KÖRNYEZETVÉDELEM 2.

1. KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd 2006.

2. TARTALOM • környezetvédelmi szabályozás • közvetlen, közvetett, egyéb • közigazgatás • irányítási rendszerek • környezeti tudat alakítása • nem állami szervezetek

3. Környezetvédelmi szabályozás • - A társadalom a földi rendszer egyik alrendszere, • az országok belső fejlődését a politika szabja meg • A környezetvédelmi szabályozás koncepcióját a környezetpolitika határozza meg: • a környezetvédelem területén megfogalmazott fő célokat, alapelveket foglalja össze a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében • - célja: szolgálja a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását, csökkenti a környezeti kockázati elemeket

4. Megvalósításához ismerni kell: • a jelentkező környezeti problémák minden szakterületet érintenek, a nagy horderejű döntésekbe be kell vonni a kövéd. szakembereket is • a környezetvédelem hosszú távú gondolkodást igényel. Stratégiai döntéshozatal, pillanatnyi előnyök ↔ távlati előnyök • elemezni szükséges a köpol. döntések lokális, regionális és globális hatását, a helyi érdekeket alárendelni a magasabb szintűeknek • - törekedni kell az országok környezetpolitikájának összehangolására, tapasztalatok átvétele szükséges

5. A környezetpolitika leghatékonyabb eszközei: gazdasági és jogi szabályozási eszközök + a tudatformálás A környezetvédelmi szabályozás módszerei: - közvetlen törvényi szabályozás, - közvetett gazdasági szabályozás, - egyéb szabályozó eszközök.

6. A közvetlen törvényi szabályozás • - meghatározott tevékenység(ek) elhagyására kényszerít • - hatósági előírások (utasítások, tilalmak) segítségével, kényszer hatása révén éri el a köpol. célokat • - utasításnál bizonyos mértékű körny.terhelés még engedett, tilalomnál a környezetet károsító magatartás tilos (DDT alkalmazása, gyártása) • - a hatósági előírás vonatkozhat emisszióra (kibocsátás), immisszióra (szennyezettségi állapot), termelési folyamatra és termékekre, szolgáltatásokra

7. - Emissziós előírások határértékek (norma) formájában, a kibocsátható szennyező anyagok mennyiségét és koncentrációját határozzák meg - Immisszióra is határértékeket használnak. Termelési folyamathoz: előírások használata: - milyen anyagokat használunk fel, konkrét anyagokat írhat elő, mennyiségileg is - technológiákra is érvényes, szabályokat rögzíthetnek, szabványokban Termékekhez: előírások használata: - termék alakjára és összetételére vonatkozik - tiltó és engedélyező lehet

8. közvetlen törvényi szabályozás előnyei: • Utasítások, tilalmak egyértelműek, a reagálás előre látható, az igen veszélyes emissziók esetén nincs alternatívája • Előírások betartása elvileg ellenőrizhető • Előírások bevezetésével gyors eredmények • - Határértékek tudományos megalapozásával az ökológiai és eü. hatásosság fokozható

9. hátrányai: • - gazdaságilag nem hatékony, mert berendezésekre egységes követelmények, a környezet adott állapotának minimális költségek melletti elérését nem biztosítja • előírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket (kis és közepes üzemeket nagyobb kövéd. terhek érik) • - nem ösztönöz az előírásokat meghaladó • szennyezés csökkentésre, környezetkímélő • eljárások bevezetésére - nincs érdek, motiváció

10. Ezért: • a közvetlen törvényi szabályozást hatékony szankciórendszerrel kell ellátni • Ellenőrzés (enélkül alacsony hatékonyság, komolytalanság) • - Bírságolási rendszer (visszatartó, elrettentő erő) • a termelőnek két alternatíva áll rendelkezésre: • - határérték felett szennyez és bírságot fizet, • - határérték alatt marad, pótlólagos beruházásokkal (pl. tisztító berendezések építése)

11. a bírság akkor jó, ha inkább a beruházást választja a termelő Progresszíven növekvő bírság: - következetes és többszöri határérték túllépés (üzem leállítása lehetséges) esetén Hatástalan: - ha a vevőre hárítják a bírság kifizetését (termék árába beépítve) - ha az államra hárítják (költségvetési támogatás) Eredményes környezetpolitika a lakosság tájékoztatása és támogatása nélkül nem lehetséges: (automatikus mérőállomás, tájékoztató táblák, mozgó ellenőrző állomás, hatástanulmány készítése, amelyet bárki megtekinthet, stb.)

12. II. Közvetett gazdasági szabályozás Gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására A vállalat döntési teret kap a leggazdaságosabbnak ítélt kövéd. megoldás kiválasztására Cél: a környezetvédelmet belső vállalati érdekké tenni - adójellegű szabályozás - szennyezési jogok piaca

13. Adók - környezetvédelmi adó: környezetszabályozó eszköz, ahol az adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelyből meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani A) fiskális adók: - környezetszanáló adók (hatóságok kövéd. intézkedéseihez teremt adóbevételt), - kövéd. díjak, hozzájárulások (hatóságok, közületek által üzemeltetett kövéd. létesítmények költségeihez) - finanszírozó funkció

14. B) környezetszabályozó adók: • - emissziós adó (egységnyi szennyezőanyag kibocsátásra adott nagyságú adót kell fizetni), • - termékadó (környezetkárosító termékek használatának korlátozására vetik ki - termék ára nő, nem lesz versenyképes), • erőforrásadó (természeti erőforrások használatára kivetve - takarékosságra ösztönöz) - ösztönző funkció • A környezetszabályozó adók funkciói: • - optimalizáló, ösztönző, költségminimalizáló, szubvencionáló (támogató, visszatérítő)

15. Optimalizáló: A nemzetgazdasági összköltség minimumának meghatározása = körny.terhelés gazdasági kárairól és a kövéd.költségekről van szó. Növekvő kövéd. kiadásokkal csökkenthetőek a kövéd. károk. Ösztönző: Adózás esetén a szennyező alternatíva előtt áll: ha szennyez: adót fizet ha pl. tisztítóberendezést épít be: adót takarít meg a számára legkisebb kiadással járót fogja választani

16. Költségminimalizáló: Ott lehet adókkal nagyobb eredményt elérni, ahol alacsonyak a kövéd. intézkedések költségei Szubvencionáló: Felerősíti az ösztönző és a költségminimalizáló funkciók hatásosságát Szubvenció: ha pl. a hatóságok által előírtnál nagyobb tisztítási teljesítmény kell és ezzel pótlólagos beruházás, akkor az adóbevételekből megtérítik a többletköltségeket

17. Adómegoldások előnyei: • adók segítik a kövéd. költségek minimalizálását • adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik • az adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk • - adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belső érdekévé tenni

18. Adómegoldások hátrányai: - adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják – sokszor alacsony - adófizetők ellenállása - adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigálni - egységes adók nem biztosítják a különböző régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi gócok kialakulása - infláció csökkenti az adók ösztönző erejét - ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönző erő a csökkentésre - nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik

19. Piaci módszerek a kövéd. szabályozásban a) szennyezési jogok piaca A szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolásához a „szennyezési jogok értékesítését” kell használni - szennyező cégek kötött áron vagy árverésen megvásárolhatják bizonyos szintű szennyezőanyag-kibocsátás jogát - Akik a csökkentést költségesnek találják – vásárolnak, akiknek a csökkentés olcsóbb – nem vásárolnak ill. eladnak Eredmény: a szennyezés csökkentése a legkisebb költségek mellett mehet végbe + ösztönző hatás

20. Szén-dioxid kereskedelem • CO2-kibocsátási egységeket kapnak a vállalatok a Nemzeti Kiosztási Terv alapján • A nagy tüzelőberendezéseket működtető mintegy 250 hazai létesítmény a 2005-2007-es időszakban összesen mintegy 93,7 millió - egyenként 1 tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótával gazdálkodhat • Az egységek nagy részét az érintettek díjtalanul kapják meg, de ha nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, energiahatékonysági fejlesztésekkel kell csökkenteni emissziójukat, vagy külső vásárlásokkal kell pótolni kvótahiányukat, vagy büntetést fizet: 2007-ig tonnánként 40 eurót, 2008-tól 100 eurót, ráadásul a büntetés megfizetése után is meg kell venni az egységet • a kibocsátási egységek ára 5-30-10 euró között tonnánként

21. Rossz kiindulási alap: • feltételezés: a szennyezés okozta károk kizárólag a szennyezés mértékétől függnek – nem igaz • szennyezés helye és ideje is fontos (napszak, évszakokhoz kötődő pl. vízjárási különbségek) • az adók mértékét és a szennyezési jogok árát is módosítani szükséges, helytől és pl. évszakoktól tenni függővé – nehéz alkalmazási lehetőségek

22. b) szennyezési jogok modellje kiindulási alap: - egyes szennyező anyagokra meghatározzák az összkibocsátás mennyiségét - ezt részekre osztják, és a részmennyiségeket mint szennyezési jog tekintik - ezen jogokat az állam időközönként leértékeli - a jogok kölcsönözhetők és eladhatók Előny: a szennyezés csökkentése a költségek optimumán valósul meg, biztosítja a szennyezés-kibocsátás állami előírásoknak megfelelő alakulását

23. Gyakorlati megvalósításban gondok: - összkibocsátás meghatározása nehézkes – más országokból is jön szennyezés, egy országét mérni nem lehet külön - pontos kibocsátási adatok szupertitkosak - ökológiai kockázat: ha nagy térbeli kiterjedésű a szennyezési jogok piaca, a szennyezés mennyisége újra elosztódik a régiók között, szennyezési gócok - különösen érzékeny állatok, növények sínylik meg, nem lehet védettséget biztosítani a területen

24. III. Egyéb szabályozó eszközök - kizárólagos tulajdonjogok a környezeti javakhoz való korlátlan hozzájutást és kihasználást korlátozni kell (pl. ipari üzem túlzott szennyezőanyag kibocsátása a település területén (övé a kizárólagos tulajdonjog a légtérre) - a károsult fizetne a szennyezőnek a csökkentésért!) - elméleti jelentőség - jótállási kötelezettség ha a kibocsátó szennyez, törvényben rögzített módon köteles kártéríteni, ösztönöz az emisszió csökkentésére

25. - kövéd. megállapodások előnye a rugalmasság, összhang a kövéd. hatóság és a gazdaság szereplői között - ágazati: hatóságok és gazdasági ágazatok közt - regionális: adott terület több gazdasági ágát érintő kövéd. feladatoknál - fajlagos költségek csökkentése - lakossági: lakosság és üzemek közt - adókedvezmények közteherviselés elvén nyugvó kö.politikai eszköz, a közületek a kövéd. kiadások egy részét vagy egészét magukra vállalják, a kialakuló kövéd. ipar támogatására használható fel

26. - környezetvédelmi informálás és tanácsadás akkor hasznos, ha sok szereplő figyelmét kell felhívni egy bizonyos tevékenység vagy használat következményeire Igény rá: demokratikus társadalom, környezettudatos viselkedés, kövéd. szabályozás bővülése, szigorítása - környezetvédelmi emblémák a kereslet fokozódik a környezetbarát termékek iránt, megkülönböztető jelzéssel ellátott áruk, pl. kék angyal, zöld nyilak Gond a versenyképesség az ár tekintetében

27. A környezetvédelmi érdekek érvényesülésének legfontosabb területei: • - közigazgatás • - polgári jog • büntetőjog • Közigazgatás • Az állam érdekében jár el, közhatalmat gyakorol, kényszerít ki. • A) Közvetlen megelőzést szolgáló eszközei:

28. engedélyezés • Ez az előfeltétele valamely tevékenység folytatásának illetve létesítmény létrehozásának • tv-ben meghatározott dokumentumok benyújtása, vizsgálatok elvégzése szükséges • - közvetlen engedélyezés: kisebb jelentőségű eseteknél, pl. fakivágás engedélyezése • - közvetett: a kövéd. érdekeit csak szakhatóságként lehet érvényesíteni

29. b) környezeti hatásvizsgálat kötelező az 1995. LIII. tv. mellékletében vagy kormányrendeletekben (pl. 314/2005.) felsorolt beruházások, tevékenységek, technológiák esetén, a nyilvánosságot is bevonó és tárgyalásokat igénylő hatástanulmány elkészítése céljából A környezeti hatásvizsgálat: eljárás, feladata meghatározott emberi tevékenységek, és produktumaik következtében várható körny. hatások feltárása, a hatások értékelése, bemutatása, hogy a döntési folyamatban a környezeti követelmények érvényesüljenek. A vizsgálat lefolytatása a kérelmező feladata és költsége, minimális tartalmi követelmények:

30. a megvalósítandó tevékenység és cél leírása, megvalósítás helye, ideje, kivitelezési mód, időtartam, indokoltság • az érintett és adott állapotú környezet bemutatása és jellemzőinek leírása + esetleges politikai, jogi körülmények bemutatása • a tervezett tevékenység reális alternatíváinak bemutatása, a null-állapot is! Miért azt választja? • - minden előbbi alternatíva várható környezeti hatását és kiterjedését, becsült jelentőségét feltárni – közvetett és közvetlen, rövid és hosszabb távú hatások!!

31. - a valószínűsíthető eü., szociális és gazdasági hatások leírása, minden változathoz - közbenső intézkedések leírása, amelyekkel az esetleges káros hatások csökkenthetők, kiküszöbölhetők, kompenzálhatók + költségvonzatai - módszerek, eljárások bemutatása, amelyeket alkalmaznak és a hiányosságok bemutatása, az eredményre vonatkozóan is! - folyamatos ellenőrzés és utóellenőrzés biztosítása + költségvonzatai - társadalom bevonása és a tanulmány közérthető változatának elkészítése

32. Először környezeti tanulmány (régebben előzetes hatástanulmány) készül, döntéshozatal elősegítésére, lakossági fórumokon tárgyalás Itt bemutatásra kerülnek: - előzmények, tevékenység, potenciális hatótényezők és hatások, várható hatásfolyamatok, állapotváltozás előzetes minősítése, állásfoglalás, mellékletek

33. Ezután (régebben részletes körny. hatástanulmány) környezeti hatástanulmány a hatásfolyamatok vizsgálatainak dokumentálására. A konkrét megvalósításból eredő folyamatokat mutatja be. Készül még tájékoztató összefoglaló pl. lakosság részére, és körny. hatásjelentés – a döntéshozó informálására, a tanulmányról és a lakossági felszólalásokról, módosításokról

34. c) környezeti állapotfelmérés (auditing) létező termelő üzemek, technológiák körében cél: meghatározza valamely meglévő környezethasználat környezetre gyakorolt hatását, különösen változás esetén Akkor szükséges, amikor a környezeti hatásvizsgálat, de ellentétben vele, elsődlegesen az eddigi körny. hatások felmérésére irányul, okokat és következményeket figyel, de foglalkozik a várható hatások felmérésével is. Egyfajta vállalati önellenőrzés, folyamatos információ szolgáltatás, hatékonyság jellemzése.

35. d) termékminősítés kormányrendeletben vagy tv. mellékletben követelményi lista felállítása, a KHV-re nem kötelezett anyagok, eljárások és technológiáknál. Itt is kell a kövéd. hatóság engedélye. Csak pozitív minősítésnél lehet új terméket stb. bevezetni, ezt a termékismertetőben közlik is. e) határértékek alkalmazása - immissziós (terhelhetőségi) és emissziós (kibocsátási) ezek bírságolás alapjául szolgálnak, nem a megelőzésben jutnak szerephez

36. f) védetté nyilvánítás • - eltérő védelmet igénylő területek eltérő követelményi rendszerrel bírnak • megelőzésben van szerepe • védőterület, védősáv kialakítása • B) Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés • Közvetlen, hatékony beavatkozás a környezetre ártalmas magatartásokba • 3 csoport:

37. a) cselekvés elrendelése (pl. füstgáztisztító felszerelése) b) cselekvéstől tartózkodás – tilalom, korlátozás (pl. határértékhez a kibocsátást) c) cselekvés abbahagyása, megszüntetése (pl. illegális hulladék elhelyezés, az anyagok megsemmisítése) Ellenőrzés - önellenőrzés: az általa végzett tevékenységet bizonyos szempontok szerint vizsgálja, méri, jelenti, a rendszeres ellenőrzésre nincs mód, de alapinformációkat nyújthat a hatósági ellenőrzéshez

38. - társadalmi ellenőrzés – részvétel a lakosság részéről, sok információ gyűjtése • hatósági ellenőrzés – kövéd. hatóságok, társhatóságok, önkormányzatok • C) Jogi szankciók • a) kövéd. bírság • - felelősség vállalását jelenti, határértéket meghaladó szennyezések következményeként Anyagi hátrányba hozás a cél, megfizetése nem mentesít a jogi vagy szabálysértési, kártérítési felelősség alól • Pl. szennyvízbírság, levegőtisztaság-védelmi bírság, termvéd. bírság, veszélyes hulladék bírság…

39. Jellemzői: - jogellenes magatartásra reagál, - határértékekhez kötődik, - progresszivitás, - hatóság mérlegelhet az ösztönzés érdekében Céljai: - a környezetszennyező rászorítása a jogkövető magatartásra - kártalanítás a kövéd. alapokba befolyt bírságokból (KAC, VICE) - társadalmi értékítélet + büntetés

40. b) szabálysértési felelősség magánszemélyek környezetkárosító magatartása ellen, akár szándékos, akár gondatlan, elsődleges büntetés a pénzbírság Polgári jog Az igények minden környezeti tárgynál és káros környezeti hatásnál azonos feltételekkel és eljárással zajlanak, a bíróságokon - személyek jogi védelme: testi épség, egészség védelme - szellemi alkotások joga: pl. iparjogvédelem: valamilyen műszaki megoldásra jogvédelem (találmányok szabadalma, védjegy)

41. - szomszédjog: tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a szomszédot jogai gyakorlásában gátolja – szükségtelen zavarás ne legyen, de a zavarás valamely szintjét mindenki köteles eltűrni • - birtokvédelem: valaminek a birtokosára vonatkozik, ami őt megilleti, zavarás: ami veszélyezteti őt a birtoka feletti uralom gyakorlásában • okozott károkért való felelősség: „szennyező fizet elv”

42. Büntetőjog Az egyéni felelősség megállapításának legsúlyosabban értékelhető formája, elég hatékony, komoly visszatartó erő Környezetkárosítás, természetkárosítás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, állatkínzás – börtönnel sújthatók.

43. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A lakosság növekvő érzékenysége a környezet iránt jelzi, hogy a környezettudatos magatartás, a kövéd. teljesítmény egy vállalat megítélésénél sarokkő lehet Környezettudatos vállalatirányítás - azon tevékenységek kézbentartása, amelyek hatással voltak, vannak és lesznek a környezetre - magatartási forma, amely alapján működtetik a vállalatot, hogy a tevékenységek, termelés és termékek ne veszélyeztessék az egészséget, ne terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet

44. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül a környezeti hatások kérdését • Környezeti menedzsment • segít a problémák szisztematikus megközelítésében - így mindennapi tevékenységük részévé válik • A vállalat általános menedzsmentjének azon aspektusa, amely kialakítja, végrehajtja, bevezeti és megújítja a környezetpolitikai célkitűzéseket

45. A KMR (környezeti menedzsment rendszer) vagy a KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) a vállalat menedzsmentjének része • kiterjed a szervezeti felépítésre, tervezésre, feladatkörökre, folyamatokra és erőforrásokra

46. Célja: segítsen - a környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában és kezelésében - rövid-közép-hosszú távok célok kitűzésében + költség-haszon egyensúlyban - programok végrehajtásában - alapelvek meghatározásában – kövéd. felelősségről szólva - erőforrások meghatározásában és a felelősök kijelölésében - feladatok és hatáskörök meghatározásában és dokumentálásában - elvek terjesztésében

47. A KIR egy adott vállalatnál törvényi előírások és környezeti hatások alapján fogalmazza meg a stratégiát A kiépített rendszer a káros környezeti hatásokat minimalizálja, felülvizsgálat és tanúsítvány készül A rendszer teljeskörűen biztosítja a működés kövéd. felülvizsgálatát és a gazdasági lehetőségek, az adott műszaki színvonal általi korlátokat

48. A vállalati környezeti menedzsment eszközei - külső fél által tanúsítható KIR - hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, tisztább technológiák - dolgozók képzése, ösztönzése - ökokontrolling - logisztika átalakítása - ökológiai könyvvitel - környezetbarát termékek - életciklus-elemzés - ökomarketing - környezeti jelentések

49. KIR • szabvány, a szervezet környezeti teljesítményének figyelése és javítása a feladata • garancia arra, hogy a vállalat a környezeti vállalásokat teljesíti • MSZ EN ISO 14 001:1997. • Célja a törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja, a környezeti terhelés folyamatos csökkentése.

50. Bevezetésének előnyei: - versenyképesség megtartása - javuló külső kapcsolatok + image - hatósági kapcsolatok javulása - fejlesztési lehetőségek - haváriákból eredő hatások csökkentése - export lehetőségek növekedése - nagyobb bizalom - hatékony menedzsment