1 / 83

MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI

MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI. Műhelyrajz : a gyártási rajz dokumentuma. Fajtái: alkatrészrajz (egyetlen alkatrész elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza) és összeállítási rajz. Összeállítási rajz fajtái: Részösszeállítási rajz : egy kisebb egység pl.:tengelykapcsoló

cooper
Download Presentation

MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. MŰSZAKI RAJZALAPJAI

  2. Műhelyrajz: a gyártási rajz dokumentuma. Fajtái: alkatrészrajz (egyetlen alkatrész elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza) és összeállítási rajz.

  3. Összeállítási rajz fajtái: • Részösszeállítási rajz: egy kisebb egység pl.:tengelykapcsoló • Csoport-összeállítási rajz: egy nagyobb egység pl.:erőátvitel • Teljes összeállítási rajz: egy egész konstrukció pl:szerszámgép

  4. Kiemelt vonal: 0,7

  5. RAJZOLÁSI KÖVETELMÉNYEK (A) • A vonalak elemei (pontok, vonalkák) közötti hézagok egy vonalon belül végig azonosak legyenek. • Minden vonalat vonalszakasszal kell kezdeni és befejezni • Elemekből álló vonalak metszéspontjai vonalszakaszokon legyen.

  6. RAJZOLÁSI KÖVETELMÉNYEK (B) • A vonalak vonalszakaszon kapcsolódjanak egymáshoz. • A vonal hajlás- vagy töréspontja vonalszakaszon legyen. • A szaggatott és pontokkal váltakozó párhuzamos vonalakat egymáshoz képest elcsúsztatva kell rajzolni.

  7. RAJZLAPOK MÉRETEI, KIALAKÍTÁSA, SZÖVEGMEZŐK

  8. Nyersméret: min. 0,25 mm vastagságú vonallal • Készméret: min. 0,7 mm folytonos • Készméreten belül keret vastagfolytonos (rajzlap szabványos mérete )

  9. A3-nál nagyobb rajzlapra 10 mm, A4-A3 méretű rajzlap esetén 5 vagy 10 mm szélességű keretsávot kell rajzolni

  10. A szövegmezőt a keret vonalán a rajzlap jobb alsó sarkában a hosszú oldala mentén, A4 rajzlapon a rövidebb oldal mentén kell elhelyezni. „A” mezőben: kidolgozó neve, aláírása, a kidolgozás dátuma,a dokumentum módosításának dátuma „B” mezőben: termék megnevezése, alkatrészrajzok esetében anyag megjelölése „C” mezőben: dokumentum jelölése, kidolgozási állapota, méretarány, termék tömege, dokumentum összes lapjának a száma és a lap sorszáma, a terméket kidolgozó vállalat adatai A SZÖVEGMEZŐ TARTALMÁT A SZAKMA IGÉNYEI, AZ INFORMÁCIÓK FONTOSSÁGA ÉS AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ALAPJÁN LEHET MEGHATÁROZNI!

  11. Az összeállítási rajzok fontos része a darabjegyzék. Mint kiegészítő információ, a feliratmezőhöz csatlakoztatott táblázat, azzal azonos szélességű. Oszlopai: • Tételszám: minden alkatrész ezzel a számmal azonosítható a rajzon • Darabszám: ismeretében tudjuk, hogy az azonos alkatrészből mennyit használunk fel a szerelvényhez

  12. Megnevezés: az alkatrész pontos megnevezése, különösen szabványos elem esetén fontos (pl. hatlapú csavaranya) • Hivatkozás: szabványos alkatrész esetén méret vagy egyéb azonosító jellemző, szabványszám vagy gyártásra kerülő alkatrész esetén annak rajzszáma • Anyag: az anyagi minőség szabványos jele

  13. MÉRETMEGADÁS • A műszaki ábrázolásban a méreteket mérethálózatban adjuk meg, melynek alapelve a paralelogramma módszer. • A megadni kívánt hosszúságot párhuzamosan kivetítjük. • A hosszúsági méretet mindig mm-ben adjuk meg, ezért soha nem írjuk ki.

  14. NAGYÍTÁSOK MÉRETARÁNYAI

  15. A MÉRETEZÉS ALAPELVEI • Minden méretet egyértelművé kell tenni: minden, a gyártáshoz, szereléshez, működéshez szükséges méretet megadunk. Nem adjuk viszont a magától értetődő és az adódó méreteket. • Minden méretet csak egyszer adunk meg. • A méreteket egyenletesen kell elhelyezni a rajzon, kerülni kell a zsúfoltságot. • A rajznak, mérethálózatnak alulról vagy jobbról olvashatónak kell lennie.

  16. A MÉRETEZÉS ALAPELVEI • A jellegzetes alakzatok jelölése érdekében gyakran alkalmazunk szabványos jeleket a méretmegadásban (sugár, ív, négyzet stb.). • Minden tervezési feladat megvalósításakor első lépés a kiindulás helyének meghatározása, amit bázisnak nevezünk: • megmunkálási bázis (sík felület, forgástengely stb.) • rajzbázis (pont, egyenes, sík stb.) • a két bázis lehetőleg megegyező legyen

  17. Mérethálózat vetületen kívül • Mérethálózat vetületen belül • Méretszám a meghosszabbított méretvonalon • Kis méretek esetén más méretvonal-határoló • Méretvonal-határoló nyíl a méretsegédvonalon kívül • Méret a kontúrvonalak között • Méret a kontúrvonal és a méretsegédvonal között

  18. Méret ellentétes irányú méretsegédvonalak között • Méretek a mutatóvonalon • Nehezen olvasható méret mutatóvonalon • Indokolt esetben ferde kivetítés (jelölni kell a mérés helyét) • Méretnyíl és méretszám vonalkereszteződését el kell kerülni

  19. Ferde részlet méretvonala párhuzamos a ferde részlettel • Kiindulási pont használata azonos felszíntől, 3mm átmérőjű üres kör, méretszámokat a méretsegédvonal végéhez kell írni • Párhuzamos méretek esetén az alkatrészhez legközelebb a legkisebb méret

  20. Szimmetrikus méretek megadása a szimmetriatengelyhez igazodva • Magától értetődő méreteket nem kell megadni • Adódó méretet nem kell megadni

  21. ÁBRÁZOLÁSI, VETÍTÉSI MÓDOK Az alakzat síkbeli képéhez a vetítés módszerével juthatunk. A síkot, melyre az alakzatot vetítjük, képsíknak nevezzük jelölése: K Vetítéskor az alakzat pontjaira vetítő sugarakat illesztünk. A vetítősugárnak a képsíkkal alkotott metszéspontja az alakzat pontjának a vetülete vagy képe.

  22. VETÜLETEK ELHELYEZÉSE MŰSZAKI RAJZOKON • Elölnézet • Felülnézet • Balnézet • Jobbnézet • Alulnézet • Hátulnézet „E” (európai) vetítési módszer alkalmazásakor az ábrázolandó tárgy a szemünk és a képsík között helyezkedik el.

  23. „A” (amerikai) vetítési módszer alkalmazásakor az ábrázolandó tárgy a szemünkhöz képest a képsík mögött helyezkedik el, vagyis a képsík a szemünk és a tárgy között van.

  24. TÁRGYAK MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁSA (A) • Általános előírások: • A vetület a tárgynak olyan méretarányban szerkesztett, a vetítési szabályok betartásával magyarázott képe, amely a tárgy geometriai tulajdonságait határozza meg. • A vetület meghatározza a tárgy alakját és a tárgyat alkotó részek egymáshoz való viszonyát. • Csak annyi vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni, amennyit a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához szükséges. A tárgyat általában kész állapotban kell ábrázolni.

  25. TÁRGYAK MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁSA (B) • A fő nézetben a tárgyat úgy kell ábrázolni, hogy a vetület a tárgy formájáról és méreteiről a legteljesebb képet adja. • A tárgy vagy használati, vagy megmunkálási (gyártási) helyzetben ábrázolható. • A több alkatrészű tárgyat használati helyzetben célszerű ábrázolni. • A ferde használati helyzetű tárgyat függőleges vagy vízszintes helyzetben ábrázoljuk.

  26. KONTÚROK ÉS ÉLEK A tárgyak nem látható kontúrjait és éleit csak akkor rajzoljuk meg, ha az ábrázolandó tárgy megértéséhez vagy a vetületek számának csökkentéséhez szükséges.

  27. SZIMMETRIKUS TÁRGYAK

  28. ISMÉTLŐDŐ ELEMEK

  29. TÖRÉSSEL MEGSZAKÍTOTT TELJES ÉS RÉSZÁBRÁZOLÁS KIEMELT RÉSZLET Kiemelt részlet rajzolása akkor indokolt, ha a tárgy részleteit nem lehet az adott méretarányban ábrázolni.

  30. SÍK FELÜLET Folytonos, vékony vonallal húzott átlókkal. FELÜLETI KIALAKÍTÁS (háló, díszítés, recézés)

  31. MOZGÓ ALKATRÉSZ SZÉLSŐ ÁLLÁSA

  32. METSZETEK Metszet: egy képzelt síkkal elmetszett tárgy képe, amelyet a metszősíkkal párhuzamos síkra merőlegesen vetítve kapunk. A metszeten csak a metszősíkkal átmetszett, valamint a mögötte látható részeket kell ábrázolni (egyszerű és összetett).

  33. RÉSZMETSZET (KITÖRÉS) FÉLMETSZET

  34. MÉRETMEGADÁS • Az ábrázolt tárgy méreteit – függetlenül a méretaránytól és pontosságtól – mindig a rajzon megadott méretszámok határozzák meg (megengedett a méretszám aláhúzásával történő jelölése, ha nem méretarányosan ábrázoltunk). • A méreteket általában mm-ben adjuk meg, a mértékegység feltüntetése nélkül. Egyéb esetben a méretszám mellett fel kell tüntetni a mértékegységet is.

  35. a méretvonal és a méretsegédvonal vékony folytonos vonal. • a méretvonalak ne keresztezzenek más méretvonalat, méretsegédvonalat, kivételt képeznek az átmérők egy pontban metsződő méretvonalai. • a méretszámokat a méretvonal fölött, általában annak közepén kell elhelyezni.

  36. a méretszámokat a rajz természetes helyzetében alulról felfelé vagy balról jobbra olvashatóan kell feltüntetni. • ha méretszám helyszűke miatt a méretvonalak között nem helyezhető el, akkor a méretvonal meghosszabbításán kell megadni.

  37. a méretszám számjegyeit, valamint a mérethez tartozó jeleket semmiféle vonal ne húzza át, és ne válassza el egymástól, ezért a méretszámok helyén a vonalakat meg kell szakítani. • a méretszámban szereplő tizedes számok után lévő nullákat (0) el kell hagyni.

  38. PÉLDÁK SUGÁRMÉRET MEGADÁSÁRA

  39. Átmérőt a méretszám elé írt , sugarat R jellel, gömbfelületet az előző két jel valamelyike elé írt Gömb szóval kell megadni. • Kúposságot a méretszám elé írt  jellel vagy Kúp felirattal kell megadni. • Lejtést a méretszám elé írt  jellel kell megadni.

  40. tompítást (letörést) két hosszmérettel, egy hossz- és egy szögmérettel vagy 45 esetén pl.: 2x45 jelöléssel kell megadni • ismétlődő alkatrészek esetén elegendő egy méretének a megadása az ismétlések számának feltüntetésével

  41. a méretláncot kevés részméretből kell kialakítani, kerülni kell a sok tagból álló láncot, a pontok távolságát valamilyen közös kiindulóponthoz (bázishoz) viszonyítva adjuk meg: • a működés szempontjából fontos méret valamelyik határoló vonala • a működés szempontjából fontos elem szimmetriatengelye • lépcsős alkatrészek főméretének valamelyik határoló vonala

More Related