Varga Csaba szociológus c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke vargacsaba.hu

1. Mottó: „Itt az ideje, hogy az egyháznak minden mást megelőzve az Isten-kérdést illetően legyen tekintélye.” Klaus DouglassAz Abszolútum(metaelméleti megközelítés-kísérlet) Varga Csaba szociológus c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu

2. A metaelméleti felfogás • A metaelmélet a tudományok, teológiák, művészetek közös csúcselmélete (onto-teo-lógia - Heidegger): alapelméletek, szupraelméletek és a legfelső integrált elméletek • Ez egyszerre új tudás, új valóság és új tudatállapot • A metaelmélet új megismerés elmélet (kilenc megismerés: pre-tudomány, tudomány és művészet, poszt-normál tudomány, tudományon túli, istentapasztalat, hit, mesterséges intelligencia, integrált metaelmélet) • Nem vagy nemcsak transzdiszciplináris tudomány, integrált Nagy Elmélet, mindenség-elmélet, nem vagy nemcsak normál és poszt-normál tudomány, nem vagy nemcsak új metafizika

3. Metaelmélet – új logikai tér • A metaelmélet (tényleges és szimbolikus) magva és (önmegfigyelő-önteremtő) kiterjedése, szerkezetileg három vagy több dimenziós tér (létra- és „gömb”-modell), sőt csavart téridő • A logikai tér egyszerre elmélettér és az új tudomány szerkezete, egyszerre tudás és tudattér, egyszerre személyes tér és kollektív tér, egyszerrevalóság és nem-valóság, miközben egyszerretér és térnélküliség, egyszerre matematikai és filozófiai tér, egyszerre az új világkép és annak szimbóluma. Egyszerre csend, zaj és zene, egyszerrefény, árnyék és fénynélküliség, egyszerre a semmi és a minden, egyszerre absztrakt és konkrét, egyszerre üres és csordultig teli. A tér egyszerre fizikai, biológiai, társadalmi, szellemi és transzcendens tér. Egyszerre összetett materiális és strukturált isteni-tér.Ez egyszerredeterminisztikus és nem-determinisztikus hipertér-hálózat. • A tudománynak nincs többé határa és nincs csak kísérletileg igazolható tudomány. Nincs többé külön tudomány, külön vallás, külön művészet vagy külön mesterséges intelligencia.

4. „Gömb”-modell • A logikai metatér ábrázolására képzeljünk el egy olyan gömböt, amelynek a külső héja nem határfelület, hanem a végtelen, és a közepe egy olyan pont, amely befele szintén a végtelen. Ez a gömb egyszerre valóság, egyszerre tudatállapot és egyszerre mind a két szempontból szimbólum. Ha ezt a gömböt kívülről nézzük, akkor a külső valóságot/tudatot látjuk, ha belülről nézzük, akkor az ember belső valóságát/tudatát észlelhetjük. • Ez a gömb természetesen nem egyszerűen egy álló, mozdulatlan, üres test, hanem egészében és belső egységeiben külön is mozgó-forgó téregyüttes. A gömb tehát tényleges logikai metatér, csavart meta-téridő. • Ez a gömbstruktúra egyrészt EgyGömb, másrészt számtalan Gömb. Ha kívülről nézzük a szerkezetet, a gömb-mátrixot, láthatjuk a négy szintet: (1) a természeti, (2) a második „természeti”, (3) a szellemi és (4) az isteni valóság és tudat. Az első nevezhetjük fizikai és biológiai, a másikat közösségi, társadalmi, a harmadikat tudás és bölcsességbeli, a negyediket isteni és istenek fölötti valóságnak/tudatnak. • Ha belülről nézzük a mátrixot, akkor egymás mellett van: az egyén személyes fizikai, matematikai, biológiai, társadalmi, (stb.) valósága/tudata, amely szintén négy szintre, négy minőségre csoportosítható: (1) személyes fizikai-biológiai test, (2) a személyes lélek, s interperszionális „test” (3) a személyes tudás, (4) a személyes isteni és Isten-feletti valóság/tudat. A logikai térbe szervezve-láttatva mindez Egész és az Egész részeit is Egészként szemlélve egységes természetű.

5. A nyelv látványos tehetetlensége és ennek ellenére a probléma világossága Nincsenek megfelelő szavaink, mondataink annak megnevezésére, hogy Isten ki (mi?, ki/mi?, minden?, semmi?, minden/semmi?, üresség/teljesség?, lét/nem-lét, Isten/Nem-Isten?, Istenség/MetaIstenség?, stb., vagy maga az Abszolútum?), különösen akkor, ha hiányzik vagy homályos a logikai tér, de senki (semmi?, senki/semmi?, stb.) emberfia előtt nem kétséges, hogy mindennél (mindenen túl is) fontosabb, lényegesebb és izgatóbb kérdés az Abszolútum – ha lehetséges? - megnevezése (valamilyen szintű megközelítése, megélése, megismerése, megértése, stb.) Nem tudunk többet tenni, mint próbáljuk megérteni, amit gondolunk és igyekszünk nyelvileg megfogalmazni

6. A módszerek újragondolása 1. • A nyelv tehetetlensége évezredek óta csak kifejezi az átélés/ átgondolás tehetetlenségét vagy homályosságát? • Vagy ellenkezőleg az átélés/átgondolás magasságát és (misztikus) mélységét a nyelv képtelen pontosan kifejezni? • Az utóbbi két-háromszáz évben a nyelvet és a gondolkodást egyaránt karámba zárja az (euroatlanti) racionális tudományosság megcáfolhatatlan doktrínája? • Ezt (a normál-tudományra jellemző) doktrínát mélyen lehúzza az a feltevés, hogy az állítás csak akkor igaz, ha igazolható természettudományos módszerekkel? • Ősi igazság vagy kétszeres önbecsapás: amit nem tudunk, de benne vagyunk, amire nincsenek szavaink, de sejtjük, az szimbólumokkal azért megnevezhető? • Vagy olykor szimbólumok nélkül is érthető, ha magasabb (ezoterikus?) szinten gondolkodunk?

7. A módszerek újragondolása 2. • Ha „magunk” gondolunk valamit, vagy egy gondolat bennünk megnevezhető, akkor a gondolat önmagában való léte nem véletlen, sőt talán igazság is lehet? • Ha az univerzális, globális vagy nemzeti kollektív tudatból üzenetet/inspirációt, avagy gondolatot kapunk, azt miért kellene alávetni az „objektív világ” kontrolljának? • Ha valamelyik misztikus (vagy nem is egészen misztikus) úton sugallatot, vagy látomást kapunk, annak miért lenne szüksége valóságos-tényleges visszaigazolásra? • Ha tehát nem a valóság szüli a gondolatot, hanem a gondolat (avagy tudat) a valóságot, akkor miért kellene a gondolatot, vagy a mögötte lévő valóságon túli, akár az Abszolútumban nyugvó gondolatot korlátozni? • Ha a logikai térben fehér foltok vannak, abból az következik, hogy az üres helyek szükségképpen kijelölik és megnevezik az új gondolatokat?

8. A gondolkodás új lehetőségei • Nyitottnak lenni minden eddigi, minden más, minden lehetséges megközelítés iránt • Egyaránt megadni az igazság lehetőségét minden nem európai gondolkodásnak, miközben minden európai gondolkodás hitelét újra érvényesnek tekinteni • Ha önmagában sem az exoterikus, sem az ezoterikus szintről nem látható be, s nem érthető meg teljesen a legmagasabb/ legmélyebb, véges/végtelen szint, a teljes Fent és a Lent, akkor ne térjünk ki a továbblépés ösztönzése elől • A metaelmélet egyik lehetősége az eddigi tudások egymás mellé helyezése és kölcsönös kontrollja, a másik lehetősége, hogy az új logikai térben (az meta-szintű téridőben) eljut az új valóságig/tudatig • Ha az Abszolútumot nem ismerjük fel, az Immanens világot sem ismerhetjük jól. Hogyan is nevezzük hát az elengedhetetlenül szükséges új gondolkodást? Unitasizmusnak? Egység-elméletnek? Metaelméletnek?

9. A tévedés vagy az igazság lehetőségei • Szinte nincs olyan magas tudású, magas tudatállapotú gondolkodó, aki ismereteink szerint ne azt mondaná, hogy az Abszolútum (1) végtelen, (2) elérhetetlen, (3) felfoghatatlan, (4) érthetetlen, (5) kifejezhetetlen (exoterizmus – „én és te” – egy szúfi mondás szerint) • Mi van akkor, ha az emberi gondolkodás zöme (beleértve a misztikus „megismerést” is?) téved, mert az Abszolútum ugyanakkor (1) véges, (2) elérhető, (3) felfogható, (4) érthető, (5) kifejezhető (ezoterizmus – „én te vagyok, te pedig én”) • Vagy: egyszerre véges/végtelen, elérhető/ elérhetetlen, felfogható/ felfoghatatlan, érthető/ érthetetlen és kifejezhető/kifejezhetetlen, - és ehhez elég annyi változás a logikai térben, hogy nem igenekben és nemekben gondolkodunk (unitasizmus? – „sem én, sem te, ő” szúfi mondás) • De: Isten „Nem a természet meghatározhatatlan harmóniája vagy egy megnevezhetetlen ‘végtelen’, hanem a természet teremtője, a harmónia eredete, az élő, az Úr.” (XVI. Benedek pápa)

10. Szent Ágoston üzenete(Teremtés könyvének szószerinti értelmezése 12.) • Pál apostol látomása („elragadtatott a harmadik égig”, de hogyan? és hova?) • „beszélnek egyesek hét, mások nyolc, megint mások kilenc vagy egyenesen tíz égről” • „egyelőre nem tudok elfogadni vagy tanítani mást, mint a látottak vagy a látások e három fajtáját: a test, a szellem vagy az elme általi látványt.” • „vagyis azt, hogy az egyes szinteken belül elkülönülnek-e egymástól különféle fokozatok, nos bevallom: nem tudom.” • „Amikor tehát elragadtatik oda és a testi érzékektől elszakadva erőteljesebb látványban jelenik meg számára Isten, akkor a lélek nem térben, hanem sajátos módon, önmaga fölött látja azt, aminek segítségével azt látja, amit önmagában is lát, valahányszor megért.”

11. Titus Burckhardt üzeneteBevezetés a szúfi doktrinába • Az Isteni Név az Isteni Végtelenség három oldalát/dimenzióját adja vissza: Allah (Végtelen abszolút transzcendenciája), Rahman, (a Kegyelem, a túláradó Végtelenség, a Lét teljessége) és Rahim (az Immanens Végtelenség). • A Lét elhomályosul a Végtelen előtt, de a Végtelen a Lét révén nyilvánul meg, ez a Rahman, a teljesség, a Rahim a dinamikusan megváltó teljesség. • „Nincs istenség, csak az Isten.” Semmi nem létezik az Isteni Valósággal szemben. Az iszlámnak ez a fundamentális formulája határozza meg az Isteni Egységet, a differenciálatlan és differenciált Egységet. (Brhama nirguna – Brhama saguna?) • Egyes szúfik az Egység és a transzcendens egység között közbülső aspektust tesznek, az Isteni Egyedüllétet, Magányt. Az Isteni Egyedüllét négy fő arculata: Tudás, Tudat (és a Tanúság kvalitása), Fény, Lét.

12. Ahmad al-’Alawí (1869-1934) „A Végtelen, vagyis Abszolútum világa, melyre úgy tekintünk, mint ami rajtunk kívül áll, valójában egyetemes, s bennünk éppúgy jelen van, mint rajtunk kívül. Csupán egyetlen világ van, s ez az. Ami mi érzéki világnak tekintünk, s ami a tér és idő határtalan világa, nem egyéb, mint ama fátylak együttese, amelyek mögött a valódi világ rejlik. … Ahhoz, hogy tudatára ébredjünk a valódi világ létének, az érzéki fátylait félre kell löknünk … Hogy mi marad akkor az emberből? Egy derengő fényfolt, melyet tudata világosságaként tapasztal.. E fényfolt és a Végtelenség Világának hatalmas Fénye között kontinuitás van, s ha egyszer e kontinuitást sikerül megragadnunk, akkor tudatunk szinte megárad s kiterjed a Végtelenségbe, eggyé válva Azzal, s így az ember felismeri, hogy egyedül a Végtelen van, s hogy ő, az emberi tudat csupán fátyla ennek a Végtelennek.” Idézi Buji Ferenc: Bevezetés (Al-’Arabí ad-Darqáwí: Az emlékezés rózsakertje)

13. Aryeh Kaplan üzenete(Széfer Jecírá) • Isten nem sorolható be a tíz szefirot közé, ami tekinthető egy ötdimenziós hipertérnek, de a Keter is (mint Akarat és Ok) azonosítható Istennel. • A tíz szefirot csúcsa, a Keter, ami a Semmi (Ayin), avagy a Nem-létezés szintje, így a maradék kilenc szefirot a Létezés szintje • A Teremtő tehát a tíz szefirot fölött van, ami az Ain Sof (Én-Szóf). Ez az Isten, de nem világos, hogy ez (vagy ennél több-e) az Isteni Esszencia • Abszolútum a Határtalan Fény, ami konceptuális, fogalmi tér, leírhatatlan Tudatszellem. • Nem beszél arról, hogy mi van az Ain Soft „fölött” (Ain/Semmi) • A kabbalista képes a fizikai teremtésre - a borjútól a Gólemig – azaz a szefiriotok segítségével válik erre alkalmassá

14. Kabbala magyarázat-variációk • Abszolútum: a megkettőzetlen Egy. Nincs szakadás Lét és Létfeletti (avagy Nem-Lét) között, s a Nem-Lét szétválaszthatatlanul magába foglalja a Létet, ám mégsem Lét. (Leo Schaya) • 1. Abszolútum: Ain, 2. Abszolútum: Ain Sof, 3. Abszolútum: Egység, 4. Abszolútum: Keter 5. Abszolútum: Ain, Ain Sof, Ehjeh, Keter együtt. • Az Abszolútum „rétegei”: Ain (Semmi) - Ain Sof (Végtelen) – Ehjeh (Lét, ok-okozati Egység) : mindez egyúttal a Keter is. (L. Schaya) • Keter nem más, mint az Abszolútum vagy az Isten, s egyben a legmagasztosabb Egység (E. Bischoff, Franz Bardon, stb.) • Ain Sof (Végtelen Üresség) és a Keter között van a Jes (Lény), ami a legfelsőbb emberi tudat (Perle Besserman, stb.) • Ain Sof: az Abszolútum vagy az Isten, vagy az abszolút transzcendencia (Roland Goetschel, Papus, stb.) • Ain a Semmi, ami az Ain Sofot körülvevő aura (Abszolútum „magva”?), az Ain Sof a Sehol sincs vége, de az Áin sem a Végső Igazság. (Gershom Scholem, stb.) • Isten nevei egy-egy szefirottal azonosak: Elohim, IHVH, Jehova, Adonáj, stb. (Will Parfitt, Papus, stb.)

15. A kabbalisztikus Széder Histálselut(Zsidó Tudományok II. kötet, 2003) • Az Isteni fény láncolata: Éjn Szof (A végtelen), Or ÉjnSzof (A végtelen fény) – Cimcum Hárison (Az első összehúzódás) – Mákom Pánuj (Az üres tér), Káv (Vonal) az MP-ben, Ádám Kadmon (Az első „ember”), Ákudim (Csíkok), Tohu (A káosz világa), Svirát HáKéjlim (288 szikra szétszóródik) – Kéter (A korona) • Különlegesség: Az Or Éjn Szofból oldal irányba két al”szint” van: Ecem Háor (A fény esszenciája) és a Hitpástut Háor (A fény kiterjedése)

16. Frithjof Schuon (1907-1998) üzenete(A vallások transzcendens egysége) • „Magát a Létet – ami nem más, mint a személyes Isten – viszont felülmúlja a személytelen vagy személyfeletti Istenség, a Nem-Lét, aminek a Személyes Isten vagyis a Lét egyszerűen az első determinációja;” (70. old.) • Ha van Lét, ha van Nem-lét, akkor mi a Lét és a Nem-Lét együtt? Egyesítve – vagy magasabb szintként, a Lét, s a Nem-Lét szint felett? (És a Nem-Lét nem lehet az Egység! A személytelenség nem lehet az abszolút teljesség!) • „az exoterikus nézőpont nem képes belátni ami végső isteni személytelenség transzcendenciáját, amelynek Isten a személyes megerősítése”, azaz csak az ezoterikus nézőpont képes látni a Nem-Lét (és az Önvaló?) transzcendenciáját • Mi az a nézőpont, ami belátja a még magasabb (Lét és Nem-lét feletti) Abszolútum (MetaIsten?) szintjét?

17. A első (bizonytalan?) alaphipotézisek • A Lét és Nem-lét együtt a természetfeletti vagy/avagy transzcendens valóság/tudat, ami egyszerre időtlen-tértelen és téridő/időtér (végül is földi, vagy exoterikus fogalmakkal leírhatatlan?) • A személyes/személytelen Isten - a megnevezhetőség érdekében - a szimbólumok nyelven sok ég, sőt minden ég is sok ég; miközben sok idő párhuzamos, és minden idősík n-számú idő-dimenzió • A Lét szintjén a személyes Isten: EgyIsten. Ha csak EgyIsten van, nem lehet sok EgyIsten (vagy EgyIstenhez hasonló), - az EgyIsten és a kabbalisták szerinti Egyetlen Isten viszont többféle szimbólumban többféle módon megnyilatkozhat • Az EgyIsten azonban nem az Abszolútum, de az Abszolútum egyik megnyilvánulása az EgyIsten, ami ugyanakkor önmagán belül „ több Isten”, lásd a Szentháromságot. Az Abszolútum (ha az, ami) szükségképpen fölötte áll az EgyIstennek és az Istenségnek.

18. Új természettudomány előtt(erősödő tézisek) • Az anyag mikro és makroszinten más természetű, mint az, ami a durva szinten (szuperhúrok, bránok, twistorterek, stb.) • Az anyag egyúttal nem(csak) fizikai anyag, hanem (a tudatfizika, holográfia, stb. által megértett) szellemi természetű anyag, avagy lásd szimbólumként: a víz és a jég problémája • Létezik második anyag, például az éter, vagy ilyen típusú „anyag” (ami más tér, más idő, más sebesség..), s ha van második anyag, akkor logikailag n-számú, n-dimenziójú anyag is létezhet • Nemcsak új anyag, hanem új tudat is definiálható (az agy önváltoztató reprezentációjától a második anyagból szerveződő, teremtett-teremtő, személyes és kollektív virtuális tudatközpontig) • A sok tudatot egyesítő Egytudat teremti a sokféle, sokminőségű anyagot, ám visszahatás is van a tudatra

19. A küszöbön fekvő felismerések • Ha a szellem/tudat teremti az n-számú (első, második, stb.) anyagot, akkor feltehető, hogy n-számú tudat/tudatállapot van (kabbala szerint 32) • A természetfeletti jelenségek egy része a második természet jelenségei közé tartozik és ezért nem természetfeletti jelenség, csak még nem ismertük meg • A természetfeletti jelenségek második csoportja a strukturált tudat (tudat-téridő) nem anyagi természetének kifejeződése, avagy van tényleges természet- és anyagfeletti (vagy nem-anyagi természeti jelenségcsoport) • Ha a teremtő erő az n-számú, n-dimenziójú tudattér/idő, akkor ennek rétegei a lélektér, tudástér, logikatér, stb.

20. Állítás-hipotézis folytatása 1. • Az Abszolútum tehát nem az Isten, egyetlen EgyIsten sem • Az Abszolútum nem az Istenség sem, esetleg az Istenség egyik magasabb dimenziója, vagy inkább az Istenség az Abszolútum megjelenített lényege? • Az Abszolútum tehát nem a személytelen Isten (Istenség), de ugyanakkor ez kapu vagy bejárat az Abszolútumhoz? • Az Abszolútum nem a Természet, nem a legfelső Kozmosz, ám egyik dimenzióként a SokTermészet közös, transzcendens „központja”, • Az Abszolútum az EgyIstenek feletti Közös, de a Közös egyúttal a Közösön túli és a Közös nélküli • Az Abszolútum az EgyIsteneken túli, n-számú dimenziót tartalmazó Egység/Egység-nélküliség, Logikai/Nem-logikai poszt-időtér, avagy Szubjektum/Ojektum • Az Abszolútum egyszerre: Semmi/Minden, Véges/Végtelen, Van/Nincs, Tökéletes/ Tökéletlen, Tudat/Tudattalan, és minden, ami ezen túl van, s minden, ami ez előtt van

21. Állítás-hipotézis folytatása 2. • Az Abszolútum nemcsak EgyIstenek feletti Közös, s a Közös egyúttal a Közösön túli és a Közös nélküli, hanem a minden emberben lévő Abszolútum (is)? • Az elméleti dilemma az, hogy az Emberen/Tudaton belüli, „szubjektív” Abszolútum micsoda? Három válasz lehetséges: 1. Ugyanolyan önálló tényező, mint az „objektív” Abszolút? 2. Miután az Abszolútum nem szubjektív és/vagy objektív, az emberben lévő Abszolútum kiáradás, visszhang, vagy az emberben/tudatban létező Abszolútumnak csak kivetülése minden külső vetület, avagy „objektív” Abszolútum 3. Az Abszolútum Abszolútum, nincs kívül és belül, nincs objektum és szubjektum, stb. • Ha az Abszolútum így vagy úgy, de létezik belül, akkor ez Abszolútum az emberben mélyebb-magasabb dimenzió (stb.), mint az Isten-tudat

22. Valóságok/Tudatok az új században • Első „valóság” (ezen belül szakrális „valóság”, tudat-”valóság”, társadalmi tudat-„valóság”, szellemi „valóság” = Nem-lét) • Második valóság (avagy anyagi, természeti, társadalmi valóság = Lét) • Harmadik valóság (virtuális „valóság”): a) a társadalmi tudat „megtestesült” új valósága b) vagy teljesen új, harmadik valóság; • A Valóság mind a három szintjén vizsgálható a működés rendje, a döntés mechanizmusa, avagy a demokrácia (feltéve, ha ez demokrácia) különböző formái, elvei • És mi lehet az első, a második, a harmadik valóság fölött (Egyszerre Egység-Valóság és Egység-Tudat)

23. Világszerkezet 1. A külső világ szintjei (a gömb-modellben)metatudat metavalóság

24. Világszerkezet 2. A belső világ szintjei az emberben (a gömb-modellben)metatudat metavalóság

25. Az (embert körülvevő) külső valóság/tudatmetatudat metavalóság

26. Az ember (egyszerre valóságként és tudatként)metatudat metavalóság

27. Az ember belső rétegei Az ember kapui kifelé

28. Visszanézve:Hegel (1) • „Az abszolút szellem éppúgy örökké magábanvaló, mint magába visszatérő és visszatért azonosság; az egy és általános szubsztancia mint szellemi, a megoszlás magára és oly tudásra, amelynek számára mint szubsztancia van. A vallást, ahogy ezt a legmagasabb szférát általában nevezni lehet, - éppannyira lehet a szubjektumból kiindulva és ebben levőnek tekinteni, mint objektívan az abszolút szellemből kiindulva vizsgálni, amely mint szellem a községében van.” „istent úgy kell felfogni, mint szellemet a községében.” (554 §) A Szellem filozófiája enciklopédia III. 346.o. • „Isten a maga általánosságában – azaz általános, amelyben nincsenek korlátok, nincs végesség és nincs különösség – abszolút fennállást jelent, egyedül csak fennállást; s az, ami fennáll, annak csakis ebben az Egyben rejlenek gyökerei, van fennállása. Ha így fogjuk fel ezt az első tartalmat, akkor azt mondhatjuk: ’Isten az abszolút szubsztancia, az egyedüli igaz valóság. A valóság minden más formája nem magáért-valóan valóságos, nem magáért valóban fennálló; egyes-egyedül Isten az egyetlen abszolút valóság.” Vallásfilozófiai előadások 44.o.

29. Visszanézve:Hegel (2) • „A szentség ezt jelenti: a megsemmisülés jóvoltából az ember egyesült a Semmivel és persze Istennel, az abszolúttal is. Ha viszont az ember eljutott erre a legmagasabb fokra, ha birtokában van a szentségnek, akkor lehetetlen megkülönböztetni őt Istentől, akkor az ember mindörökre azonos Istennel, akkor vége szakad mindenféle változásnak; a lélek már nem kényszerül vándorútra, lélekvándorlásra.” Vallásfilozófiai előadások 142.o. • Az előadások végén az utolsó mondat így hangzik: „A vallás tartalmát misztériumnak hívjuk, mert az értelem számára rejtett dolog; az értelem nem férkőzhet hozzá az egységben rejlő folyamathoz: ezért tart az értelem minden spekulatív dolgot misztériumnak.” Vallásfilozófiai előadások 343.o.

30. Személyes és társadalmi tudat szintjei • Egység tudat -------------------------------------------------------------------- • Abszolútum tudat • Isten tudat • Kozmikus tudat • Tiszta tudat ------------------------------------------------------------------------------- • Fél-tiszta tudat • Éber tudat (+ álom, +mélyalvás) • Fél-éber tudat • (Éber)tudat vesztett ------------------------------------------------------------------------------ • Tudattalan • Egység-tudat -------------------------------------------------------------------------------------- • Istenfeletti egy-tudat • Szakrális emberiség tudat • Univerzális panteisztikus tudat • Megvilágosult közösségi tudat --------------------------------------------------------------------------------------- • Közösségi tudat és szintjei • Társadalmi tudat és szintjei (globális, nemzeti, lokális) • Manipulált tömegtudat • Társadalmi tudat nélküliség -------------------------------------------------------------------------------------- • Társadalmi tudattalan

31. Tudat-lépcsők és Ember-lépcsők • Abszolútum, nincs tudat, teremtetlen „tudatfeletti” • Személytelen Istenség, poszt-tudat, önvaló • Teremtett tudat, Isteni tudat, reinkarnációs tudat, stb. • Szellemi tudat, én-tudat, megvilágosodás-tudat, bölcsesség-tudat • Lélek-tudat, feltámadás-tudat, éber-tudat, megítéltetés-tudat • Szenvedés-tudat, álom-tudat, félelem-tudat, remény-tudat • Fizikai tudat, univerzum-tudat, frekvencia-állapot • Felfoghatatlan, Isten/ember/tudat feletti • Egyesül az Istenséggel, poszt-ember • Transzcendens, vallásos, szent, szerető ember • Gondolkodó, beszélő, megértő, én-definiáló ember • Lelki, szociális, gazdálkodó ember • Érző, menekülő-szabaduló, kiáradó-befogadó ember • Fizikai, biológiai, genetikai ember

32. Üzenetek • Az exoterikus szint ajándékai: az ima és a meditáció, a személyes Istennel való találkozás, a kegyelem • A misztikus út átlépés az ezoterikus szintre, egyesülés a személytelen Istennel • Az ezoterikus szint ajándéka a természetfeletti képességek gyakorlása, majd az Istenemberré válás? • A jóga út átlépés az Istenség és nagy ritkán az Abszolútum szintjére? • Az Abszolútum szintje az Istenfelettivé válás?

33. Schütz Antal: Dogmatika II. (1923) „A mennyei világosság tehát nemcsak Istennek szenvedőleges befogadására képesít, hanem legmagasabb öntevékenységgel való elsajátítására. S ezért a végtelen Istenség, kit teremtmény kimeríteni nem bír, a mennyi világosságtól fölvillanyozott és teljesítőképességének tetőfokára emelt lélek előtt is teljes végtelenségben jelen meg: folyton új meg új oldalról mutatkozik előtte, az elme folyton új meg új szempontokat talál máltatására, és így halad, nem fokozatilag, hanem tartalmilag, mélységről-mélységre, gazdagságról-gazdagságra, soha ki nem fogy és soha belé nem fárad; hullámról-hullámra száll a boldog Szentháromság fénytengerében, és az Istenségnek ez a tengere áramlik és hullámzik benne mindig azzal a gazdagsággal, eredetiséggel, meglepő és áhítatkeltő szépséggel és édességgel, mellyel mennyei léte első percében tárult az ámuló lélek elé.” (542.o.)

34. Abszolútum, mint metaelméleti kérdés • Az Abszolútum most igazán teológiai kérdés (Liptay Lothar, Szatmáry Sándor, és mások) • Az Abszolútum most igazán már nem csak teológiai kérdés (Szász Ilma, és mások) • Az Abszolútum most igazán filozófiai kérdés (Kiss Endre, és mások) • Az Abszolútum most igazán tudatelméleti kérdés (Dienes István, Csörgő Zoltán, és mások) • Az Abszolútum most először közgazdasági kérdés (Menyhay Imre, Major Gyöngyi, és mások) • Az Abszolútum most először elméleti fizikai kérdés (Dienes István, Héjjas István, stb.) • Az Abszolútum most először pszichológiai kérdés (Frecska Ede, és mások) • Az Abszolútum végre metaelméleti, méghozzá központi csúcskérdés (Varga Csaba és mások) • Stb.

35. Köszönöm figyelmüket! www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu www.inco.hu www.strategiakutato.hu www.evilagonline.hu