A siklósi vár története a törökkor végéig

1. A siklósi vár története a törökkor végéig Tengler Tamás

2. A város nevét először 13. századi oklevelekben említik • A település nevét változatos írásképi formában rögzítették: SOCLOUS, illetve SUKLOUS • A név családnévként szerepel tulajdonosként említve a Siklósi családot

3. Siklós mint családi birtok • Az első írásos forrás a várról egy 1294. november 30-i keltezésű oklevél • A vár építése az 1270-es években kezdődhetett • A vár téglalap alakú volt, végein egy-egy toronnyal • A mai bejárathoz legközelebbi toronynál lehetett a várudvarba jutni • Az épület emeletén lovagterem volt

4. 1387-ben Zsigmond hűtlenség címén elkobozta a várat a Siklósiaktól és híveinek Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta • 1395-ben cserével a Garaiak szerezték meg • 1401-ben ifjabb Garai Miklós Zsigmond királyt siklósi várába szállíttatta, majd vezető szerepet játszott a bárók és az uralkodó közti egyezmény megkötésében • 1402-ben Garai Miklós szolgálatait nádori címmel honorálta Zsigmond király

5. Siklós a Garaiak korában • Garai Miklós a várat gótikus várkastéllyá alakította át: • Az udvart U-alakban beépítették • A kastély udvar felőli részén faragott, gótikus oszlopokkal alátámasztott körfolyosó futott végig • Ekkor keletkezett a helyreállított gótikus zárterkély is

6. A kibővített épületet és a várdombot új külső fallal vették körül • Legépebben a kápolna maradt meg: egyhajós, mennyezete hálóboltozatos, szentélye függönyíves ablakokkal záródik, a bejáratnál csúcsíves karzat található a Garaiak címerével, a falfülkékben színes freskók láthatók • 1441-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta a várat • 1481-ben Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta a várat, ő pedig1494-ben Bajnai Both Andrásnak • 1507-ben Perényi Imre nádor tulajdonába került

7. Siklós a Perényiek idején • A Perényiek jelentős átalakításokat végeztek főleg 1509 és 1511 között: • Barbakán építésével új bejárat kialakítása • A külső várfalat megbontották • Ágyúteraszokat építettek ki • A kápolna mögött és a külső fal déli sarkánál ötszögű bástyákat emeltek

8. A lakóteret reneszánsz stílusban átépítették • Ma már csak maradványai láthatók a várkápolnában, illetve a déli palotaszárny emeletén (Perényi címeres kandalló, kőfaragványok) • 1543-ban elfoglalták a várat a törökök • Az ostrom során keletkezett károkat helyreállították

9. A várfalakat nem alakították át • Viszont a várkápolnát és az Ágoston-rend templomát valószínűleg dzsámivá építették át • A törökkori vár és város Evlia Cselebi leírásából ismerhető meg • A várról fontos információkat tartalmaz Joseph de Haüy hadmérnök helyszínrajza, amit 1688-ban készített, két évvel a vár sikeres visszafoglalása után

10. Felhasznált irodalom I. • DÁVID G., Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadítási háborúk történetéből. Szerk.: Szita L. Pécs 1993. • ESTERHÁZY P., Mars Hungaricus. Budapest, 1989. • EVLIA CSELEBI török világutazó magyarországi utazási 1660-1664.. Budapest, 1985. • FEJES J., Siklós múltja. Siklós, 1937. • GERŐ GY., Középkori város – török város. Régészet és várostörténet. Tudományos Konferencia, Pécs 1989. március 16-18. Pécs, 1991. 39-46. Dunántúli dolgozatok C Történettudományi Sorozat 3. • GERŐ GY., Az oszmán-török építészet Magyarországon. (Dzsámik, türbék, fürdők) Művészettörténeti Füzetek 12. Budapest, 1980.

11. Felhasznált irodalom II. • HAÜY I., Paln de la Ville et du Chateau de Siklós, 1688. Siklóst ábrázoló helyszínrajz. Eredetije: Karlsruhe. Generallandesarchiv. VIII/23. • HORVÁTH J. GY. – TIMÁR GY., XVI. Századi dikális konkripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: Baranyai helytörténetírás 1972. Pécs, 1973. • HUNFALVY J., Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II. Darmstadt, 1860. • RÚZSÁS l:, Városfejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. Században. In: Szigetvári emlékkönyv Szigetvár 1566. évi ostromáról. Szigetvár, 1966. • SZAKÁLY F., Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. • VELICS A. – KAMMERER E. Magyarországi török kincstári defterek II. 1540-1699. Budapest, I. 1886. II. 1890.