bioetika oktat s a semmelweis egyetemen

1. Bioetika oktat�s a Semmelweis Egyetemen Dr. Kov�cs J�zsef Magatart�studom�nyi Int�zet Bioetika R�szleg

2. A bioetika az orvosk�pz�sben I. Az egyetemen h�rom nyelven folyik bioetika oktat�s (magyar, angol, n�met) Az angol �s a n�met tanterv nagyr�szt azonos a magyarral. �gy r�szletesen a magyar oktat�st ismertetem.

3. A bioetika az orvosk�pz�sben II. A bioetika az egyetem minden kar�n k�telezo tant�rgy. A k�vetkezo karokon tan�tunk: �ltal�nos Orvostudom�nyi Kar (�OK)�orvosi etika Fogorvostudom�nyi Kar (FOK)�fogorvosi etika Gy�gyszer�sztudom�nyi Kar (GYOK)�gy�gyszer�szeti etika

4. A bioetika az orvosk�pz�sben III. Bioetik�t tan�tunk (=filoz�fiai, kritikai orvosi etika) �s nem puszt�n k�dex-etik�t. A Bioetika �rasz�ma: 30 �ra (2 kredit) az �OK-n �s a FOK-on (tan�t�s a 7. szemeszterben) 15 �ra (1 kredit) a GYOK-on (tan�t�s a 9. szemeszterben)

5. A bioetika oktat�s m�dszere Eload�s (az oktatott �rasz�m 1/3-a) Szemin�rium (az oktatott �rasz�m 2/3-a) a szemin�riumok m�dszere a kazuisztikus megk�zel�t�s�esetismertet�sek �s ezek megvitat�sa n�ha vend�get is megh�vunk egy-egy probl�ma �elso k�zbol� val� megismertet�s�re (pl. Jehova Tan�i megh�v�sa a transzf�zi� megengedhetos�g�nek megvitat�s�ra)

6. A vizsg�ztat�s Vizsgaform�k �r�sbeli (Tesztvizsga�szabadon v�laszthat�) Sz�beli Tank�nyv: dr. Kov�cs J�zsef: A modern orvosi etika alapjai. Bevezet�s a bioetik�ba. Budapest: Medicina k�nyvkiad�. 1997., m�sodik, �tdolgozott kiad�s: 1999.

7. Bioetika tematika. 1. h�t. Etikai alapfogalmak. Deskript�v etika, normat�v etika, metaetika. �ltal�nos �s alkalmazott etika. Bioetika, orvosi etika, eg�szs�g�gyi etika. (hasonl�s�gok �s k�l�nbs�gek) A bioetika szerepe egy pluralista t�rsadalomban Az etika �s a jog kapcsolata Az etikai �rvel�s. A leggyakoribb �rvel�si hib�k.

8. Bioetika tematika. 2. h�t. Normat�v etikai elm�letek Deontol�giai etikai elm�letek (az aranyszab�ly, Kant �s a kategorikus imperat�vusz, a kettos hat�s elve, W. D. Ross �s a prima facie k�teless�gek tana, stb.) Teleol�giai etikai elm�letek (tett- �s szab�ly utilitarizmus) Term�szetjogi elm�letek Szerzod�s elm�letek Er�nyetik�k

9. Bioetika tematika. 3. h�t. Az orvosi etika alapelvei. A beteg auton�mi�ja tisztelet�nek az elve A �Ne �rts!� elve A j�t�konys�g elve Asz igazs�goss�g elve �rvek a principlizmus ellen �s mellett.

10. Bioetika tematika. 4. h�t. Az eg�szs�g �s a betegs�g fogalma. A normalit�s fogalma, t�rsadalmi norm�t�l val� f�ggos�ge vagy f�ggetlens�ge Az eg�szs�g-betegs�g fogalmak naturalista defin�ci�i. Az eg�szs�g-betegs�g fogalmak normativista defin�ci�i. A pszichi�triai etika n�h�ny k�rd�se (antipszichi�tria, DSM-el kapcsolatos vit�k, stb.)

11. Bioetika tematika. 5. h�t. A t�j�kozott beleegyez�s fogalma Az egyszeru beleegyez�s �s az orvosi paternalizmus A t�j�kozott beleegyez�s fogalma kialakul�s�nak t�rt�nete A t�j�kozott beleegyez�s standardjai Mikor nem sz�ks�ges t�j�kozott beleegyez�s? A bel�t�si k�pess�g standardjai. Az orvosi kezel�s visszautas�t�s�nak joga A t�j�kozott beleegyez�s pszichol�giai �s kommunik�ci�s jellemzoinek n�h�ny k�rd�se

12. Bioetika tematika. 6. h�t. Igazs�goss�g az eg�szs�g�gyben I. Az eg�szs�g�gyi makroallok�ci� etikai k�rd�sei. A felso- �s als� szintu makroallok�ci� fogalma A szem�lyes feleloss�g szerepe az eg�szs�g fenntart�s�ban A sorol�s fogalma, fajt�i �s gyakorlata a kort�rs eg�szs�g�gyi rendszerekben. (puha �s kem�ny sorol�s) Az orvosi etika �s a k�zgazdas�gtan. A k�lts�g-haszon elemz�s �s a k�lts�g-hat�konys�g elemz�s etikai k�rd�sei. A QALY. Az eg�szs�g�gyi ell�t�shoz val� jog probl�m�ja. A piac �s az �llam szerepe az eg�szs�g�gyi ell�t�sban. Az eg�szs�g�gy finansz�roz�s�nak etikai k�rd�sei. (a fee-for-service rendszer, a kapit�ci�, a fix-fizet�s, a HBCS, stb.)

13. Bioetika tematika. 7. h�t. Igazs�goss�g az eg�szs�g�gyben II. Az eg�szs�g�gyi mikroallok�ci� etikai k�rd�sei. A ritka orvosi eszk�z�k eloszt�s�nak etikai k�rd�sei. A mikroallok�ci� fogalma. A gyakrabban haszn�lt szelekci�s krit�riumok etikai elemz�se (orvosi hasznoss�g, pszichol�giai alkalmass�g, a t�mogat� k�rnyezet, a t�rsadalmi �rt�kess�g, a kor, a h�tralevo �let�vek sz�ma, a fizetok�pess�g, a random eloszt�s, a betegs�g�rt val� feleloss�g, stb.)

14. Bioetika tematika. 8. h�t. A reprodukt�v medicina etikai k�rd�sei. Az abortusz Artefici�lis inszemin�ci� donort�l (AID) Az in vitro fertiliz�ci� (IVF), a helyettes anyas�g, preimplant�ci�s genetikai diagnosztika. (PGD) A genetikai tan�csad�s etikai k�rd�sei. Az embri�k�s�rletek etikai k�rd�sei (Reprodukt�v �s ter�pi�s kl�noz�s)

15. Bioetika tematika. 9. h�t. Rossz h�rek k�zl�se. A rossz progn�zis� betegs�gben szenvedok t�j�koztat�s�nak etikai k�rd�sei. A rossz progn�zis� betegs�gben szenvedok t�j�koztat�s�nak t�rt�nete A kegyes hazugs�g melletti �s elleni �rvek A haldokl�si folyamat jellemzoi E. K�bler- Ross alapj�n A rossz h�rek k�zl�s�nek kommunik�ci�s �s technikai k�rd�sei Az orvos kapcsolata a hozz�tartoz�kkal a beteg hal�la ut�n

16. Bioetika tematika. 10. h�t. Az �ngyilkoss�g etikai k�rd�sei Az �ngyilkoss�g meg�t�l�s�nek t�rt�nete. Az �ngyilkoss�g fogalma. Defin�ci�s probl�m�k. Az �ngyilkoss�g megengedhetos�ge melletti �s elleni �rvek. Az �ngyilkoss�g �s a jog.

17. Bioetika tematika. 11. h�t. Az eutan�zia Defin�ci�k. Az �let szents�g�nek a doktr�n�ja �s az �letminos�g elve. Van-e mor�lis k�l�nbs�g az akt�v �s a passz�v eutan�zia k�z�tt? Az akt�v eutan�zia gyakorlata Hollandi�ban �s Belgiumban. �letmento vagy �letfenntart� kezel�sek visszautas�t�sa cselekvok�pes �s nem cselekvok�pes betegekn�l A beteg auton�mi�ja kiterjeszt�s�nek eszk�zei: �lo v�grendelet, tart�s meghatalmazott helyettes�tett d�nt�s. Az orvosilag felesleges kezel�s fogalma

18. Bioetika tematika. 12. h�t. A sz�vet- �s szervtranszplant�ci� etikai k�rd�sei. A vese�t�ltet�ssel a kr�nikus hemodial�zissel kapcsolatos n�h�ny igazs�goss�gi k�rd�s. Az �lobol val� transzplant�ci� etikai k�rd�sei. A hal�l fogalma. A halottb�l val� szerv�t�ltet�s etikai k�rd�sei. Emrion�lis sz�vetek ter�pi�s felhaszn�lhat�s�g�nak etika k�rd�sei.

19. Bioetika tematika. 13. h�t. Az �llatk�s�rletek etikai k�rd�sei Az �llatok mor�lis st�tusz�r�l val� gondolkod�s t�rt�nete A darwini term�szetfelfog�s filoz�fiai jelentos�ge Peter Singer felfog�sa: az antiszp�cieszizmus Tom Regan �llati jogok koncepci�ja Az �llatk�s�rletek etikai k�rd�sei egy m�rs�kelt �llatv�do felfog�s talaj�n A kritikus antropomorfizmus Az �llatk�s�rletek alternat�v�i

20. Bioetika tematika. 14. h�t. Az emberen v�gzett kutat�s etikai k�rd�sei Az emberen v�gzett kutat�sok form�i Az orvos kutat�i �s gy�gy�t�i szerepe k�zti ellentmond�s A Randomiz�lt Kontrollcsoportos Klinikai Kutat�sok (RKK) etikai k�rd�sei A Helsinki Deklar�ci� 2000

21. Bioetika tematika. 15. h�t. A betegek jogai A betegjogok elismer�s�nek szerepe a paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat �talak�t�s�ban Mor�lis versus t�rv�nyadta jogok Az alapveto betegjogok. A betegek jogainak �rv�nyes�t�s�t biztos�t� mechanizmusok (betegjogi k�pviselo, k�rh�zi etikai bizotts�gok, arbitr�ci�, medi�l�s, stb.)

22. Minos�gbiztos�t�s a bioetika oktat�s�ban Minden f�l�v v�g�n a di�kok�anonim m�don��rt�kelik bioetika szemin�riumvezetoj�ket �s az eload�t, tov�bb� az oktat�s tematik�j�t, m�dszertan�t �s a tank�nyvet.

23. A bioetika oktat�s n�h�ny tov�bbi jellemzoje Az oktat�k szakmailag k�l�nb�zo h�tt�rrel rendelkeznek (orvos, filoz�fus, jog�sz, teol�gus, illetve �ltal�ban ezek valamilyen kombin�ci�ja) Van egy �mag-kurrikulum�, melyet mindenkinek tan�tania kell, s vannak fakultat�v az egyes oktat�k �ltal kiemelten kezelt ter�letek.

24. A bioetika oktat�s�nak n�h�ny probl�m�ja Az orvosk�pz�s implicit etikai kurrikuluma m�s, mint az explicit bioetikai kurrikulum A �szubverz�v oktat�s� probl�m�ja A bioetika oktat�s etikai probl�m�i A bioetika vizsg�ztat�s etikai probl�m�i