Mellérendelő összetett mondatok

1. Mellérendelő összetett mondatok

2. Mellérendelt mondatok • Tagmondatok között tartalmi-logikai összefüggés • A tagmondatok egyenlő értékűek • Azonos szinten helyezkednek el • Fajtái: • Kapcsolatos • Ellentétes • Választó • Következtető • Magyarázó • Egyes és páros kötőszók jelölhetik

3. Kapcsolatos viszony • A második tagmondat folytatja, újabb mozzanattal egészíti ki az első tagmondatban ábrázolt valóságtartalmat. Elért az ősz, és súgott valamit. főmondati szintű …mit érlel annak a sorsa, (és) akinek nem jut kapanyél, (és) kinek bajszán nem billeg a morzsa (és) ki sötét gondok közt henyél? mellékmondat szintjén 1 2 1 2 3 4

4. Kapcsolatos viszony – árnyalatok • Egyszerű kapcsolatos viszony Ez a hordó ezüst, az meg arany. Ennek édesanyja jókor a síré lett, édesapja pedig vett más feleséget. • Hozzátoldó kapcsolatos viszony Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megkopott • Összefoglaló kapcsolatos viszony Ez se enged, az se hagyja. • Megosztó kapcsolatos viszony Hol kisütött a nap, hol beborult az ég. • Fokozó kapcsolatos viszony Megfőzte az ebédet, sőt el is mosogatott.

5. Ellentétes viszony • Tagmondatai közt tartalmi ellentét van (lehet éles és elmosódó is) • Fajtái: • Egyszerű (szembeállító) A szél a tölgyet ledönti, a náddal azonban nem bír. A ló is megbotlik, pedig négy lába van. • Kizáró Nem tenmagadért nem voltál boldog, hanem megnyíltak gyászos mennyboltok. • Megszorító Szobor vagyok, de fáj minden tagom. Egész kertem neked adnám, csak e két fát kerüld!

6. Választó viszony • Tagmondatai különböző választási eshetőségeket tartalmaznak. • Fajtái: • Kizáró – csak annyi lehetőség van, ahányat a tagmondatok tartalmaznak. Pl.: „Vagyerőt vesz rajta, vagy keze miatt hal.”(Arany). • Megengedő – a lehetőségek nem zárják ki egymást, s a beszélő számára is közömbös, hogy melyik jut érvényre. Pl.: Akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz. • Kezdjünk dolgozni most, vagy pihenjünk egy kicsit előbb?

7. Következtető viszony • Második tagmondata az elsőből adódó következtetést vonja le. Pl.: Mindent megtanultam, tehát a vizsgától nem félek. • Barátságos, így könnyen barátkozik bárkivel.

8. Magyarázó viszony • Második tagmondata az elsőben kifejtett tartalom okát, indokát, előzményét világítja meg. • Könnyen szóba elegyedik bárkivel, ugyanis kedveli a társaságot. • A magyarázó és következtető tagmondatok egymással oksági viszonyban állnak. • Az ok és okozati elemek sorrendje szerint, ha előbb van az ok, és később az okozat, következtető viszonyról beszélünk. • Ha az okozat megelőzi az okot, amellyel később magyarázunk, a mondat magyarázó jellegű.