1 / 127

Megeloz s az alapell t sban II.

. . De az

albert
Download Presentation

Megeloz s az alapell t sban II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Megelozés az alapellátásban II. Béres Tímea ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Budapest

    4. De az élettartam emelkedése nem jelent feltétlenül nagyobb életminoség nyereséget!

    5. WHO adatai szerint Európában a 7 legfobb egészségügyi kockázat közül 6 a helytelen étrenddel és a kevés testmozgással kapcsolatos. A becslések szerint a szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség 80%-a, a rákos megbetegedések 40%-a elkerülheto lenne az általános életmód kockázati tényezok (beleértve a dohányzást) kiküszöbölésével.

    6. Fo egészségügyi kockázati tényezok az európai régióban (World Health Report 2002)

    7. Az elhízás és a túlsúly növekvo tendenciája bizonyítja, hogy az étrend minosége és a testmozgás szintje egyre romlik az EU-ban. Az adatok szerint a testtömegindex (BMI) átlagos szintje a 27 tagállamból már 19-ben meghaladja az egészséges 25 kg/m2-t

    8. BMI-átlag az EU tagállamaiban

    9. Lineáris emelkedést feltételezve, beavatkozás nélkül a becslés szerint az elhízás elterjedtsége az EU-27-ek körében 2020-ra eléri a 20,1%-ot. A gyermekkori elhízás aránya tartósan emelkedik, a legnagyobb elterjedtség pedig a dél-európai országokban figyelheto meg.

    10. Európai Unió 2. Népegészségügyi Program 2007-2013. Prosperitás: feltétele az egészséges lakosság, melynek része az egészséges idoskor. Indikátora: egészséges életévek Szolidaritás: mértéke a várható élettartam, az egészségi állapot, az egyenloség az egészségben (egyéni és tagországok közötti szinten), és a magas színvonalú, minoségi egészségügyi ellátó rendszer által biztosítható. Biztonság: prioritás a madárinfluenza és az influenza pándémiára és az egyéb, váratlanul és tömegesen feltöro veszélyhelyzetre történo felkészülés és együttmuködés.

    11. Nemzeti Egészségfejlesztési Program (NEP) Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képezi, az egészségügyi tervezés alapja, NEP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetoleg településfejlesztési, továbbá valamennyi állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetoleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.

    12. Nemzeti Egészségfejlesztési Program (NEP) lakosság egészségi állapotának bemutatása egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok feladatok és a végrehajtási sorrend szükséges eszközök várható egészségügyi ellátási szükséglet egészségügyi rendszer fejlesztési irányai, szerkezetében indokolt változások fejlesztési prioritások humán eroforrással kapcsolatos fejlesztési irányok stratégiai jelentoségu gép-, muszerfejlesztés ágazat kutatási-fejlesztési irányai szakmai szabályozás, minoségbiztosítás fejlesztési terve

    13. Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja Célja: minden magyar állampolgár a leheto legegészségesebben éljen tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében

    14. Megvalósítás lehetséges stratégiái Az egyes állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során. A fobb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése.

    15. A Népegészségügyi Program négy alapveto értéke az egészség alapveto emberi jog; az egyenlotlenségek csökkentése és a szolidaritás; az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelossége az egészség fejlesztésében; multi- és interszektorális megközelítés (Tárcaközi Bizottság).

    18. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, egészséget támogató iskolák Idosek egészségi állapotának javítása Esélyegyenloség az egészségért Egészségfejlesztés a mindennapi élet területein

    20. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése Dohányzás visszaszorítása Az alkohol és drogprevenció Egészséges táplálkozás elterjesztése Aktív testmozgás elterjesztése Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

    21. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása

    22. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása

    23. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása

    24. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció

    25. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció

    26. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció

    27. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 3. Egészséges táplálkozás elterjesztése

    28. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 3. Egészséges táplálkozás elterjesztése

    29. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 4. Aktív testmozgás elterjesztése

    30. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 4. Aktív testmozgás elterjesztése

    31. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 5. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

    33. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése

    34. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 1. Koszorú- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása

    35. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 1. Koszorú- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása

    36. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 2. Daganatos megbetegedések visszaszorítása

    37. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 3. Mentális betegségek megelozése

    38. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 3. Mentális betegségek megelozése

    39. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése

    40. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése

    41. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 5. AIDS prevenció

    42. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 6. Gyors reagálás, közegészségügyi biztonság

    44. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében Népegészségügyi szurovizsgálatok (propagálása) Ellátás fejlesztés Eroforrás fejlesztés Monitorozás-informatika fejlesztése

    45. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében 1. Népegészségügyi szurovizsgálatok

    47. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében 2. Ellátás fejlesztés

    48. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében 3. Eroforrás fejlesztés

    49. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében 4. Monitorozás-informatika fejlesztése

    50. A Népegészségügyi program várható hatása Társadalmi: születéskor várható átlagos élettartam no; megno az egészségesen leélt életévek száma (és életminosége); csökkennek az egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlotlenségek; esély teremtodik a hátrányos helyzetuek felzárkóztatására; az egészséges életmód társadalmi szintu mintává válik; rendszeres ágazatközi együttmuködés az egészség érdekében; megerosödnek a közösségi akciók, a civil szféra szerepe az egészség fejlesztésében.

    51. A Népegészségügyi program várható hatása Szakmai: csökken a megelozheto és az ido elotti halálozás, a krónikus nem fertozo megbetegedések korai elofordulása; csökken, illetve az idoskorú ellátás irányába átalakul a gyógyítási-ellátási igény; csökkennek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi, társadalmi egyenlotlenségei; fejlodnek, bovülnek az egészségügy megelozo célú szolgáltatásai; javul az egészségügyi ellátás minosége és költséghatékonysága; a korszeru igényeknek megfeleloen átalakul a népegészségügyi intézményrendszer és illeszkedik az EU normákhoz; fejlodik a népegészségüggyel kapcsolatos kutatás és képzés.

    52. A Népegészségügyi program várható hatása Gazdasági: az emberi eroforrások fejlodése, gazdaság fenntartható növekedése; javul a munkaero minosége, hatékonysága és versenyképessége; az ágazatközi együttmuködés révén új eroforrásokat, tartalékokat mozgósít; bovíti az egészségre elonyös termékek és szolgáltatások piacát; lényegesen hozzájárul a lakosság életszínvonalának javulásához.

    54. A Komplex Program szakmai-stratégiai kapcsolódási pontjai

    55. A halálokok megoszlása Magyarországon, 2003

    56. Koszorúér betegség okozta standardizált halálozás 100 000 lakosra számítva

    57. Cukorbetegség, magasvérnyomás betegség gyakorisága 10 000 lakosra számítva Magyarország régióiban

    58. A szív- és érbetegségek gazdasági vonatkozásai 169 milliárd euró évi kiadást jelent évente az EU-ban, 372 euró személyenként Tagországok között a fejenkénti összegek tízszerese is adódik: Málta kevesebb, mint 50 euró, Németország, Egyesült Királyság, több mint 600 euró A betegség mortalitás és morbiditás okozta termelés kiesés 35 milliárd euró

    59. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai I. Nem befolyásolható rizikótényezok Életkor Nem Biológiai determináció: Magas vérnyomás Magas vércukorszint HDL koleszterin szintje Túlsúly/ elhízás Személyiségtípus

    60. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai II. Nem befolyásolható rizikótényezok Jövedelem Iskolázottság Életkörülmények Munkakörülmények

    61. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai III. Befolyásolható rizikótényezok dohányzás helytelen táplálkozás mozgásszegény életmód túlzott mértéku alkoholfogyasztás elhízás magas vérzsír szint magas vérnyomás

    62. Kockázatok és szív-érrendszeri betegségek vázlatos összefüggése

    63. A kockázati tényezok befolyásolása Politikai döntéshozók törvényalkotásai (adóztatás, marketing…) Egyéni életmód változtatás (étrend, dohányzás kerülése, fizikai aktivitás fokozása…) Egészségügyi szolgáltatás (magas kockázatúak kiemelése, gondozása…)

    64. Az egészséges szív- és érrendszer megtartásának feltételei A dohányzás kerülése Megfelelo fizikai aktivitás Egészséges táplálkozás Ideális testsúly 140/ 90 Hgmm alatti vérnyomás 5 mmol/l alatti összkoleszterin Normális szénhidrát háztartás A túlzott stressz kerülése

    65. Megelozés lehetoségei az alapellátásban Primer prevenció: egészségnevelés kockázati tényezok felmérése, melyek többségében az emberek életmódjától függok, elkerülhetok vagy módosíthatók Egészséges életvitel támogatása Kockázati tényezokre való figyelmeztetés Populációs szintu és rizikószemléletu szurés összehangolt alkalmazása,

    66. Alapellátás dolgozóinak feladatai Fokozottan veszélyeztetett személyek kiszurése, ennek érdekében: Törzslapok/paciensdokumentáció rendszeres és pontos vezetése Személyes és családi anamnézisben szereplo rizikótényezok!!! Dohányzási „eloélet” rögzítése Minden megjeleno páciens esetén vérnyomásmérés Testsúly, testmagasság mérése, testtömeg index (BMI) kiszámítása, zsíreloszlás meghatározása derékkörfogat és csípokörfogat hányadosával (D/CS) és ezek rögzítése

    67. Alapellátás dolgozóinak feladatai Rizikóállapot felmérése Kikérdezés (egyéni és családi anamnézis, életmód) Fizikális vizsgálatok/állapot felmérése (testsúly, vérnyomás) Laboratóriumi tesztek (pl. Se cholesterin) Rizikókategóriába sorolás alapján stratégia felállítása Kis- és közepes rizikó esetén: életmód-tanácsadás, rendszeres ellenorzés (követés) Magas- vagy halmozott rizikó esetén: elozoeken felül szakszeru gondozás.

    68. Szív és érrendszeri betegségek megelozésének és gyógyításának nemzeti programja

    69. Nemzetközi elozmények Az Egészséges Szívrol szóló Európai Tanács határozat (2004. június) A szív és érrendszeri egészség elomozdításáról szóló Luxemburgi Nyilatkozat (2005. június) WHO határozat a nem fertozo betegségek megelozésérol WHO/EURO

    71. Program célja I. Szív és érrendszeri megbetegedés és halálozás gyakoriságának csökkentés Kockázati tényezok csökkentése Egészségmegorzo programok Elsodleges prevenció Társadalmi támogatottság növelése Teljes lakosság figyelmének felhívása és oktatása Kockázati önértékelés elvégzésére Szurovizsgálaton aktív részvételre Betegségek megelozésének, korai felismerésének és gyógyításának minoségi javítása (központok)

    72. Program célja II. Szakmai tevékenység minoségének javítása Egységes szempontrendszeren alapuló monitorozási, értékelési és ellenorzési rendszer kialakítása, fejlesztése Lakosság szív- és érrendszeri állapotának felmérése (kockázatok mértéke, elérni kívánt célértékek meghatározása érdekében) Strukturális változások a szív- és érrendszeri betegségben szenvedok ellátásában (hatékonyság, esélyegyenloség) Korszeru diagnosztika és gyógyítás feltételeinek fejlesztése (korai felismerés és hatékonyabb kezelés)

    73. Program célja III. Komplex ellátás érdekében a szakemberek európai szintu képzése Szív és érrendszeri betegségben szenvedok részére komplex rehabilitációs rendszer kialakítása Programtanács feladata: Társadalmi elismertség növelése Végrehajtás segítése

    76. III. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia 2007. november 9. Közremuködok: Kardiológiai Szakmai Kollégium Országos Alapellátási Intézet Szakmai Társaságok Ajánlás: a mindennapi gyakorlat számára a koszorúér-eredetu, agyi- és perifériás érbetegségek kockázatának becslésére, megelozésére kardiovaszkuláris betegségek kockázatának becslése, a megelozés lehetoségei a betegségek kezelésének irányelveit foglalja össze.

    82. Framingham ponttáblázat Nem Kor Összlipidszint HDL-cholesterin szintje Dohányzás Vérnyomás szisztolés értéke

    84. DIETETIKAI PROTOKOLL A KARDIOVASZKULÁRIS SZEKUNDER PREVENCIÓBAN Az étrend alapelvei Étrend-összeállítás irányelvei: Élelmiszer-választás: a kívánatos tápanyagtartalomnak megfeleloen és a beteg preferenciáinak figyelembevételével. Konyhatechnológia: elsodlegesen a zsiradékszegény elkészítési eljárásokat és a konyhasó-felhasználás csökkentését kell elonyben részesíteni. Étkezési ritmus: minimum napi három foétkezésre van szükség, de ha a beteg életmódjába beillesztheto, akkor két kisétkezés is javasolt.

    85. Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH diéta)

    86. DASH-diéta

    92. Alapellátás dolgozóinak lehetoségei az egyéb kockázati tényezok csökkentésében

    93. Egészséget veszélyezteto fobb kockázati tényezok Életmóddal összefüggo, befolyásolható fobb rizikótényezok: Dohányzás Helytelen táplálkozás Elhízás Mozgásszegény életmód Alkoholfogyasztás Drogfogyasztás Ultraibolya sugárzás

    94. Helytelen táplálkozás Alapellátás szakdolgozóinak alapveto lehetosége az egészségnevelés: Tanácsadás: tudományosan megalapozott szakmai ajánlások ismertetése közértheto módon, kiterjesztve az ételkészítés módjára is: Lakosság számára Személyes tanácsadás Helytelen táplálkozás káros hatásainak ismertetése Egészséges táplálkozás remélheto hasznának hangsúlyozása

    95. Helytelen táplálkozás Egészségnevelo tevékenység során szükséges figyelembe venni: Kulturális tényezoket, pl. vallási ajánlások és tiltások személyes tényezok (kor, iskolázottság, egyéni ízlés..) Táplálkozási és ételkészítési szokásokat Alapanyagok hozzáférhetosége DE! fontos a kello tapintattal végzett tevékenység (kéretlen beavatkozás) Tápláltsági állapot rendszeres követése és dokumentálása

    96. Elhízás Anamnézis a szülok, a házastárs, a gyermekek testsúlyáról, az elhízás kezdeti idopontjáról és testsúlyáról, a táplálkozásról, a fizikai aktivitásról, az esetleges gyógyszerszedésrol, korábbi testsúlycsökkento kísérletekrol, fontos a panaszok rögzítése is.

    97. Elhízás Fizikális vizsgálatok Testsúlymérés Lehetoleg reggeli órákban, zakó nélkül, ellenorzéskor azonos típusú öltözékben történjen, a gyakorlatban a cipo levétele olykor akadályba ütközik. Ellenorzéshez a mérési feltétel rögzítendo. Fizikai megterhelés vagy vízhajtó bevétele után mért testsúly („fogyókúrázók!") a körülmények figyelembevételével értékelendo. Testmagasságmérés Falra szerelheto eszköz vagy állvány segítségével, esetleg falra felrajzolt magassági adatok leolvasásával. A testmagasság helytelen mérése a testtömegindex számításánál négyzetes hibát jelenthet.

    98. Elhízás Fizikális vizsgálatok Haskörfogatmérés Az alsó bordaív és a felso-mellso csípotövis távolsága közepén, tehát ne a köldök magasságában mérjük, hanem kb. 2-3 cm-rel a köldök fölött. (jelenlegi ajánlások szerint a metabolikus kockázat férfiaknál 94 cm, noknél 80 cm felett fokozott) Csípokörfogat A csípo legnagyobb kerületén mérendo. Kiegészíto vizsgálat: testzsírmérés Fontos a differenciáldiagnosztika az endokrin betegségek irányában (orvosi kompetencia)

    99. Elhízás Terápia négy alapveto pillére: diéta: energiaszegény étrend. fokozott fizikai aktivitás, beteg pszichés vezetése vagy viselkedési terápia, gyógyszeres kezelés, súlyos esetben mutéti beavatkozás (intragasztrikus ballon vagy a laparoszkópos gyomorszukíto mutét)

    100. Elhízás Diétás kezelés: A rizikóstatus meghatározása után a metabolikus kockázati tényezoktol mentes, de hypercholesterinaemiás betegek részére a klasszikus kalóriatartalmú (1200-1500 kcal) és zsírszegény (<30%), foleg növényi eredetu zsírokból álló és összetett szénhidrátokban gazdag (55%), rostdús diéta javasolt. Emelkedett triglicerid (>1,7 mmol/l), alacsony HDL-koleszterin-szint (férfi: <1,0, illetve no: <1,2 mmol/l), 6,0 mmol/l értéknél nagyobb éhomi vércukorérték vagy metabolikus szindróma esetén 1200-1500 kalória tartalmú, szintén 30% feletti zsírszegény diéta mellett, a szénhidrátbevitelt 40-45%-ra csökkenthetjük, foleg alacsony glykaemiás indexu szénhidrátok formájában. Ez a fogyókúra idejére az édességek, sütemények, kenyér, pékáru, rizs, burgonya, tészták fogyasztásának kifejezett korlátozását jelentheti, a teljes kiorlésu gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, alacsony glykaemiás indexu gyümölcs, valamint dió, mogyoró relatíve szabad fogyasztása mellett.

    101. Elhízás Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az elhízás diagnosztikája és kezelése Készítette: Belgyógyászati Szakmai Kollégium Magyar Elhízástudományi Társaság

    105. Elhízás Primer prevenció: egészséges testsúly megtartása Egészséges életmód: Étkezési szokások Fizikai aktivitás Szekunder prevenció: testsúlycsökkentés Alacsony kalóriatartalmú, súlycsökkenést elosegíto étrend Fokozott testmozgás Egyéb rizikótényezok csökkentése (pl. dohányzás)

    106. Elhízás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Egészségnevelés (lakosságszintu és egyéni) Egészséges testsúly megismertetése, túlsúly kritériumai Elhízás egészségkárosító következményei Egészséges fogyókúra fontossága, lehetoségei Paciensek rendszeres ellenorzése és az adatok pontos dokumentálása: Testsúly, testmagasság, BMI, zsíreloszlás (D/CS) Veszélyeztetés felmérése Étkezési szokások, életmód

    107. Elhízás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Személyre szabott tanácsadás Egészséges testsúly megtartása Túlsúly csökkentése Egészséges étkezés szabályainak betartása Fogyókúrázó paciensek figyelemmel követése, támogatása Éberség !

    108. Emelkedett koleszterinszint

    110. Emelkedett koleszterinszint Szérumkoleszterin szint csökkentésének megelozési lehetoségei: Multifaktoriális intervenció: Életmód befolyásolására irányuló tanácsadás Több kockázati tényezo egyideju csökkentése Alacsony zsírtartalmú étrend Gyógyszeres kezelés

    111. Emelkedett koleszterinszint Szérumkoleszterin szint csökkentésének megelozési lehetoségei: Multifaktoriális intervenció: Életmód befolyásolására irányuló tanácsadás Több kockázati tényezo egyideju csökkentése Alacsony zsírtartalmú étrend Gyógyszeres kezelés

    112. Emelkedett koleszterinszint Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Alkalomszeru koleszterin meghatározás (5 évente normál értéknél) Fokozottan veszélyeztetettek esetén gyakrabban (6,5 mmol/l felett 3-6 havonta) Minden esetben társuljon személyre szabott tanácsadással Eredmények jelentése és jelentosége Hangsúlyozni kell: a se cholesterin szint prognosztikai értéke önmagában korlátozott, a többi rizikófaktorral együtt lehet értékelni Korlátozott prognosztikai érték Táplálkozás és koleszterinszint összefüggése, étrendi utasítások betartásának ellenorzése Nemkívánatos lélektani hatások elkerülése (aggodalom, címke…)

    113. Emelkedett koleszterinszint Fokozottan veszélyeztetettek: Tünet- és panaszmentes, középkorú férfiak és nok: Szív és érbetegségek keletkezése szempontjából igazolt kockázati tényezok közül legalább 2 vagy 3 megállapítható 50 év alatti személyek: Hozzátartozó koszorúér- vagy ischaemiás szívbetegségben 65 éves kora elott elhunyt Koleszterintároló daganatszeru borelváltozás diagnozis 65 év alatti személyek diabetes mell. Vagy szív- és érbetegség esetén Tünetmentes személyek, ha 7,8 mmol/l értéket meghaladó családi hypercholesterinaemia esetén

    114. Az Amerikai Szívgyógyász Társaság ajánlásaiban szereplo I. számú diéta

    115. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Veszélyeztetett személyek azonosítása Egészségnevelés: Mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásaira figyelem felhívása Védettséget nyújtó, testreszabott mozgás propagálása Megfelelo gyakoriság Megfelelo idotartam Megfelelo intenzitás Megfelelo tipusú gyakorlatok végzése

    116. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Védettséget nyújtó, testreszabott mozgás propagálása Megfelelo gyakoriság: heti 3x, elosztva Megfelelo idotartam: bemelegítés (5-10 perc), terhelés (15-40 perc), levezetés (5-10 perc) Megfelelo intenzitás: személyre szabott és kornak megfelelo legyen Megfelelo típusú gyakorlatok: könnyu, mérsékelten nehéz vagy eroteljes Sérülések és nemkívánatos mellékhatások kerülése!

    117. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Edzettségi állapot, eronlét kiindulási szintjének felmérése, folyamatos követése és dokumentálása Szabadidos testmozgási szokások, életmód felmérése (kikérdezés) Veszélyeztetettek azonosítása „fizikai aktivitási program” kidolgozásában segítség nyújtása Érintettek folyamatos követése, támogatása és bátorítása

    118. Az önkárosító magatartásformák pszichológiai háttértényezoi szorongás, depresszió, öngyógyítás (közismert az alkohol és a nikotin szorongásoldó hatása), unalom és egyhangúság oldása, a gyenge önazonossággal rendelkezo fiatalok számára igen fontos az együtt ivás, a dohányzás, mint a csoporthoz tartozás élménye, kamaszkorban az újszeruség, az élménykeresés, a normák átlépése a vonzó cél, a baráti társaság hatására, különösen újévkor vagy a születésnapok alkalmával.

    119. Alkoholfogyasztás Primer prevenció: függoség kialakulásának megelozése egészségneveléssel Szekunder prevenció: kialakult alkoholbetegség kezelése, leszoktatás Kockázatos és káros alkoholfogyasztás Felismerése Célzott rákérdezés Kérdoíves felmérés – egyszeru és megbízható Vérvizsgálat , mint szurovizsgálat – költséges + magas álpozitivitás Kezelése: „rövid intervenció”, a beavatkozás formája Baráti, ám mégis határozott hangnemu tanácsadás + írásos anyagok Súlyosabb esetben rábeszélés

    120. Alkoholfogyasztás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Alkoholfogyasztási szokások felmérése, dokumentálása Egészségnevelés - tanácsadás Egyéni, iskolai, lakosságszintu (különös tekintettel a sérülékeny csoportokra: fiatalok, terhes nok…) Alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásain túl lélektani és társadalmi kockázataira is kiterjesztve Mértékletesség ajánlása Kockázatos mértékben fogyasztók figyelemmel kísérése, motiváló beszélgetések folytatása

    121. Alkoholfogyasztás Motiváló beszélgetés lépései: Életmód, stresszhelyzetek és alkoholfogyasztás összefüggése Egészség és alkoholfogyasztás kapcsolata Egy tipikus nap menete alkohollal és anélkül Alkoholizmussal kapcsolatos jó és rossz dolgok Páciens által igényelt egyéb felvilágosítások Jelen és lehetséges jövo összevetése Felmerülo kételyek, aggodalmak megbeszélése Támogatás a döntés meghozatalában

    122. Drogfogyasztás Okok, hajlamosító tényezok: Családi okok (rossz szocializáció, kapcsolatok megromlása/felbomlása, rossz magatartásminták…) Személyiségtényezok (szorongásra, depresszióra való hajlam, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, csorbult önbecsülés, önkontroll hiánya, lázadó természet…) Társadalmi és kulturális tényezok (normák, fogyasztás kultusza, kortárs és egyéb csoportok hatása, közös szórakozás…) Tiltott szerek beszerezhetosége

    123. Drogfogyasztás Megelozés lehetosége: egészségnevelés Színtere: elso sorban az iskola és a család Prevenciós modell: Információközlés Drogokról, azok hatásáról és káros következményeirol DE! kockázatkeresok érdeklodését felkeltheti Érzelmi nevelés Droghasználathoz vezeto személyiségfejlodés-beli hiányosságok kifejlesztése Kortárs hatások befolyásolása Alternatívák felmutatása

    124. Drogfogyasztás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Gyógyászatban használatos szerek biztonságos tárolása, megfelelo történo nyilvántartása Ismerni szükséges: Tiltott szerek használatával járó tüneteket, azok hatásait Túladagolás és elvonás tüneteit Megelozés: Egészségnevelés minden lehetséges színtéren és módon Információgyujtés és nyilvántartás a paciensek dokumentációjában Bizalom kialakítása, támogatás nyújtása a drogbetegek számára, motiválás és segítségnyújtás

    125. Ultraibolya sugárzás Forrása: Természetes forrása a napfény Szolárium Káros hatásai: Heveny károsodás Leégés (borpír, duzzanat, hólyagképzodés és hámlás) Idült károsodás Bor elöregedése: kiszáradás, ráncosodás, petyhüdtté válás, foltos pigmentáltság Bordaganatok

    126. Ultraibolya sugárzás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai Egészségnevelés Túlzott napozás és szoláriumhasználat nem kívánt mellékhatásainak, azok kockázatainak megismertetése Bordaganatok keletkezésének fokozott kockázata Önmérsékletre való ösztönzés (túlzott napozás kerülése) Önvédelemre való figyelemfelhívás Védelem az eros sugárzástól Megfelelo napozási szokások kialakítása Napozókrémek használata

    127. Ajánlott irodalom: Döbrossy Lajos: Megelozés az alapellátásban Medicina Könyvkiadó Rt. 2004 John Murtagh: Betegoktatás Medicina Könyvkiadó Rt. 1999

    128. "Ha nem vagy rá hajlandó, hogy változtass az életeden, nem lehet rajtad segíteni."   (Hippokratész)

More Related