A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

2. Eddigi fontosabb jogszabályok • 12/1983. (V. 12.) Mt. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről, illetve módosításai • 2/1983 (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról • Az új jogszabály 2008. január 1-jén lép hatályba.

3. A rendelet hatálya • Kiterjed: a környezeti zajt, illetve rezgést okozó tevékenységekre vagy amely tevékenységek ilyet okozhatnak. • Nem terjed ki: • a közterületi rendezvényre, • a munkahelyi veszélyeztetésre, • a magánszemélyek háztartási igényt kielégítő tevékenységére, • a járműveken belüli hatásokra, • mentési feladatok által kiváltott hatásokra, • a vallási tevékenységek hatásaira (harang).

4. Fogalommeghatározások 20 fogalom, közülük néhány: • Üzemeltető: • a működtető vasúti társaság, • a közút kezelője, • a vízi út fenntartója, • a repülőtér üzemben tartója, • a zajforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy ( jogi és magán).

5. Üzemi zajforrás • A környezeti zajt előidéző termelő, szolgáltató tevékenység vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a kapcsolódó, telephelyen belüli járműhasználatot, járműmozgást, rakodást, mely nem minősül közlekedési célúnak. • Ide nem értendő: az építési, a közlekedési és szabadidős zajforrás.

6. Veszélyes mértékű környezeti zaj • A zajszennyezettségi, illetve zajkibocsátási határértéket meghaladó zaj. • Olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között megismételni nem lehet, de érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

7. Védendő terület • Lakó-, üdülő- vegyes terület, • az oktatási létesítmények, az egészségügyi és a temetők területei, • zöldterület (közkert, közpark), • gazdasági területeknek azon része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el.

8. Védendő épület, helyiség • 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolásokat kell alkalmazni. • Kórtermek és betegszobák, • tantermek, előadótermek, hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, • lakószobák lakóépületekben, szállodákban, • éttermek, eszpresszók • kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek.

9. Általános rendelkezések • Tilos a környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. • Jelentős a túllépés, ha a vonatkozó jogszabályban előírt terhelési vagy kibocsátási határértéket az ott meghatározottak szerint haladja meg. • 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet szerint zaj esetén akkor jelentős a túllépés, ha a határértéket 10 dB-nél nagyobb mértékben haladja meg.

10. A zajvédelmi követelmények ellenőrzése • A környezetvédelmi hatóság: • mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet; • mérésre, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

11. Hatósági jogkörök • A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, mint I. fok: • 1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek, • védendő helyiségek belső terére előírt követelmények teljesítésére vonatkozó ügyek. • Ezekben az esetekben II. fokú hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség.

12. A KTVF I. fokú hatáskörei • Egyéb tevékenységek, létesítmények, berendezések, amelyek nem tartoznak a jegyző hatáskörébe. • Ha az 1. sz. mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenység azonos telephelyen van, akkor a hatáskört a KTVF gyakorolja. • A környezetvédelmi engedélyezési eljárások (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat, IPPC). • Fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárások.

13. Hatásterület • Akkor kell meghatározni, ha jogszabály előírja. • Számítással vagy méréssel határozható meg. • előzetes vizsgálati eljárásban, • környezeti hatásvizsgálati eljárásban, • IPPC eljárásban, • környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, • ezeket az eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy • ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

14. Vélelmezett hatásterület • A fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. • Ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, akkor a környezetvédelmi hatóság a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását.

15. A hatásterület nagysága

16. A hatásterület határvonala: • A zajforrástól származó zajterhelés: • 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték(pl. 40 dB helyett 30 dB); • egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,(pl. 40 dB helyett 35 dB); • egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték;

17. Zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel; • gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB. • A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható.

18. Szállítási tevékenység hatásterülete • Új tevékenység esetén kell vizsgálni. • Hatásterület az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

19. Figyelembe veendő szempontok • A szállítás országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg. • Az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. • Az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell a vizsgálatot elvégezni.

20. Létesítéssel kapcsolatos követelmények

21. A létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. • A belső téri zajterhelési határértékeknek a használatbavétel időpontjára teljesülniük kell. • Ha a létesítmény hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor már a tervezés során meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékét. • A vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez.

22. Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. • A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

23. Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok • A tevékenység megkezdése előtt a környezeti zajforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. • A környezeti zajkibocsátási határértéket hatósági határozatban kell megállapítani. • A kérelem visszavonása estén hivatalból folytatandó az eljárás.

24. Mikor nem kell határérték kibocsátását kérni? • Ha a hatásterületen nincs védendő terület, épület vagy helyiség. • Ha a hatásterület határvonala a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.De! ha változás következik be, akkor határértéket kell kérni!

25. Bejelentési kötelezettség • A környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül bejelentő lapon köteles bejelenteni. (Erről külön jogszabály lesz.) • Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül.

26. Építési zaj (jegyzői hatáskör) • A kivitelező felmentést kérhet a határértékek betartása alól: • egyes építési időszakokra • előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. • A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

27. Közlekedési vonalas létesítmény • Új létesítményeknél a zajterhelési határértékeknek a távlati forgalom nagysága mellett is teljesülni kell. • A környezetvédelmi hatóság a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.

28. Csendes övezet, fokozottan védett terület • Akkor jelölhető ki, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. • Új létesítmény zajra vonatkozó hatásterülete nem terjedhet az övezeten belülre. • A kijelölésről a jegyző értesíti a felügyelőséget.

29. Intézkedési terv

30. Az üzletekre, kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály vonatkozik (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről). • A hatóság a jóváhagyott intézkedési tervben szereplő intézkedések határidőre történő megvalósítására kötelezi az üzemeltetőt.

31. Eredménytelen zajcsökkentés • A környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: • 1-6 dB túllépés között korlátozza, • 7-10 dB túllépés között felfüggeszti, • 10 dB túllépés felett megtiltja.

32. Fokozottan zajos terület • Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki. • Épületek építéséhez kapcsolódó jelentős korlátozások: • bővítés esetén passzív akusztikai védelmet kell megvalósítani; • már építési engedéllyel rendelkezők esetén kötelező a passzív akusztikai védelem, költségeit a közüzemmel szemben kell érvényesíteni.

33. Közüzemi létesítmény • Víztermelést, -kezelést, -ellátást, • szennyvízgyűjtést, -kezelést, • hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, • villamosenergia- és gázellátást, • távhőszolgáltatást végző létesítmény.

34. Bírságolás 1. • Határérték túllépés (kibocsátási vagy terhelési). • Hatósági határozatban előírtak nem teljesítése. • Adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése. Ez az intézkedési terv végrehajtása során is kiszabható. • Tudomásra jutástól számított 1 évig szabható ki. • A bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a jogsértő magatartás folyamatos.

35. Bírságolás 2. • A bírságolás csak zajvizsgálaton alapulhat. • Ismételt bírságolás esetén csak akkor kell vizsgálatot végezni, ha az előző vizsgálat óta változás történt a hatásterület vagy a zajforrás vonatkozásában. • Módosító tényező: 0,8-1,2 • A bírság 6 havonta ismételhető. • A bírságot 30 napon belül kell befizetni.

36. Építési zaj bírságolása • Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22-06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor a zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. • A zajbírság havonta ismételhető. • A határérték betartása alól felmentést kapott üzemeltető nem bírságolható.

37. Határértékhez nem kötött bírság

38. Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása • Egységes környezethasználati engedély iránti kérelem • Környezeti hatástanulmány • Zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítése • Megfelelő passzív akusztikai védelem tervezése • Csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérkép • Önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez

39. Határértéket kell kérni • Ha a vélelmezett hatásterületen belül (a telekingatlan határától számított 100 m) zajtól védendő épület vagy terület van, és nincs megállapított határérték. • Zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el. • A határértéket 1 éven belül meg kell kérni.

40. A 2008. január 1. után benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.

41. Köszönöm a figyelmet!