A romániai vidék fejleszt és dilemmái

1. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VI. VÁNDORGYŰLÉSEÚj elemek a vidékfejlesztésben Gödöllő, 2008 december 11-12Szent István Egyetem A romániaividékfejlesztés dilemmái Dr. VinczeMária,egyetemi tanár Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár maria.vincze@econ.ubbcluj.ro

2. Főbb gondolatok I. Vannak –e egyértelmű, érvekkel alátámasztott válaszaink a vidékfejlesztés aktuális kérdéseire? II. Felvagyunk-e készülve az új kihívásokra? III. Melyek a romániai vidékfejlesztés főbb nehézségei IV. Részleges válaszok

3. I. Általános romániai (európai) dilemmák 1. Versenyképesség vagy konvergencia? -Szabad piac vagy fenntartható vidék? - A szociális vagy a versenyszférát kell erősíteni? -Hatékonyság vagy méltányosság? -Költséghatékonyság vagy minőség? Fifth Progress Report on Economic and Social Cohesion, SEC (2008) 2047: „No convergence without competitiveness”

4. Az egy főre jutó GDP alakulása regionális szinten Source: Regional Accounts 1993-2004, NIS

6. Általános európai (romániai) dilemmák 2. A vidékfejlesztés mint az agrárpolitika része vagy a kohéziós, regionális politika része? Agriculture and rural development should stay together under the same policy roof. Mariann Fischer Boel, Cyprus, 17-18 Oct. 2008

7. Általános romániai (európai) dilemmák 3. Elsődlegesen agrár vidékfejlesztésre vagy a nem-agrár vidékfejlesztésre koncentrálni? 4. Rövidtávú növekedési célok vagy hosszú távú fejlesztési célok?

8. Általános romániai (európai) dilemmák 5. Elsődlegesen a városi pólusok fejlesztése vagy az elmaradt vidéki települések felzárkóztatása? 6. A vidéki települések minden áron való fenntartása vagy az elmaradt települések elnéptelenedésének elfogadása?

9. Általános európai (romániai) dilemmák 7. A helyi vidéki munkahelyek teremtésére összpontosítani vagy a vidéki munkaerő foglalkoztatás széleskörű értelmezése? 8. Kiegészítő jövedelemforrások biztosítása helyben vagy a városi munkaerő pótlása? 9. Szociális támogatások vagy munkaerő piaci adaptáció?

10. Válaszok Európai Uniós direktívákban Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: a) Beruházások a nagy növekedési képességgelrendelkező térségekbe; b) Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőibe; c) Foglalkoztatási iránymutatások; d) Vidéki térségek gazdasági megújulása.

11. Európai Uniós direktívák Vidéki térségek gazdasági megújulása -integrált intézkedések (ERFA, ESZA, EHA, EMVA); -fejlődési sarokpontokba való beruházás; - idegenforgalom integrált megközelítése; -általános gazdasági érdekű szolgáltatások minimális hozzáférési szintjének biztosítása; - kritikus tömeg elérése a szolgáltatásokhoz; - helyi értékekre alapuló gazdasági csoportokba rendezés.

12. Elvárások a mezőgazdasággal szemben • elégséges és biztonságos élelem alapanyag termelés, fenntarthatóbb módon, • az energia szükséglethez való hozzájárulás, • a természeti erőforrások védelme, a táj képének megőrzése

13. Elvárások a vidéki térségekkel szemben - a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján; - pihenési, kikapcsolódási, művelődési lehetőségek biztosítása a vidékre látogatók számára; - korszerű szolgáltatások biztosítása az ott élőknek.

14. Vidékfejlesztési konferencia általános következtetése A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és vidéktörténet fő hordozójának. (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW Cyprus, Limassol, October 17th, 2008)

15. II. Új kihívások a régió- ésvidékfejlesztés terén • A globális verseny nyomasztó hatása; • Demográfiai változások; • Energia piaci változások; • Klíma változás, • Társadalmi polarizáció fokozódása.

16. A globális verseny növekvő gazdasági nyomása Minden térség szembesül a modernizáció, a tudás alapú innováció, a strukturális átalakítás szükségszerűségével a termék, a menedzsment és a humán erőforrás vonatkozásában.

17. Demográfiai változások Eurostat népességi előrejelzése szerint: -2008-tól az EU-ban a népesség természetes fogyása lesz jellemző,a népesség növekedés fő forrása a bevándorlás lehet. -Az EU-27-ben a demográfiai változások gazdasági és társadalmi hatása: összfoglalkoztatottak száma 2017-ig várhatóan nő a munkaerő foglalkoztatási rátájának növekedése eredményeképpen.

18. Demográfiai változások Várhatóan nőni fog: - a női foglalkoztatottak aránya(a 2004 évi 55%-ról 65%-ra 2025-re, - az idősebb korúak foglalkoztatási aránya (a 2004 évi 40%-ról 59%-ra 2025-ben) • 2017-től a gazdasági növekedés alapja csak a munkatermelékenység lehet, ha csak nem nő jelentősen a bevándorlók száma, • 2018-tól az elöregedés hatása domináns lesz: -csökken a munkaképes korosztály, -csökken a foglalkoztatottak száma.

19. RuralJobs- FP7 New Sources of Employment to Promote the Wealth Generating Capacity of Rural Communities Új foglalkoztatási lehetőségek a vidéki közösségek jövedelemtermelő képességének növelésére

20. RuralJobs intézményi kerete • Lefutási idő: 30 hónap (2008. február1-től) • Konzorcíum összetétele: • 4 egyetem: Debrecen - HU, Plymouth - UK, Babes-Bolyai – RO, Lithuanian University of Agriculture - LV • 2 regionális önkormányzat: Andalusia – ES, Limousin – F • 2 társult partner: Institute of Agricultural Economics, Sofia - BG, INIPA Coldiretti -I

21. Vizsgált régiók

22. A RuralJobs projekt célja Elősegíteni a különböző típusú vidéki térségek foglalkoztatási lehetőségeit befolyásoló tényezők jobb megértését, a jövőbeni európai vidékfejlesztési politikák kialakítása érdekében

23. Az energiapiac alakulása • Az energia árának változása eltérő mértékben és módon hat a régiókra, aszerint, hogy milyen az energia felhasználás szerkezete, milyen a gazdasági szerkezet, mennyire hatékony a vállalatok energiafelhasználása. • A növekvő szállítási költségek a földrajzilag periférikus térségekre hatnak kedvezőtlenül.

24. Klímaváltozás - bizonyos térségekben megnő az árvizek, a szárazságok, a hőhullámok kockázata, - a klímaváltozás a gazdasági tevékenységek alapvető változását eredményezi, - hatással lesz a regionális, területi kohézióra

25. Klímaváltozás Változást vált ki: -a mezőgazdasági termelés terén -a halászat terén -az idegenforgalom vonatkozásában Beruházást igényel: -a szárazság kezelésére -az erózió és az árvizek megakadályozására,

26. 6 ország kutatói (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Románia és Magyarország) különböző tudományterületekről (meteorológusok, hidrológusok, geográfusok, környezetmérnökök, közgazdászok) vizsgálják a klímaváltozás légszennyezésre, extrém időjárási viszonyokra, vízkészletre, valamint a régió és vidék gazdaságára gyakorolt hatásait. A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt–FP6

27. A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt (2) • Gazdasági hatások: mezőgazdaság, turizmus, energiaszektor. • A projekt időtartama: 3 év (2006. szeptember – 2009. augusztus). A CLAVIER által vizsgált terület Forrás: http://www.clavier-eu.org/

28. WP0 – Koordináció, menedzsment WP1 – A klímaváltozás szimulálása, bizonytalanságok becslése WP2 – Regionális klímamodellek adatainak optimalizálása a hatástanulmányok számára WP3a Időjárásra és légszennyezés-re gyakorolt hatások WP3b Extrém események WP3c Hidrológiára és mezőgazdaság-ra gyakorolt hatások WP3d Ökoszisztémára, emberi egészségre és infrastruktúrára gyakorolt hatások WP4 – Gazdasági sérülékenység és a hatások gazdasági értékelése A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt(3) Munkacsomagok (work package- WP) Forrás: www.clavier-eu.org

29. III. Romániai vidékfejlesztési sajátosságok • I.

30. A román mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 2oo5 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

31. A romániai agrárgazdaságok szerkezeti megoszlása (2005) Versenyképes vagy szociális gazdaság? Forrás: Preliminary results of the 2002 General Agricultural Census, MAFR

32. A romániai vidéki térségek sajátos problémái • a foglalkoztatás a mezőgazdaságban csökkent; • a fiatal vidéki munkaerő migrációja nőtt; • a birtokstruktúra racionalizálása újabb vidéki munkahelyek elvesztésével jár, • a föld meg nem munkálása nő, • a képzettebb és fiatalabb vidékiek nagyobb mértékű elvándorlása a helyi lehetőségek kihasználását lehetetleníti el.

33. Románia vidéki demográfiai mutatói

34. Vidéki településeken élők részaránya régióként

35. A város-falu közötti migráció alakulása Forrás: Planul naţional de dezvoltare 2004- 2006»

36. Vidéki foglalkoztatottság

38. A vidéki munkaerő foglalkoztatási ráta régiónként

39. A vidéki aktív lakosság megoszlása (2007) • alkalmazott: 35.4% • vállalkozó: 0. 7% • magántermelő: 35.7% • nemfizetett családtag: 25.1% • munkanélküli: 3,0% • Alulfoglalkoztatottság a kis birtokok szintjén

41. Versenyképes vagy szociális mezőgazdaság? Romániában papírforma szerint 2 millióval kellene csökkenteni a mezőgazdaságban dolgozók számát, de ugyanakkor hiányzik az idénymunkás

42. A vidékfejlesztési 3. tengely fontossága Vidéki infrastruktúra (2002) A. Úthálózat • csak a községek felének (1462) van direkt összeköttetése a fő úthálózattal • a helyi és megyei utak 10%-a modernizált és 29.4%-a kövezett B. Víz és közegészségügyi rendszer • mindössze 2467 vidéki településen (19%) van vezetékes víz • a háztartások 1.4%-ban van meleg víz

43. Közműellátás Csatorna hálózat • a falvaknak 3.2%-a van hozzácsatlakoztatva a csatornázási rendszerhez • a vezetékes vízzel ellátott falvak mindössze 14%-a rendelkezik szennyvíz tisztító rendszerrel • a vidéki háztartások 16%-ában van fürdőszoba, 32%-ában öblítős WC A SAPARD program jelentős hányadát (438.8 millió EUR) a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordították

44. Közszolgáltatásokkal rendelkező vidéki községek részaránya (2002): • egészségügyi szolgáltatás: 49% (1325) • gyógyszertár: 45% (1203) • postahivatal (falvakon): 54% (6969) • Kultúrális/szórakoztató központ (falvakon): 47%

45. Egészségügyi szolgáltatás -a legtöbb településen csak az alap egészségügyi ellátás biztosított - az egy orvosra jutó személyek száma 6-szor nagyobb vidéken (1736 személy/orvos) - a várható átlag élettartam vidéken 2 évvel alacsonyabb - a gyermekhalandóság aránya sokkal magasabb

46. Távközlés • 1160 településen (43%) van telefon-szolgáltatás • mobil telefonok gyors térhódítása vidéken • 96/1000 a rádió előfizetők aránya • 129/1000 a televízió előfizetők aránya • A vidéki lakosság nehézkes hozzáférése a modern kommunikációs eszközökhöz akadályozza az információhoz való hozzájutást és a megfelelő oktatást

47. Szociális infrastruktúra Oktatás: • A legtöbb településen (90%) gimnáziumi oktatás működik (sok helyen csak elemi) • A szakképzett oktatók elhagyják a vidéki iskolákat, helyükbe nem megfelelő képzettségű személyek kerülnek

48. A városi és a vidéki aktív lakosság képzettségi szint szerinti megoszlása (2007) Forrás : AMIGO, 2007

49. Jövedelmek: -az egy főre jutó jövedelem vidéken 23%-kal alacsonyabb, mint városon (2001); -az elszegényedési kockázat vidéken több mint kétszer magasabb, mint városon -a vidéki háztartások összjövedelmének 57.5%-át a sajátfogyasztású termékek jelentik

50. A 2007-2013-as időszak jelentős vidékfejlesztési célkitűzése a vidéki gazdaság diverszifikálása .