Bevezetés az Újszövetségbe

1. Bevezetés az Újszövetségbe

2. Felhasználandó irodalom a vizsgához: • Diasor • Jeromos Bibliakommentár III. 78. 79. tanulmány • Székely János: Az Újszövetség teológiája • Szent Pál teológiája: megigazulás; megváltás • Jelenések könyve

3. Bevezetés az Újszövetségbe • A kereszténység kinyilatkoztatott vallás • Isten szólt az emberhez • és ez a vallásgyakorlásban lényeges helyet foglal el • az elsődleges forma az élőszó • A babiloni fogság utáni időkben nő meg az írott szó jelentősége • kulcsszavunk a teopneusztosz

4. Írásértelmezés • Az írott szó és az értelmezés jelentősége • Gondolatközlésre irányul, a megértetés, megértés szolgálatában áll • hangsúly, hanglejtés, mimika • a modern nyelvek az írásjelek segítségével • a szövegkörnyezet • A kultúrkörökre jellemzők a világkép, a világértelmezés, a kifejezésmódok sajátos formái

5. Írásértelmezés • Fontos kifejezések • Exegézis: Vezet, részletezve kifejt, magyaráz, értelmez • Kommentár: Egyes bibliai könyvekhez írt részletes magyarázat • Hermeneutika: A szent szövegek értelmező kifejtése, és az értelmezés elveit lefektető és kifejtő tudomány

6. Írásértelmezés • Történelmi áttekintés • Ószövetség a keresztény kor elején • A zsidó számára az ÓSz a normatív • Az értelmezés alapelvei: • Isten szava mindig megmarad • a homályosabb részeket a világosabb részek segítségével kell magyarázni • az értelmezés eredményének összhangban kell lenni az élő hittel • Az értelmezés célja: konkrét iránymutatás a mindennapokra

7. Írásértelmezés • Szabályok: Rabbi Hillél szabályai • Világosabb útmutatásból következtet a kevésbé világos helyzetekre • Hasonló szófűzés esetén a részletesebbel kiegészíthető a szűkebb szavú • A bibliai hely kijelentésének általánosítása hasonlóság alapján • 2 vagy 3 bibliai hely közös mondanivalóját kiterjeszti

8. Írásértelmezés • Általánosító szabály és egyedi eset • Ha az egyedit követi az általános, az egyedi általános értelemben veendő • Ha az általánost követi az egyedi, az előírás érvénye csak az egyedi esetre veendő • Különféle helyek hasonló tartalommal egymás értelmezését segítik • A szövegösszefüggés segíti az értelmezést, akkor is, ha egymástól idegen témák kerülnek egyazon szövegösszefüggésbe segítettek, hogy az ellentmondásokat feloldják

9. Írásértelmezés • Az értelmezés szövegtanúi • Peser: A bibliai szöveget az adott korra értelmezi, és ezt bele is írja a szövegbe • Filón: szó szerint/allegórikus • Korai rabbinikus: szóbeli továbbadás, írott gyűjtemények csak 200 körül • 2 fontos rabbi: Hillél (enyhébb) Sammáj (szigorúbb) • A mérce a tóra

10. Írásértelmezés • midrások • halaka(a járni igéből) • haggada(elmesélni) • Előbbi inkább jogi jellegű szöveg, utóbbi történetmesélés • Korai Szentírásfordítások: Minden fordítás az eredeti szöveg valamilyen értelmezése • tágabb lehetőség: targum(fordítás)=a szöveget nem csak lefordítja, hanem magyarázza is

11. Írásértelmezés • a zsinagógai istentiszteleten felolvasták héberül, aztán szabadon lefordították, belefűzve a magyarázatot is. Később leírták. • Tórához: Onkelosz, prófétákhoz Jonatán

12. Írásértelmezés • Midrás: Eredete a dárás=keres, kutat„sövény” a Thorához, szóbeli • Halakah: Eredete a halak=járni, menniKazuisztikus, jogi megfogalmazások, szóbeli • Haggada: Eredete a haggad= mesélniElbeszélő részek segítségével mond el törvényt, szóbeli • Misna: Eredete az „ismétel” szóa fentiek gyűjteménye, szóbeli, később írásbeli • Tószefta: Eredete a Száfát=hozzátesz, kiegészít szóa Misna kiegészítése, írásbeli • Gemarra: A misnát és a tószeftát kommentálja, írásbeli • Talmud: A Misna, a Tószefta, és a Gemarra összessége, írásbeli

13. Írásértelmezés • Az első keresztény szentírásértelmezések • Szentírás=Ószövetség • mindent krisztológiailag • Értelmezésük az „ígéret és beteljesedés”=tipologikusértelmezés • Pál a 2Kor 3-ban: betű szerinti/lélek szerinti • Felhasználja a rabbinikus módszereket, épít az allegórikus értelmezésre • az átvitt, a mélyebb értelem a fontos

14. Írásértelmezés • A patrisztikus kor írás-értelmezése • Ekkorra kialakul a teljes Biblia • felmerül a rendszeresség igénye, a támadások miatt+a hit megvédése • betű szerinti és lélek szerinti, tipologikus • Az ÚSznem tartalmaz tüposzokat, Jézusban megvalósult a beteljesedés • mégis van várakozás, a végső időkre, ezért a remény forrása • az újszövetségi írások is értelmezhetők szimbolikusan

15. Írásértelmezés • 2 fontos iskola a patrisztikus korban • Alexandria: az allegórikus értelmezés • 3 féle értelem: • szó szerinti • Erkölcsi • lelki értelem • Antiokhiai iskola: szó szerinti értelem, történelmi adottságok

16. Írásértelmezés • Középkori szentírás-értelmezés • folytatja és kibővíti • szószerinti értelem: történelmi, nyelvtani jelentés • Mélyebb értelem: A keresztény hit szempontjai alapján • az Újszövetség is tipologikusan

17. Írásértelmezés • Aquinói Szent Tamás • Szó szerinti értelem • A saját értelem • Átvitt értelem, mivel a héber szívesen beszél képekben • Fontos, hogy ez szolgál alapul a többi értelemhez • A lelki értelem, lehet 3 féle • allegorikus értelem: az újszövetségi üdvrend számára elirányítás • anagogikus értelem: a mennyei vagy eszkatologikus beteljesedésre vonatkozik • tropologikus értelem: morális jellegű, a keresztény életvitelre eligazítás

18. Írásértelmezés • Az újkori értelmezés • Szemléletváltozás a Szentírással kapcsolatban • újra felfedezett antik pogány római és görög kultúrák • a természetes, az ember és a világ felé fordul a figyelem, kritikus megfigyelés+kísérletezés=A tapasztalat • a vizsgálatban úgy tekintik, mintha Isten nem létezne • A hitújító mozgalmak újraértékelik a Szentírás jelentőségét • Luther Márton elutasítja az allegorikus értelmezést • a teológia középpontjába a Szentírás kerül

19. Írásértelmezés • Racionalizmus: minden ismeret végső forrása az értelem, velünk született ideák/a tapasztalás által • Empirizmus: minden tudás a tapasztalatból • Mindkét irányzat tagadja a természetfölötti létét, vagy Isten beleszólását a természet rendjébe • A Szentírás ezután emberi mű • A probléma: eleve tagadják a természetfeletti kinyilatkoztatás lehetőségét

20. Írásértelmezés • új módszer alakul ki, a történet-kritikai módszer • úgy tekint a Bibliára, mint az emberi kultúra termékére

21. Írásértelmezés • A történet-kritikai értelmezésnek 3 fő területét különböztetjük meg • /a. A szövegkritika • Célja: az autentikus, a szerző tollából kikerült szöveg • Szabályai: • a nehezebben értelmezhető valószínűbb • A rövidebb szöveg lehet az eredetibb • Az a szöveg eredetibb, amiből a többi magyarázható • A végső szöveg egy fejlődés lezárása

22. Írásértelmezés • Egyes szövegek esetében lehetséges diachron analízis • A szinchron analízis: az a szöveg amit a Bibliában talál • számbelileg a szövegváltozatokban sok az eltérések száma, nyelvtani jellegű eltérések, a hit tartalmára ezek sincsenek hatással

23. Írásértelmezés • /b: Az irodalomkritika • a szöveg a vizsgálódás tárgya: szókincs, irodalmi forma • Ebből következtetések a szerzőre és a keletkezés körülményeire • A Biblia kapcsán a szerzőség kérdése erős • Sok bibliai könyv nem utal közvetlenül a szerzőjére • A szerző sok esetben nem író, hanem redaktor • Az ókor máshogy gondolkozott a szerzőre vonatkozóan • más neve alatt futtatták a műveiket

24. Írásértelmezés • A tényleges szerző utáni kutatás alapelvei • egy bizonyos kifejezésmód és szókincs • Egy szerző műve egy egység • A szerző saját korának gyermeke

25. Írásértelmezés • /c.: Formatörténeti kutatás • A kultúrák a gondolatok közlésére saját formákat alakítanak ki. Ezeket műfajoknak nevezzük. • A műfaj a gondolatközlés olyan egysége, amit meghatároz a tartalom, a jellemző formai kifejezés és az élethelyzet

26. Írásértelmezés • A Szentírásra vonatkozóan: • kis alapelemekből kerültek egybeszövésre • műfajok elkülönítése, jellegzetességeik megállapítása • a műfajok adott korra jellemzők→történelmi párhuzamok segítsége • A műfaji közlés eredetileg élethelyzetekhez kötődik, életben tartja a gondolatot

27. Írásértelmezés • A műfajkutatás foglalkozik a gondolat és a történelmi valóság kapcsolatával • mit akart mondani az eredeti szerző a maga kifejezésmódjával • Megjegyzés: Nem csak a műfajokra figyelünk az evangéliumok kutatásakor, hanem hogy hogy jött létre az evangélium sajátosan keresztény műfaja

28. Írásértelmezés • Kiértékelés • egyre inkább hozzájárul a Biblia emberi tényezőinek jobb megértéséhez • nem ellentétes az Egyház által őrzött hittartalommal • az Isten üzenetét a végső szöveg hordozza (szinchron) • A módszerek, megközelítések gyengéi: • hipotetikusak • Nem meggyőzőek • csak segédanyagok az isteni üzenet megértéséhez

29. Írásértelmezés • Számunkra Isten megszólító kinyilatkoztatását hordozza • az Egyház továbbra is ragaszkodik a régebbi módszerekhez

30. Kortörténeti háttér • Kortörténeti háttér • Államszervezet • provinciák • a korábban megszerzettek a szenátus uralma alatt • Az újabb provinciák közvetlen császári fennhatóság alá tartoztak

31. Kortörténeti háttér • A meghódított népekkel vallási tekintetben szelíden bántak • Amíg fizették az adót • és nem zavarták a birodalom békéjét • Problémás esetben: külön kormányzó • Gazdaság • a rabszolgatartáson alapult • A városok és rossz mezőgazdasági adottságú területek ellátását a jó mg. adottságú területek terményeivel

32. Kortörténeti háttér • Szellemi háttér: (hellenisztikus kultúra) • Indulása: Nagy Sándor • a görög kultúra • koiné nyelv • Platón: az ideák világa • szellemi lét fontossága • Az anyag másodlagos • Sztoicizmus • A világ rendezett • az ember feladata ennek a rendnek a felismerése • Módszere a szenvedélymentesség

33. Kortörténeti háttér • Összességében: • egy közös ismert nyelven • egy csiszolt fogalomrendszer • logikus elvi gondolkodásmód segítségével • könnyebb volt megfogalmazni és terjeszteni a keresztény tanokat • Filozófia populáris, vagy népi filozófia • főleg etikai, erkölcsi kérdések

34. Kortörténeti háttér • Vallások • ősi római: alacsonyabb rendű szellemek • Később sokistenhit • kohéziós erő hogy az istenek közé újakat is felvesznek, de • Komolyan vehetetlen

35. Kortörténeti háttér • +családi védőszellemek • A házakban oltáraik voltak • a családfő rendszeresen áldozott is nekik • Láresz • Pennátesz • Géniusz

36. Kortörténeti háttér • Orientális vallások: • Ízisz kultusz: Ízisz az emberi kultúra, élet istennője • Szerápisz=Aiszkülapiosz: Gyógyító (férfi) istenség • Atargatisz: Föníciai istennő, az élet, a kultúra és a termékenység a szakterülete • Adonisz: a meghaló és föltámadó természet • Kübelé: a gnosztikus felfogás szerinti ember, aszexualitás • Mithrász: az élet ura, ünnepük volt dec. 21-én

37. Kortörténeti háttér • Misztériumvallások • titokba való beavatással szereztek tagokat • a beavatáshoz ígéreteket kötöttek

38. Kortörténeti háttér • Démétér: Görög, halhatatlanság • Dionüszosz: A bor görög istene • Pütagóreusok: A rend és szellemiség vallása

39. Kortörténeti háttér • Összességében: • segítették a keresztény eszmék terjedését is • a halhatatlanság • az istenséggel való közösség • az önfegyelem • az emberek közötti egyenlőség

40. Kortörténeti háttér • Gnoszticizmus • gnószisz= ismeret, tudás • a szellem, a lélek jó • a test, az anyag rossz

41. Kortörténeti háttér • Császár kultusz • az uralkodó az istenség megjelenése • A rómaiak erősíteni az együvé tartozás érzését kitaláltak egy istennőt • Dea Roma nem vert gyökeret • A császár illetve az ő géniuszának tisztelete annál inkább • Először Augustus • Papi kollégium • politikai jellegű vallásgyakorlat

42. Kortörténeti háttér • Palesztina Jézus korában • kb. 5-6 millió • A zsidók monoteisták • kezdetben még nem tagadta a többi isteneket • monolatria • „Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket műveltél” Zsolt 86,8

43. Kortörténeti háttér • A babiloni fogság alatt elvi monoteizmus • A fogság után egyre büszkébbek egyistenhitükre

44. Kortörténeti háttér • a perzsa fennhatóság alatt megnőtt az érdeklődés a szellemi lények iránt • apokrif Hénok könyve bővebben is kifejti • két csoport: a jók / a gonoszok • Ősi szövegekben az angyal egyes számban Isten • Kerubok+szeráfok • a 3 legfőbb név szerint • Micháél: Ki olyan mint az Isten? • Ráfaél: Isten gyógyít • Gábriél: Isten küldötte, hírnöke

45. Kortörténeti háttér • A démonok erkölcsileg rosszá vált angyalok • sok idegi alapú betegséget a démonoknak tulajdonítottak • Vezetőjük: • Sátán: ellenkező • Azazel: jelentése ismeretlen • Bélíál: gonosz megsemmisítő • Beélzebul: a legyek ura

46. Kortörténeti háttér • Túlvilági élet • Eredetileg nem játszott szerepet • Az élet a földre szól • a halál után az ember a szürke árnyékvilágba kerül, ez a Seól=Hádész • Isten itt a földön jutalmaz és büntet • Ez ellentmond a mindennapok tapasztalatának • bölcsesség könyvében a lélek halhatatlanságáról

47. Kortörténeti háttér • Eszkatológia, messianizmus • lineárisan fogták fel a történelmet • Az eszkatológiaa beteljesedésről spekulál • a végidőhöz kötötték a Messiás elérkezését is • florilegium vagy testimónia • A legfontosabb jövendölés: Dávid családjából származik és dicsőséges lesz • Isten erejében uralkodni fog és őket is uralomra segíti

48. Kortörténeti háttér • fontos szerepe van az ítéletnek • Illés próféta eljövetele • elegük volt a megszálló hatalomból, erősödött a messiásvárás • →zsidó háború, Jeruzsálem pusztulása

49. Kortörténeti háttér • Törvény és hagyomány • A vallás fő gondolata Isten törvényének ismerete és megtartása • A törvényen egy betűt sem változtattak • az írástudók kasztjának a feladata • 613 fő betartandó • Mivel a templom elpusztult, ma ez az előírás-gyűjtemény és a Talmud a zsidó vallásosság alapja

50. Kortörténeti háttér • Egyéni vallásosság • jelentős tér nyílt az egyéni vallásgyakorlat számára • - imádság Deut. 6,5 • - 18 kérés (Sömoneeszré) • - Zsoltárok, különösen az áldó formulák • - Tóra tanulás • - böjt • - irgalmasság cselekedetei: vendéglátás, alamizsnaosztás • külső szimbólumok • - körülmetélkedés • - külső tisztaságra vonatkozó rituális mosakodások • - étel törvények • - Szombat megtartása