A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

3. Az adó mértéke 8. § Az adó mértéke: - az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - az adóalap 16 százaléka - ha e törvény másként nem rendelkezik, - összevont adóalapra, - különadózó jövedelmekre, és - egyéb jövedelmekre. Az adóalap miatt különböztetjük meg! Kivétel: - egyéni vállalkozó szja-ja, amely 500 millió Ft-os éves adóalapig 10 százalék, felette 19 százalék - tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalék.

4. Adóalap-kiegészítés 29. § • Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel (27 %) hozzáadásával kell megállapítani. - 2011-ben még megmarad - 2012-ben 50 százalék - 2013-ban megszűnik • Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap-kiegészítés. • Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások esetében 1,19-szorosa.

5. Adóalap-kiegészítés Különadózóknál kivétel: • A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék. • Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a nyeremény kifizetője fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).

6. Adóterhet nem viselő járandóság • Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.), jellemzően átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így adómentes többek között: • nyugdíj, baleseti járadék, • jövedelempótló járadék, • GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, • nevelőszülői díj, ápolási díj, • szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, • lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatást, • vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, • felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb. • Kivéve hallgatói munkadíj: munkaviszonyból származó jövedelem.

7. Családi kedvezmény 29/A-B § Adóalap kedvezmény mértéke: • Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként • - egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft • - három és minden további kedvezményezett • eltartott esetén 206 500 Ft. • Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat) • Jogosultsági hónaponként jár • Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették igénybe • Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után.

8. Adójóváírás 33. § • Az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. • Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. • Éves szinten: 145.200 Ft. • Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. • E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. • Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik. 2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)

9. Adókedvezmények 42. § • A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. • Nincs jövedelemkorlát. • Sorrend: • ( Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, • halasztott tandíj kedvezménye, legkésőbb 2015-ig) • - Személyi kedvezmény: • súlyos fogyatékos kedvezménye,minimálbér 5 százaléka/hó, és • őstermelői kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forint

10. Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények 44/A-B. § • Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után 20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett). • Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.) • Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.

11. Adóbevallási kötelezettség 11. § (1) • Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni. • Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy • Önadózóként: - adónyilatkozat (első alkalommal a 2011. évi adókötelezettségről) - adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás - adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: - egyszerűsített adóbevallás és - adónyilatkozat lehetőségéről. • Bevallási késedelem bejelentése (Art.)

12. Adónyilatkozat 11/A. § 1. • 1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha: • kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet és a • levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá • nem alkalmaz tételes költségelszámolást, • nem kér adókiutalást, és • a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte.

13. Adónyilatkozat 2. • 2.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha: • kizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amely • kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és • abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá • nem alkalmaz tételes költségelszámolást, • nem kér adókiutalást, • a bevételből levonást, • a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és • adókedvezményt sem vesz igénybe.

14. Adónyilatkozat 3. • 3.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha: • egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a • levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt • kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá • nem alkalmaz tételes költségelszámolást, • nem kér adókiutalást, • a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.

15. Adóelőleg-nyilatkozat 48. § (2)-(4) • Kifizetőnek nyilatkozat tehető: - önként, felszólításra, - esetenként, visszavonásig. • A kifizető tájékoztatási kötelezettsége: - a lehetőségekről, a jogkövetkezményekről. • Nyilatkozat tartalma: - kifizető felé: költség, költséghányad - munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény • A magánszemély 12 százalék különbözeti bírságot fizet, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett. • Nem kell nyilatkozni az adóterhet nem viselő járandóságról.

16. Fizetendő adóelőleg 49. § (1)-(2) • A fizetendő adóelőleg az adóelőleg alap 16 százaléka. • Ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és nem rendszeres bevételre. • Levonható: adójóváírás, személyi kedvezmény. • Ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet, akkor a jogosultsági határ felett is figyelembe veheti az adójóváírást.

17. ÚJ cím: egyes juttatások adózásának szabályai (XIII. fejezet) Kifizetőt terhelő adó 69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai: - jövedelem a juttatás értéke, - a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, - ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci érték, - a nem pénzben juttatott vagyoni érték, elidegenítéskori szerzési értéke, ami után az adót megfizették.

18. Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. § • E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t: • A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. • A cégtelefon használata. • A csoportos életbiztosítás. • A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része. • A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel. • Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor) • A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. • A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóróajándék). • A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

19. Béren kívüli juttatások 71. § • A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs): • Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés  évente minimálbért meg nem haladó mértékben • Iskolakezdési támogatás  minimálbér 30 százalékáig • Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet • Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke  havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is • Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg  300 000 Ft-ig • Munkáltató által finanszírozott internethasználat  havi 5 ezer forintig • Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg  max. min. bér 50 % • önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg •  együtt max. min. bér 30 % - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg  minimálbér 50 % • Juttatás szövetkezet közösségi alapjából  minimálbér 50 % • Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége  minimálbér két és félszerese.

20. Jogkövetkezmények 70. § (3) Ha kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható ki • a csekély értékű ajándék, • a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás, • törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és • a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.

21. Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások • E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal bruttósított értékük után a magánszemély 16 százalékkal adózik. • A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg. • Ilyen juttatások például: • a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, • művelődési intézményi szolgáltatás, • a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék,nyújtott szolgáltatás, • a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, • sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (utalvány is), • a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás, • a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülőnek.

22. Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítés 25. § (5)-(8) • Az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását • 2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük.

23. Egyes külön adózó jövedelmek Vagyonátruházás • Megszerzésre fordított érték: • ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére szóló számlán szerepel, de legalább a beépített anyag értéke, • örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha azonban az illetéket a bevallásig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (önellenőrzés), • ha a szerzés illetékmentes, a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka.

24. Egyes külön adózó jövedelmek • Tőkejövedelmek: • Árfolyamnyereségből származó jövedelem • - Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásból származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. - Ha ilyen még nincs, hagyatéki eljárás során feltüntetett érték. -Ha az szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla). • Kamatadótkell fizetni a nyitott periódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. Szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak.) • Osztalékadó: megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos) adója. Az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.

25. Ingatlan-bérbeadás • A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására. • Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést. • 2010. augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.

26. 2010. évi . CXXIII. törvényaz adó- és járuléktörvények, számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról

27. Társasági adó 2010. évi. CXXIII. törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.) kiegészült a 2. § (2) bekezdése k) ponttal Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) 2011. 01. 01-től Ú J A D Ó A L A N Y

28. Társasági adó • Szokásos piaci ár meghatározásának módszere további két lehetőséggel kiegészült • [Tao-tv. 18. § (2) bekezdés d),e) pont 2011. 01. 01.] • Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer • azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál • Nyereségmegosztásos módszer • amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben

29. Társasági adó 2010 Az adóalapot meg kell osztani naptári napok arányában I. félévi adóalap után 19 % vagy 50 millió forint adóalapig 10 % felette 19% az adókulcs II. félévi adóalap 250 millió forintjáig 10 % felette 19 % az adókulcs 2011adóévben a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 % a társasági adó kulcsa 2013 adóévben atársasági adó a pozitív adóalap 10 %-a (19. §) Egyéni vállalkozókra is ugyanez vonatkozik!

30. Társasági adó Ellenőrzött külföldi társaságnakcsak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik nem fizet legalább 10 százalék társasági adónak megfelelő adót, vagy nulla vagy negatív adóalap esetén az adott államban előírt társasági adónak megfelelő adómérték nem éri el a 10 %-ot (korábban a 19 százalék kétharmadát). [Tao-tv. 4. § 11. pont] Hatályos 2011. 01. 01.

31. Társasági adó • Csökkenti az adó alapot a • - kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás • - tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás (közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek • Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás IGAZOLÁS (HATÁLYOS 2010. 11. 20.) • [Tao-tv. 7. § (1) bek. z) pont, 7. § (7) bek.]

32. Társasági adó • Csökkenti az adó alapota bejelentett részesedés • értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, • továbbá a bejelentett részesedés apportálásakor történő kivezetés következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része • feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. • [Tao-tv. 7. § (1) bek. dz) pont] Hatályos 2011. 01. 01.

33. Társasági adó 2011. 01. 01-tőlhatályát veszti a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja 15.§ Megszűnik a külföldi szervezet társasági adó kötelezettsége. Ha a külföldi személy, szervezet 2010. december 31-éig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjatkap, e jövedelme után 30 % társasági adót kell fizetnie.

34. Társasági adó Feltöltési kötelezettség 2010-ben 1046-os számú új nyomtatványon kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Nem kell alkalmazni ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételnem haladta meg a 100 millió forintot. 2010. december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre – ideértve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – alkalmazni kell. [Tao-tv. 26. § (10) bek.] Hatályos 2010. 12. 16.

35. Társasági adó Kettős adóztatás elkerülése Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége. Ha a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adó levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adózást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség. [Tao-tv. 28. § (2),(4) bek.]Hatályos 2011. 01. 01.

36. Sporttal összefüggő törvény A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény • látvány-csapatsportlabdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong • igazoláson szereplő összegig – döntés szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény érvényesíthető A Tao-tv.-t módosító szabályok csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba, ezt követően nyújtott támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak. Sportesemény fogalma (Szja-tv.) MÉG NINCS HATÁLYBAN !

37. Adózás rendjéről szóló törvény Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo-tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget, melyet az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül ismételten bejelenti [Art. 16. § (10) bek.]. Megszűnik az adóhatóság kötelező értesítésea törzsadatokról azon szervezetek esetében akik elektronikus ügyintézésre kötelezettek [Art. 17. § (8) bek.].

38. Adózás rendjéről szóló törvény Az adózó 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét[Art. 17. § (3) bek. h)]. Nem kell bejelentenia cégbejegyzésre kötelezett adózóknak a végelszámolással kapcsolatos adatokat[Art. 23. § (2) bek.]. Végelszámolás esetén is elrendelhető2011. január 1-jétől új adó-ellenőrzési eljárás[Art. 128/A. § (4) bek.].

39. Adózás rendjéről szóló törvény Egyszerűsített felszámolás eseténtevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúla felszámoló által készített záróbevallásbenyújtását követő45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni[Art. 92. § (4) bek.]. Az adóhatóság akülföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt 2011. január 1-jétől folytathatja az adóellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben [Art. 92. § (10) és 164.§ (10) bek.].

40. Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-jétől az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állt (jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott) az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott) [Art. 115. § (1) bek. b) - c) pont].

41. Adózás rendjéről szóló törvény A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre – tehát magánszemélyekre – is vonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai [Art. 132/B.§ (1) bek.]. Az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett éves beszámolója,egyszerűsített éves beszámolója – egészében vagy részben – nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak[Art. 172. § (1) bek. e) pont].

42. Számviteli törvény • A módosító törvény 2010. november 16-án elfogadott számviteli törvényt érintő változásait a 2011-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban a vállalkozó döntése alapján 2010-ben indulóra is alkalmazható. • Bővült azoknak az adózóknak a köre akik egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (határértékek figyelembevételével) • zártkörűen működő részvénytársaságok, • külföldi székhelyű vállalkozás Mo.-i fióktelepei, • anyavállalatnak nem minősülő (NEM MAGYAR) • konszolidálásba bevont vállalatok

43. Számviteli törvény A Számv-tv. rendelkezése szerint a mérlegben az adatokat forintban kell megadni. A devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell értékelni. Ha a könyv szerinti érték és a mérleg fordulónapi árfolyamon számított érték különbözete összevontan jelentős, akkor azt tételesen könyvelni kell, ha nem jelentős, könyvelni nem kell. [Számv-tv. 60. § (2) bekezdés 2010. 12. 31-ig hatályos] 2011. január 1-tőla devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

44. Számviteli törvény Ha a devizás tételek értékelése kapcsán választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, akkor az adott napi jegyzett devizaárfolyamok küzül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Számviteli politikát ki kell egészíteni ha nem tartalmazza napi többszöri devizaárfolyam jegyzés esetén az alkalmazandó árfolyamot. [Számv-tv. 60. § (6) bek.]

45. Számviteli törvény Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni az üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, az adótanácsadó által felszámított díjat, egyéb díjat. Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kérésére köteles az összegeket bemutatni a vállalkozó. [Számv-tv. 96. § (5) bek.]

46. Számviteli törvény Éves beszámoló készítése esetén a nettó árbevétel bemutatása során nem kötelező a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket alapul venni [Számv-tv. 93. § (1)]. Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont éves beszámolóját, akkor a közzététel magyar nyelven, de nem hiteles fordításbana beszámoló elfogadásától számított60 napon belülkell közzétenni[Számv-tv. 93. § (1)].

47. Pénzügyi szervezetek különadója A pénzügyi szervezetek 2010. évben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezettek ha 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkeznek.

48. Pénzügyi szervezetek különadója

49. 10P90. sz. új bevallás Benyújtási határidő A bevallást a pénzügyi szervezeteknek 2010. szeptember 30. napjáig kell benyújtaniuk elektronikusan. Fizetési határidő A bevallott különadót két egyenlő részletben kell megfizetni: - 2010. szeptember 30. - 2010. december 10. Melléklet csatolása a bevalláshoz A kötelezetteknek mellékletet kell csatolni PDF formátumban a bevalláshoz, melyben részletezik adóalapjukat.

50. ‘P90. sz. bevallás • 2011. évi különadó bevallásának határideje 2011. március 10-e • 2011-ben az adót négy egyenlő részletben kell megfizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. • március 10. • június 10. • szeptember 10. • december 10. • Az első részletet a bevallással egyidejűleg 2011. március 10-ig kell megfizetni.