („szuperbruttósítás” intézménye) 2012-ben a megállapított adóalap kiegészítés 50 százaléka 2013-tól megszűnik Az összevont adóalap

17. Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély megoszthatóság szabálya (házastárs, élettárs) Családi kedvezmény

18. Kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető Mértéke, ha az eltartottak száma: - egy és két fő: 62 500 Ft/jogosultsági hónap/kedvezményezett eltartott három és több 206.250 Ft/jogosultsági hónap/kedvezményezett eltartott Családi kedvezmény

19. Az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint - évi 2 millió 750 ezer forintig csökkenőösszegben 3 millió 960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig jogosultsági hónap: az a hónap, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg Adójóváírás

20. A magánszemély összes jövedelme: összevont adóalapba tartozó és külön adózó, bevallási kötelezettséggel járó jövedelme, kivéve: - az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó, összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget - az osztalékelőleget a kifizetés évében (véglegesen megállapított osztalék lesz része az összes jövedelmének) Adójóváírás II.

21. a személyi és őstermelői kedvezmény változatlanul és jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe az átmeneti rendelkezések alapján járó tandíj, felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető Adókedvezmények I.

22. Adókedvezmények igénybevétele: a magánszemély által megjelölt sorrendben ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye 2. személyi kedvezmény 3. őstermelői kedvezmény 4. egyéb Adókedvezmények II.

23. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj - előtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka (korábban 30 százaléka) erejéig lehet Lekötött számlakövetelés, prevenciós szolgáltatás kedvezménye - önsegélyező pénztár is Rendelkezés az adóról

24. egyszerűsödnek az adóelőleg megállapítási szabályok az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is a magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, illetve súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat Adóelőleg nyilatkozat I.

25. Adójóváírás („alap”) a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt Kiegészítő adójóváírás figyelembevétele: a magánszemélynek nyilatkoznia kell az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez Adóelőleg nyilatkozat II.

26. Különbözeti bírság: adókedvezmény, adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, és ennek következtében befizetési különbözet keletkezik tételes költségelszámolásra vonatkozóan magasabb költség levonását kérte az igazoltan elszámolhatónál csak akkor, ha a költségkülönbözet > 5%, vagy a befizetés > 10.000 Ft Adóelőleg nyilatkozat III.

27. Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni értéke (64./A § (7) bek.) Olyan kamatjövedelem (pl. nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), amelyből az adó levonása nem lehetséges (65. § (1) bek. c) pont) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő és béren kívüli juttatások értéke (70. §, 71. §) Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap

28. Kamatkedvezményből származó jövedelem (72. § (2) bek.) Települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást nem a feltételül szabott célra, vagy egyáltalán nem hasznosítja (74/A § (5) bek.) Ha a nyereményből származó jövedelem nem pénz, hanem más vagyoni érték (76. § (3) bek.) Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap

29. Megszerzésre fordított összeg: illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem esetén megszerzésre fordított összeg: öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka Ingatlan átruházás I.

30. Több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket kell figyelembe venni Ha a megszerzésre fordított összeg a rendelkezések szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni azzal, hogy ez esetben más kiadás költségként nem számolható el Ingatlan átruházás II.

31. Kamatjövedelem ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből az adót nem lehet levonni, az adóalap a szokásos piaci érték 1,19-szerese Osztalékból származó jövedelem megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni 2010. évi eredmény után is Tőkejövedelmek

32. A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások a béren kívüli juttatások mindkettő után az adó a kifizetőt terheli a juttatások utáni adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, adó mértéke 16% Utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz akkor, megállapítható, mely termékre, szolgáltatásra szól és megfelel az Szja tv. 70-71. §-nak Kifizetőt terhelő adó

33. Részben a korábbi természetbeni juttatások Új elemek: adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetőség csekély értékű ajándék, ha - legfeljebb évi három alkalommal - meghatározott személyi kör kapja Nem béren kívüli juttatások I.

34. Felek közötti jogviszonytól függő juttatás lett a sportcélú juttatás a személyszállítási szolgáltatás a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás nem foglalkoztató részéről történő juttatás Nem béren kívüli juttatások II.

35. Reprezentáció, üzleti ajándék A fogalmak lényegében megegyeznek a korábbi szabályozással, kivéve: üzleti ajándék: minimálbér 25%-ig reprezentáció: nevesítve, ha más célt takar, nem tekinthető reprezentációnak Nem béren kívüli juttatások után 27% EHO Nem béren kívüli juttatások III.

36. Adó mértéke 16 százalék Alapja a jövedelem 1,19-szerese A juttatást egyéb közteher nem terheli Béren kívüli juttatások I.

37. Új elemek: Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályozás kormányrendeletben évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói támogatással internet használat - havi legfeljebb 5000 forintig adható Béren kívüli juttatások II.

38. Változatlan elemek: étkezési utalvány üdülési csekk iskolakezdési támogatás iskolarendszerű képzés támogatása helyi bérlet juttatása szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás Béren kívüli juttatások III.

39. Étkezési utalvány lehet hideg és meleg is Iskolarendszerű képzés feltételei szigorodtak A magánnyugdíjpénztári tagdíj - kiegészítés kedvezményezése megszűnik - munkaviszonyból származó jövedelem Egyéb pénztári utalások megmaradnak Béren kívüli juttatások IV.

40. adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, gyes, anyasági, illetve gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig) új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja Adómentes juttatások I.

41. Elemi kár, katasztrófa esetén a kárt szenvedett munkavállaló részére, munkáltató által adott segély (pl: árvíz sújtotta térségben lakás, lakóház újjáépítésére) Összeghatártól függetlenül asportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea Visszamenőleges módosítás - 2010.január 1. Adómentes juttatások II.

42. Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet ha a juttató sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, nincs összeghatár egyéb kifizető esetén legfeljebb évi 50 ezer forint/magánszemély összegig Adómentes juttatások III.

43. Ingatlan bérbeadás megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási (2010-ben 25 %-os) lehetősége 2011-től - nem egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok Ingatlan-bérbeadás I.

44. Egyéni vállalkozó ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely szolgáltatásból származó jövedelme után „magánszemélyként” is adózhat választási lehetőség Önálló tevékenység esetén értékcsökkenés elszámolható (tételes költségelszámolás esetén) Adószám nem minden esetben szükséges Ingatlan-bérbeadás II.

45. Adószám alóli mentesülés feltételei: A bérbeadó: kizárólag bérbeadási tevékenységet folytat nem egyéni vállalkozó ingatlan bérbeadási tevékenységét áfa mentesen végzi (nem választott áfa fizetést) nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal Ingatlan-bérbeadás III.

46. 500 millió forint adóalapig 10%, felette 19% adókulcs Feltétel nincs Átmeneti rendelkezések (adóalap, adóelőleg megosztása) 2010. év átmeneti időszak 2010. január 1 - június 30. - 50 millió forint adóalapig 10%, felette 19% - kedvezményes adókulcs feltételeit teljesíteni kell 2010. július 1 - december 30. - 250 millió forint adóalapig 10%, felette 19% Egyéni vállalkozók adózása I.

47. Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét - kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok Egyéni vállalkozók adózása II.

48. Ügyvédek, közjegyzők Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-től szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja Egyéni vállalkozók adózása III.

49. A Tbj. törvény 2011. évi változása A 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. § (2) és (7) bekezdését, 30/A. § (2) és (5) bekezdését a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. január 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni

50. Fogalmak, értelmező rendelkezések • Fogalomváltozás: • magán-nyugdíjpénztár tagja csak az önkéntes döntéssel csatlakozó • megszűnt a tagságra kötelezett pályakezdő fogalma