1 / 13

A turizmus társadalmi kulturális hatásai

Készítette: Bekk Éva Cseri Cserne Olasz Orsolya. A turizmus társadalmi kulturális hatásai. A turizmus társadalmi és kulturális hatásai azt fejezik ki, hogy milyen módon járul hozzá a turizmus az élet minőségében, a munkamegosztásban, az értékrendszerekben, az egyéni viselkedésben,

dieter
Download Presentation

A turizmus társadalmi kulturális hatásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Készítette: Bekk Éva Cseri Cserne Olasz Orsolya A turizmus társadalmi kulturális hatásai

  2. A turizmus társadalmi és kulturális hatásai azt fejezik ki, hogy milyen módon járul hozzá a turizmus az élet minőségében, a munkamegosztásban, az értékrendszerekben, az egyéni viselkedésben, a családi kapcsolatokban, a közösség szerveződésében, a közösségi életstílusban, a biztonságban, az erkölcsi elvekben, a kreativitás kifejeződésében és a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz. Fogalom 2

  3. Népességre gyakorolt hatások • Munkaerőpiac átalakulása • Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása • Hatások egyéni és családi szinten • Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra Csoportosítás 3

  4. csak aturizmus fejlődése okozhat - például üdülőtulajdonosok megjelenése, velük kapcsolatos konfliktusok kialakulása a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak - például a fogadónépesség átrétegződése és máshatótényezők is okozhatnak - például az életminőség javulása vagy a társadalmi mobilitás növekedése. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálata: 4

  5. A TURIZMUS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A turizmus által okozott társadalmi és kulturális változások mértékét és jellegét a következő tényezőcsoportok határozzák meg egy desztinációban: az adott területre érkező turisták jellemzői, az őket fogadó és velük kapcsolatba kerülő helyi lakosság jellemzői, a turisták és a helyiek közötti kapcsolat milyensége, valamint az érintett területen a turizmus fejlődésének jellemzői

  6. A turizmus fejlődésének következményei Munkahelyteremtés: A turizmus fejlődésének egyik legjelentősebb társadalmi hatása. Ez a hatás pozitív - munkahelyek számának növekedése - és negatív is lehet - szakképzettséget nem igénylő, rosszul fizetett, szezonális munkahelyeket teremt, szezonális vendégmunkások: a turizmus fejlődése szezonális vendégmunkások beáramlását is eredményezheti. gond, ha pl. a vendégmunkások és a helyi lakosokközött etnikai ellentét van szélesebb nemzeti és nemzetközi rendszerekbe, a nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás: A helyiautonómia bizonyos fokú csökkenése, A közösség jólétefüggővé válik olyan külső tényezőktől is amelyeket nem tud befolyásolni.

  7. gyarmati struktúrák felélesztése: Kizsákmányoló folyamat? A fejlődő országok számára a turizmus nagyon jelentős tényező lehet a gazdaság modernizálásában, az általános fejlődésben, a népesség életminőségének javításában, így a gazdasági-társadalmi előnyök az adott ország szempontjából meghaladhatják a hátrányokat. Társadalmimobilitás: A fiatalok és nők számáramunkalehetőségeket, A nagyobb mobilitás, a fiatalok és anők helyzetének, társadalmi megítélésének változása következtében átalakulnak acsaládi kapcsolatok is. családi, társadalmi életritmus: változásokat okozhat a turizmus a helyi lakosok szezon alatti és szezonon kívüli napirendjében. a szektorban dolgozók napi és heti életritmusában (a turisztikai foglalkoztatásra jellemző a kevés szabadidő, a hétvégi és esti munka, a rendszertelen időbeosztás). a turisták igényei előtérben. a "turizmussal való együttélés" = a "turistákkal való együttélést"

  8. családi kapcsolatok erősödése, gyengülése: Családi turisztikai vállalkozások létrehozása, a családon belül a különböző generációk együttes bekapcsolódása a turisták fogadásába vagy a családtagok támogató háttértevékenysége erősítheti a családon belüli kötelékeket. turisztikai foglalkoztatottságból eredő nagyobb gazdasági önállóság szükségtelenné teheti a családra, a rokonokra való támaszkodást. A desztináció népességének száma, összetétele, demográfiai jellemzői: A növekvő munkahelykínálat, az általános életszínvonal-javulás, a szolgáltatáskínálat bővülése, a turizmus szektor kínálta vállalkozási lehetőségek általában vonzzák a betelepülőket, illetve meggátolják a helyiek elvándorlását. A fiatal, aktív népesség az idősebb korosztályokat is vonzzák, a népesség elöregedése egy területen hosszú távon veszélyeztetheti a turizmus fejlődését. üdülőtulajdonosok megjelenése: a nem állandó lakosok jelenléte pozitív hatással is lehet a desztinációra, javíthatja annak image-át, katalizátorhatással lehet a társadalmi, kulturális élet fejlődésére. Negatív változást okozhat egy terület demográfiai jellemzőiben, ha a turizmus "elüldözi" a helyieket, vagy ha az iparág fejlesztése érdekében ki- vagy áttelepítésekre kerül sor. Ilyen lépést történhet konkrét turisztikai projekt vagy általános cél megvalósítása érdekében

  9. helyi társadalom átrétegződése: hagyományos hatalmi struktúrák átalakulása Korábban értéktelen tulajdon felértékelődhet, korábban nem jövedelmező tevékenység szolgáltatássá válhat A turizmusba bekapcsolódó, vállalkozó szellemű helyi lakosok gazdasági és társadalmi befolyása megnövekszik. az anyagi szempontok térhódításával párhuzamosan a hagyományos hatalmi tényezők leértékelődhetnek infrastruktúra fejlődése: a turizmus fejlődésének mind előfeltétele, mind következménye lehet. Minimális szintű infrastruktúrával minden területnek rendelkeznie kell Az infrastrukturális ellátás fejlődése, az új utak, csatornahálózatok, iskolák, egészségügyi szolgáltatások megjelenése jelentősen hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához is.=> szezonalitás problémája szolgáltatások kínálata: turizmus fejlődése ill. a turisták pótlólagos kereslete segíti a szolgáltatások fennmaradását Szélesedik a szabadidős létesítmények, kulturális programok köre is, ami szintén javítja a helyi lakosság életminőségét. Ha a helyi lakosok nem vehetik igénybe a turisták számára létrehozott szolgáltatásokat az fokozódó idegenellenességhez vezethet

  10. általános árszínvonal emelkedése: A turizmus következményeként megnövekvő kereslet és a turisták rendszerint magasabb költési hajlandósága okozhatja ezt, ami korlátozhatja a helyi lakosok fogyasztási lehetőségeit Szezonális keresletnövekedés esetén szezonon kívül az árak általában csökkennek ingatlanok értékének emelkedése: növekvő a beruházásokhoz szükséges földterületekhez Előfordulhat, hogy a felértékelődött ingatlanokat a helyi fiatalok már képtelenek kibérelni vagy megvásárolni, ami veszélyezteti a helyi közösség jövőjét A föld értékének emelkedése pozitív változás, hiszen megnő a birtokolt tőke értéke Átrendeződnek a tulajdonviszonyok: A turisztikai szolgáltatások nagy része magántulajdonbanépül ki A tulajdonviszonyok átalakulása, a lakosokki/áttelepítésével párhuzamosan előidézheti azt, hogy a helyi lakosok elveszítikannak a földterületnek a tulajdonjogát, amelyet addig mezőgazdasági művelésre használtak, vagy azt, hogy korábban megszokott szabadidős tevékenységeiket nem vagycsak korlátozottan folytathatják.

  11. Megzavarhatják a helyi lakosokmindennapi életét: Demonstrációs hatás kialakulása: A demonstrációs hatás a turisták fogyasztói szokásainak másolása,életvitelének átvételére való törekvés Deviáns jelenségek megerősödése: mint az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás, a szerencsejátékok, a bűnözés, a prostitúció. Szervezett és egyéni bűnözés: A bűnözőket vonzza a turisták jelenléte következtében felhalmozódó vagyon, valamint az a tény, hogy a turisták rendszerint viszonylag könnyű célpontnak tekinthetőek, hiszen nincsen helyismeretük és általában óvatlanabbak. Prostitúció növekedése: negatív társadalmi következmény A szexturizmus elsősorban a dél-kelet-ázsiai országokban vonz jelentős keresletet

  12. nyelvhasználat és nyelvtudás: Jelentős változást idézhet elő e téren a turizmus A változást indukálhatja a demonstrációs hatás, mikor a helyiek a turisták nyelvét magasabb rendűnek vélve próbálják azt átvenni A turistákkal létrejövő kapcsolat, mind kereskedelmi, mind pedig személyes kontextusban. Más kultúra megismerése: A turizmus kedvezően befolyásolhatja azt, hogy egy desztináció kultúráját megismerjék nemzetközi szinten, hogy egy terület hírneve, ismertsége növekedjen A turisták érdeklődése, elégedettsége növelheti a helyi lakosok büszkeségét a településükkel kapcsolatban Helyi kézművesség, művészetek: A turizmus, a turisták jelenléte és vásárlási szándéka lehet a hajtóerő azátalakulásában. Elfeledett vagy eltűnőben lévőhagyományos kézműves technikák éledhetnek fel Gyakori azonban az is, hogy az eredetileg valamilyen vallási, spirituális célra vagy hétköznapi használatra készített tárgyak a turisták számára készítve átalakulnak.

  13. Köszönjük a figyelmet! 

More Related