1 / 31

Vízminőség-védelem 11. ea.

PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC). Vízminőség-védelem 11. ea. Tavak eutrofizációja Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu. . előadás.

wilmet
Download Presentation

Vízminőség-védelem 11. ea.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 11. ea. Tavak eutrofizációja Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu

  2. . előadás Tavak eutrofizációja és foszforháztartása

  3. Természetes és mesterséges eutrofizáció Természetes eutrofizáció: (10 000- 100 000év) • elöregedési folyamat • Feldúsulnak a növények • Vizmélységcsőkken • Elmocsarasodás • Fás száruak megjelenése • Kiszáradás • Erdő

  4. Mesterséges eutrofizáció:(10-20 év) • Felgyorsítja az öregedési folyamatot • Felfokozott emberi tevékenység okozza(mezőgazdaság, foszfor tartalmú mosószer) • Meghajtó ereje növényi tápanyag N, P • Felfokozott növényi biomassza keletkezés Több növény hal el Éjjel oxigén elvonás Oxigénháztartás felborulása Mocsarasodás

  5. Tápelemek C N P K Termelő szervezetek Lebontók Szervesből szervetlen (mineralizáció) Fogyasztók

  6. Bejutási források Légköri kiülepedés: nedves (eső), száraz (szél) Hozzá folyás: Felszíni, felszín alatti Elfolyás Elszivárgás Mesterséges kijutás Üledékbe való kijutás

  7. Tápanyag forrás: • Természetes: kövek málása • Mesterséges: ipar, mezőgazdaság, szennyvíz és csapadékvíz bevezetés

  8. Növényi ( nitrogén és foszfor) limitáció Klorofil Chl-a algaszám Vízben a biomassza algaszámban van jelen.

  9. Eutifizáció mértékét a klorofil- a vizsgálatával határozzuk meg N- limitáció P- limitáció Biomassza építéséhez szükséges C:N:P arány 100:10:1 ha nem ez az arány limitáció alakul ki. Amelyikből a legkevesebb van az a limitációs elem

  10. Pl: van: felhasznál: C: 1000 100 N: 10 10 P: 10 10 van: felhasznál: C: 1000 100 N: 100 10 P: 1 10 N- imitáció P- limitáció Varázsszámok:

  11. Eutrofizáció kimutatására szolgáló indikátor paraméterek • Algaszám • Klorofil-a • Biomassza tömeg • ÖP • ÖN • Fitoplanktonösszetétel • Átlátszóság ÖP: Oldott: Partikulált: ÖN: Oldott: Partikulált: • Szerves-P • Szervetlen-P • Szerves N Az oldott szervetlen a felvehető a növények számára

  12. R, T, P R P T hónap 3 6 9 12

  13. algaszint Kékalga (hipertróf tó) Zöldalga, kovamoszat hónap 5 10 N- limitáció az édesvizekben csak átmenetileg! P- az elsőrendű limitációs elem nincs gázfázisa, oldott vagy partikulált állapotban van könnyű szabályozni (szennyvízből eltávolítás, műtrágya maximalizálás

  14. Alga körfolyamat a vízben R T A P: foszfor A:alga D: detritusz(elpusztult alga) szaporodás pusztulás P Külső terhelés D mineralizáció Belső terhelés Stabilan kötött P Labilisan kötött P Aktív üledék Inaktív üledék

  15. Belső terhelés • Üledékbe felhalmozódott P vissza pótólja ha csökken a külső P • Hosszú idő után lecsökken • Aktív zóna: vissza tud jutni a víztestbe Vashoz kötött P: • redox potenciál magas nem tud vissza oldódni. • Redox potenciál alacsony vissza tud oldódni (akkor alacsony ha alacsony az oxigén tartalom) Ca hoz kötött P: • Biogén mészkő képződés • Véglegesen kötött • Inaktív

  16. Vollen Veider modell • Európai tavaknál tömegessé vált a mesterséges eutrofizáció • EOCD országok kutatást indítanak a probléma megoldására A D L -P terhelés Q*P elfolyik

  17. 0

  18. Statikus P koncentráció

  19. Mély tó: Szélesség mélység arány kicsi Hőmérsékleti rétegződés ltre tud jönni A szél hatására nem tud felkeveredni az üledék

  20. Példa

  21. Közvetett vízgyűjtő P bemosódás 0,6 kgÖP/ha/év 0,3kgÖP/ha/év 0,03kgÖP/ha/év Közvetlen v.gy. 1, Határozza meg a tó éves ÖP terhelését 2, Mennyivel kellene csökkentenia külső terhelést ahhoz, hogy a tó mezotróf legyen a, belső terhelés=0 b, a belső terhelés a jelenlegi külső fele

  22. 1,

  23. 2/b

  24. Kötelező irodalom • dr. Clement Adrienn (2007): Vízminőségszabályozás. Felkészülési segédanyag. HEFOP HEFOP/2004/3.3.1/0001.01. • Dittrich E., dr. Dolgosné Kovács Anita (2008): Vízminőség védelem (könyvfejezet) Környezetipari E-Tananyag III. Kötet: környezet- és természetvédelem. • Tárgyalt jogszabályok (www.magyarorszag.hu) • www.euvki.hukapcsolódó anyagai

  25. Ajánlott irodalom I. • Balásházy L. (2004): A felszín alatti vizek védelmének szabályozása az EK-ban és Magyarországon. MHT XXII. Országos Vándorgyűlés, Keszthely • Bartholy Judit (2006): Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok.. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy • Benedek P.–Literáthy P. (1989): Vízminőség szabályozás a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest • Deák J. (2005): A felszíni alatti vizek Víz Keretirányelv szerinti monitoringja. VKI oktatóanyag (Power Point) GWIS Vízminőségi és Környezetvédelmi Kft, Budapest • Dolgosné Kovács A. (2004): Bevezetés a környezetvédelmi analitikába I. PTE PMMK, PHARE jegyzet, Pécs • Fekete E.-Szabó A.-Tóth Á. (1991): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest • Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. VHB. 16., VGI, Budapest • Felföldy L. (1981): Vizek környezettana. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest • HEINRICH D. – HERGT M. (1994): SH atlasz: Ökológia. Springer Hungarica Kiadó, Budapest. • Ijjas I. (2005): Környezeti célkitűzések a Víz Keretirányelv (VKI) szerint. VKI oktatóanyag BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest • IPCC 4. jelentése: http://www.ipcc.ch/present/WMEF_FINAL.ppt • Katona E. (szerk.) (1989): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. Aqua Kiadó, Budapest. • Kálmán E. (2000): Kémiai katasztrófa a Tiszán. Budapesti Közegészségügy 2000/3.szám, Budapest, pp. 274-276. • Kiss I. (1997): Toxikológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém • Láng István (szerk) (2005): Vahava projekt összefoglalás. www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf: Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok. MTA.

  26. Ajánlott irodalom II. • McCann B. (2007): Climate conclusions –evidence from the IPCC. Water 21, Journal of IWA, 2007 April. pp- 10. • Mosonyi Emil (2007): A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal. • Papp s.-Rolf K. (1992): Környezeti kémia. Tankönyvkiadó, Budapest • Padisák Judit (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. • Pásztó P. (1998): Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém • Somlyódy László (szerk)(2002): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései.Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. • Stelczer Károly (2000): A vízkészlet-gazdálkodás alapjai. Elte Eötvös Kiadó, Budapest. • Szilágyi F. et al (2005): Proffessional Training of Civil Servants Working for Regional Authoroties Belongoing to the Moew, Hungary. Tanfolyam jegyzet. BME VKKT, Budapest. • Szilágyi F. et al (2000): Hidrobiológia mérnököknek. BME-VKKT, Budapest. • Takács s. (1994): Az ember és környezete – A környezetszennyezés humán következményei. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém • Thyll SZ. (2000): Vízszennyezés, vízminőségvédelem. Egyetemi Kiadó, Debrecen • Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság: Vízkészlet-gazdálkodás Vízvédelem és vízbázis-védelem http://www.ovf.hu/WEB/OVF/OVFWEB.NSF • www.aquadocinter.hu: A felszíni vizek vízgazdálkodási feltételei az ezredfordulón. • Zsuffa I. (1996): Műszaki hidrológia I.. Műegyetem Kiadó, Budapest.

  27. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related