1 / 41

A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés

A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés. Dallos Endre. kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 – endre@dallos.hu. Tartalom. Építészeti bűnmegelőzés fogalma Létjogosultsága A városi bűnözés Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen? Elméleti alapok A védhető terület

dixie
Download Presentation

A fizikai környezet és a bűnözés Építészeti bűnmegelőzés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fizikai környezet és a bűnözésÉpítészeti bűnmegelőzés Dallos Endre kkc, bmsz, dipling, Mz/X 20-9342469 – endre@dallos.hu

  2. Tartalom • Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Létjogosultsága • A városi bűnözés • Történelmi áttekintés – Hogyan volt régen? • Elméleti alapok • A védhető terület • Példák

  3. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Ami biztosan nem az: • nem vagyonvédelem • nem térfigyelés • nem elkülönítés (szegregáció) • nem tömbrehabilitáció • Akkor mi a csoda ez? Az építészeti bűnmegelőzés olyan építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek összessége és együttes alkalmazása, amelyek az épített környezet utólagos átalakításával, valamint az építendő tudatos tervezésével és megvalósításával a bűnelkövetés lehetőségeit csökkentik, illetve megszüntetik.

  4. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Helye a bűnmegelőzésben • szituatív bűnmegelőzési módszer (a bűnalkalmak csökkentése érdekében a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt elősegítő körülmények megszüntetése vagy csökkentése érdekében kifejtett tevékenység ) • speciális prevenció (konkrét esetben alkalmazott megelőzési intézkedés, amely során a személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül felhasználásra)

  5. Építészeti bűnmegelőzés fogalma • Miért jó ez? • nem tüneti kezelés, hosszú távú megoldás • látványos, egyszeri „befektetés” • aránylag nagy területen alkalmazható • nem áthelyezi a bűnözést, hanem megszünteti azt • több bűncselekmény fajta megelőzését teszi lehetővé • közösség kovácsoló hatású (integráció) • komplex módszer • Hátrányok? • nem minden település típus esetében alkalmas módszer • bizonyos esetekben gazdaságtalan, illetve nem megvalósítható • Magyarországon szinte ismeretlen

  6. Létjogosultsága • A „kályha” I. • 115/2003. (X.28.) OGY. határozat • prioritások: • a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése • a városok biztonságának fokozása • a családon belüli erőszak megelőzése • az áldozattá válás megelőzése,… • a bűnismétlés megelőzése • ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok • biztonságos környezeti tervezés, építkezés elveinek érvényesítése a várostervezésben, a lakásépítéseknél (…) és az építési engedélyezési eljárásban • a bűnmegelőzés szempontjainak érvényesülése a településfejlesztési politikában • közvilágítási szabványok áttekintése • gépjármű forgalom tervezése • önkormányzati feladatok • a természetes környezet és a közterületek biztonságának megteremtése

  7. Létjogosultsága • A „kályha” II. • Európai Unió • prioritások: • a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése • a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentése • a városi bűnözés csökkentése • a szervezett bűnözés megelőzése • kötelező feladatok a Bűnmegelőzési Hálózat keretein belül • a természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is megerősítő megteremtése • a közterületek biztonságának megteremtése • ENSZ • 1995/9. Guidelines for the preventions of urban crime • útmutató városi bűnözés megelőzésére • USA • CPTED (Crime prevention throught environmental design) • környezeti tervezési eljárások gyűjteménye

  8. A városi bűnözés • Miért beszélünk folyton a városokról az építészeti bűnmegelőzés kapcsán? • mert az építészeti bűnmegelőzés ott érvényesül a legjobban • mert a bűnözés alapvetően városi jelenség

  9. A városi bűnözés Forrás: ERÜBS, KSH

  10. A városi bűnözés • Tipikus városi bűncselekmények I. • Erőszakos bűncselekmények • személy elleni • súlyos testi sértés  • szexuális indíttatású erőszakos bcs.-k  • emberölés és kisérlete  • zsarolás  • rablás, kifosztás  • dolog elleni • rongálás  • garázdaság 

  11. A városi bűnözés • Tipikus városi bűncselekmények II. • Vagyonelleni bűncselekmények • rongálás  • lopás, betöréses lopás  • csalás  • gépjármű önkényes elvétele  • Közlekedési bűncselekmények • közlekedési baleset okozása  • gépjármű vezetése ittas vagy bódult állapotban 

  12. A városi bűnözés

  13. A városi bűnözés 4. Záhony 2. Tokaj 5. Baktalórántháza 1. Visegrád 6. Hajdúhatház 3. Siófok 7. Balatonföldvár

  14. Történeti áttekintés • Az építészet funkciója • elsődleges rendeltetése • biológiai jellegű: védelem az időjárás és a környezet egyéb erői ellen • másodlagos rendeltetés • védelem az ellenségek ellen • magán- és nyilvános szükségletek kielégítése • reprezentatív, szimbolikus

  15. Történeti áttekintés • Az ókor I. • Mezopotámia • városok szerkezetét a tulajdonviszonyok határozzák meg • tetszőleges utca vezetés és szélesség, sikátorok • lakóépületek egy-, kétszintes, belsőudvaros házak • ablaktalan falak, keskeny utcai kapu • Egyiptom • sűrűn lakott ország – koncentrálódás a városokba • égtájak szerinti tájolás • szabályos körvonalak és utca hálózat • a város területe szabályos négyszög, falakkal világosan elhatárolva a környezettől • csatornák és tavak a városokban – zajtalan és praktikus közlekedési útvonal • társadalmi szintek elkülönített lakónegyedekben

  16. Történeti áttekintés • Az ókor II. • Görögország • nincs általános érvényű rendszer • az elrendezés ritkán zárt vagy geometrikus • a városfal a függetlenség jelképe • Róma • csak az új városok építésénél alkalmazzák a szabályos városépítés gyakorlatát • a város alapelrendezése a kozmikus rend (disciplina) része és lekjépezése • a falak és kapuk a városi függetlenség jelképei

  17. Történeti áttekintés • Középkor • a városok a római útrendszer csomópontjaiban maradtak fenn • a Dunától északra, a Rajnától keletre már nincsenek városok • a városok elterjedése nyugat-kelet és dél-észak írányúak • a városok úthálózata a terephez igazodott • a párhuzamos utca rendszer a vásárhelyekre (Lipcse) jellemző • az utcahálózat és a telekelosztás általában világosan tükrözi a társadalmi tagozódást (zsidó negyed, céhek utcája, stb.) • a város védelmét a falak biztosítják

  18. Történeti áttekintés • Újkor • az „ideális városok” kora • szoros összefüggés áll fenn az eszményi kialakítású város és lakóinak erkölcsileg kifogástalan, értelmes élete között • a XV. században befejeződött a középkori városalapítási láz • a városalapítások tudományos-elméleti jellegűek (Sforzinda) • új erődítési technikák (pl. füles bástya) • a városi funkciók elkülönítése (pl. Párizs) • a városokat védő városfal szerepe lecsökken, sőt gátja a város fejlődésének, terjeszkedésének

  19. Történeti áttekintés • A modern városok • ipari forradalom hatása, a népességrobbanás a városok gyors növekedését hozta • a reprezentatív központokban nagyvonalúság, esztétika • az iparvárosokban a funkcionalitás érvényesül • a városok terjeszkedése öntörvényű • közlekedés, szállítás, ellátás problémái • megjelenik a kertváros és mozgalommá válik (Howard) • a lakórészek az ipari környékek köré épülnek – ha megszűnik az ipar megindul a lecsuszás (pl. Ózd) • koncentrálódnak a funkciók (magasházak, bevásárló központok)

  20. Elméleti alapok • Előzmények I. • Guerry (1833) – a bűnözés egyenlőtlen térbeli eloszlását vizsgálta Franciaországban • Fr.o. északi megyéiben a vagyon elleni, a déliekben az erőszakos bűnözés dominál • magyarázata: hiányos képzés, szegénység, népsűrűség, egyenlőtlen esélyek • Quetelet (1835) • okok még az egyes környékek eltérő „moralitása”, az eltérő „kísértés”, a bűncselekmény elkövetésének „könnyűsége” • „Chichagó-i iskola” I. (1920-as évek) • R. E. Parle és E. W. Burgess ökológia szociológiai vizsgálatok a városrészek bűnözésének meghatározására

  21. Elméleti alapok • Előzmények II. • „Chichagó-i iskola” II. (1960-as évek) • C. R. Shaw és H. D. McKay kiterjesztették a vizsgálatokat más amerikai nagyvárosokra is (pl. Philadelphia, Cleveland, stb.) • 14-18 éves gyanúsítottakat és fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak • kimutatták többek között, hogy • az iskolakerülés, a fiatalkori és felnőttkori bűnözés eltérő arányban fordul elő a városok egyes kerületeiben • a deviáns viselkedési normák előfordulása fordítottan arányos a városközponttól mért távolsággal • a deviáns magatartásmódok összefüggést mutatnak a terület épületeinek leromlottságával, a népességelvándorlással • ezek a magatartásmódok előfordulási arányai időben stabilak

  22. Elméleti alapok • Előzmények III. • Európai kutatások (1960-as évek) • nem tudták bizonyítani a „zóna elméletet”, mert az európai nagyvárosok nem sugárirányban bővültek • Todorovich (Belgrád) a fiatalkorúak lakóhely szerinti bűnözését vizsgálta • Szabó Dénes Fr.o-ban és Belgiumban vizsgálta a városi és falusi bűnözést • Herold (Nürnberg) a tettesek lakóhely, mobilitás szerinti megoszlását vizsgálta

  23. Elméleti alapok • Előzmények IV. • Korszakváltás (kb. 1960-70-évek) • kriminálgeográfiai kutatások egyre kisebb területre koncentrálódtak, míg eljutottak a háztömbök, házak bűnözési szempontú vizsgálatához és a bűnözési alkalmat állította a vizsgálat homlokterébe • eredményeik kimutatták, hogy bár a bűnözésben és egyes bűncselekményfajtákban kimutatható az ország- vagy városrészek típusai szerinti halmozódás, azonban mindezek visszavezethetők arra az egyszerű tényre, hogy bizonyos körülmények – társadalmi, gazdasági, építészeti- „szívják”, elősegítik a bűnözést

  24. A védhető terület • „Defensible Space” I. • Oscar Newman - 1973 • vizsgálatával arra keresett választ, hogy van-e a lakóházak és lakóterületek – a lakókörnyezet – kialakítása és a bűncselek-mények között összefüggés • New York kb. 150 ezer városi tulajdonban lévő lakását figyelte meg (kb. 528 ezer ember) • a NY-i városi lakásigazgatás adatait dolgozta fel háztípus, házmagasság és környezet szerint • megfigyelte, hogy • a túlnépesedést a vidékről és külföldről beáramlott, alacsony jövedelmű tömegek okozzák • ez a tömeg a megszokott földszintes vagy néhány emeletes házak helyett pontszerűen épített toronyházakban élt, amelyet minden oldalról közterület határolt • ott nőtt nagyon a bűnözés, ahol alacsony jövedelmű családok magas házban laktak

  25. A védhető terület • „Defensible Space” II. • megállapításai • bűnözés szempontjából az olyan toronyházak a legveszélyesebbek, amelyek • 7 emeletnél magasabbak (ezekben kb. 150-1000 család lakik) • egyetlen bejáratuk és közös előterük van, amely az épület belsejébe vezet • az emeletenkénti folyosók jellemzően egy közös szakaszból állnak, amelyeken kétoldalt helyezkednek el a lakásbejáratok • az épületben sem portás, sem házmester nincs • az előterek, a folyosók, a lépcsőházak és a liftek teljesen nyilvánosak, oda bárki beléphet

  26. A védhető terület • Mi a probléma gyökere? • Nincs közösségi kontroll!

  27. A védhető terület • A közösségi kontroll területeinek típusai I. • magánterület • saját használatú térrész • a külvilágtól elzárt • a nyilvánosság kizárása • lakások, építmények, amelyekben élünk • fél-magánterület • egy adott építményen belül az ott lakók, illetve az általuk meghatározott személyek által kizárólagosan használható terület • az ott tartózkodást igazolni kell • közös folyosók, helységek, a külvilágtól fizikailag vagy jelképesen elzárt külső területek, parkok és játszóterek

  28. A védhető terület • A közösségi kontroll területeinek típusai II. • fél-nyilvános terület • nem kizárólagos használatú • átmeneti területek a magánhasználatú részekhez • általában kevés ember használja • az itt tartozkodást igazolni kell • a ház bejáratához vezető, de tulajdonjogilag a házhoz tartozó területek • nyilvános terület • itt senkinek sem kell igazolnia tartózkodásának jogosultságát • közterületek, közfunkciót ellátó középületek, építmények

  29. A védhető terület • Épülettípusok és a közösségi kontroll • családi ház • különálló, ún. iker, sorház • társasház • lift nélküli, max. 3-4 emeletes ház • „pesti” bérház • lifttel rendelkező, max. 5-6 emeletes,körfolyosós vagy belső lépcsóházas • magas- vagy toronyház • lifttel rendelkező, több emeletes lakóépítmények

  30. A védhető terület • A lakókörnyezet és a közösségi kontroll • sorházas beépítés • társasházas övezet • lakópark • lakótelep

  31. A védhető terület • A védhető terület kialakítása I. • alapelv: az építészeti bűnmegelőzési módszerek alkalmazásával a bűnalkalmak megszüntetése • közösségi kontroll megteremtése • az egyén szabadságjogainak maximális érvényre jutása • kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szintjén lehet eredményes • a lakókörnyezet olyan kisebb részre történő felbontása, amely lehetővé teszi a lakók számára az idegenek kiszűrését • 6-10 családnál nem nagyobb egységek, mert különben nő a „zsúfoltság” érzése – ellenirányú folyamat

  32. A védhető terület • A védhető terület kialakítása II. • közösségi területek kialakítása • puffer zónák kialakítása • a közös használatú területekre teljes rálátást kell biztosítani • az utcáról is jól láthatóak legyenek a közösségi területek • Utcák, terek átalakítása • vissza kell „szerezni” a közösségi kontrolt az utca felett • az utcák átmenő forgalmának csökkentése, illetve megszüntetése • közvilágítás átalakítása • fizikailag elkülöníteni a lakókörnyezeteket • növényzet megfelelő kiválasztása és kialakítása

  33. A védhető terület • A védhető terület kialakítása III. – utca kialakítások

  34. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében I. • családi házak • nem a bentlakók által ellenőrizendő területeket kell kialakítani, hanem a szomszédok és az utcán közlekedők számára kell kontrolt biztosítani • tipikus hiba: magas, átláthatatlan kerítések • jó megoldás: magas, de átlátható (kard, cső) vagy az áthatolást gátló növények használata kerítésként (tűztövis, borbolyafélék, galagonya) – természetesen megfelelő magasságban • a kertben a növényzet kialakítása se gátolja a rálátást

  35. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében II. • társasházak • a legjobb kialakítást teszi lehetővé • a pihenő- és játszórész elkülönítése • közös használatú térrészek megfigyelhetőségét biztosítani (pl. üvegfalú lépcsőház) • lakóparkok • hamis biztonság érzetet adhat a zárt terület • egészséges arányban szabad csak keverni mesterséges ellenőrző eszközök használatát, különben a közösségi kontroll veszhet el • itt is érvényes a családi házakra vonatkozó ajánlások

  36. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében III. • lakótelepek • a legnehezebb, bizonyos esetekben lehetetlen feladat • elsődleges cél a hiányzó átmeneti (puffer) területek kialakítása – pl. körbekerítés • a lakóközösségek kisebb egységekre osztása fizikai elhatárolással is épületen belül

  37. Példák • A védhető terület kialakítása a különböző lakókörnyezetek esetében IV.

  38. Mi a helyzet? • Magyarország • OBmK pályázatok • önkormányzati stratégiákban nem lelhető fel • alig ismert módszer • szakképzésnek nem része • Külföld • USA: számtalan városban eredményesen alkalmazva (Dayton – Five Oaks) • Ny-Európa: vannak kezdeményezések (Anglia, Hollandia)

  39. Összefoglalás • Az építészeti bűnmegelőzés lényege • a bűnalkalmak megszüntetése • az így kialakított területről a bűnözés nem helyeződik át más (szomszédos) területekre, hanem MEGSZŰNIK! • komplex, hosszútávú prevenció • a társadalmat integráló hatású • nem egy bűncselekmény típusra alkalmazható

  40. Irodalom • Dr. Korinek László – Hima Tamás: A bűn barikádjai – Építészeti bűnmegelőzés, Falu Város Régió, 1995/1-2, 3-4, VÁTI Kht. • Irk Ferenc: Városi biztonság, nagyvárosi bűnözés. Belügyi Szemle, 2005/3 • Lukovich Tamás: Városépítészet és biztonság. Belügyi Szemle, 2005/3 • Dallos Endre: Bűnmegelőzés az építészet aspektusából. RTF, 2006.

  41. Köszönöm a figyelmet!

More Related