A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. )

1. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

2. A kutatás célja (1) • mit kellene tenni azért, hogy a vízi szállítás a hazai fejlesztések egyik motorját jelentő logisztikában nagyobb súlyt kapjon, hatékonysága javuljon, • hogyan kapcsolható be jobban a magyarországi vízi szállítás a Constanta és Trieszt-Koper kikötőinek intenzív fejlesztésével az EU többi tagországa felé többnyire Magyarországon áthaladó konténerforgalomba, • hogyan egyeztethetők össze a logisztikai és turisztikai fejlesztések a környezetvédelemmel és az ökológiai egyensúly megtartásával, • milyen fejlesztési projekteket lenne célszerű elindítani a közlekedési hálózat egybefűzése érdekében és annak belső és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

3. A kutatás célja (2) • hogyan kapcsolódhat a Duna menti városhálózat az európai városi rendszerekhez, ezeken belül különös figyelemmel a határ menti együttműködésekre, valamint multiregionális kapcsolati struktúrákra (eurorégiók hálózata), • hogyan illeszthető a magyar Duna-program a nemzetközi kooperációkhoz és a jövőbeli európai transznacionális együttműködési programokhoz, • milyen újabb lehetőséget tud nyújtani a folyóvizeink jobb kihasználása a hazai kis és középvállalkozásoknak. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

4. Munkamódszer A problémakör nem redukálható a logisztikai elemzésre, több szakterület együttműködése szükséges: • Logisztika, multimodális szállítás, • Környezetgazdaság, • Vízügy, hajózás, • Regionális kutatások, fejlesztések, • Turizmus, valamint kiegészítően az • Informatika és szakigazgatás. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

5. Témavezető: • Prof. Cser László (Corvinus Egyetem)  A kutatás résztvevői: • Prof. Cselényi József , Dr. Illés Béla, Dr. Mang Béla (Miskolci Egyetem), • Prof. Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem), • Prof. Knoll Imre (MTA Logisztikai Albizottság), • Prof. Dr. Lőrincz Lajos, az MTA rendes tagja (Károly Gáspár Református Egyetem), • Prof. Máthé Gábor (Károly Gáspár Református Egyetem), • Dr. Novák Tamás (MTA-VKI), • Dr. Ruppert László (KTI), • Dr. Pálfalvi József( KTI), • Prof. Rechnitzer János, • Dr. Hardi Tamás (MTA-RKK, Győr), A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

6. A problématérkép Logisztika az európai kikötők túlterheltsége Természeti adottságok Távol-keleti gazdasági expanzió konténerszállítás kikötők fejlesztése környezetvédelem logisztikai fejlesztések a vízi szállítás fejlesztése Európai integráció infrastruktúra fejlesztés települések fejlesztése turizmus ipari parkok fejlesztése vízi turizmus fejlesztése Jogi/közigazgatási környezet A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

7. Az EU25 importja Ázsiából 6.10 m × 2.44 m × 2.59 m kb. 39 m³. Kinában 2,500 USD/db A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

8. Gépek, szállítási felszerelések 46,3% Berendezések 34,2% Feldolgozott termékek 11,0% Vegyi termékek 3,1% Nyersanyagok 1,4% Élelmiszer és élőállat 1,3% Ásványok és anyagok 0,5% Állati és növényi zsírok0,2% Gépek, szállítási felszerelések 59,8% Feldolgozott termékek 11,9% Vegyi anyagok 9,8% Nyersanyagok 6,2% Élelmiszer és élőállat 1,1% Gazdasági transactions 1,1% Sör, dohány 0,4% Ásványok és anyagok 0,1% Az EU importja Kínából, ill. exportja Kína felé (2005) A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

9. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

10. Az érintett körzetek Baltikum Északi Tenger Atlanti körzet Belső gerinchálózat Fekete Tenger Földközi tengeri térség A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

11. A téma aktualitása A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

12. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

13. Constanta kapcsolódásai A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

14. A hazai helyzet • Magyarországon aránytalanul alacsony a belvízi szállítás részaránya és a tendenciák sem a növekedés felé mutatnak, • a közúti szállítás gyors növekedése az országon áthaladó Helsinki folyosók miatt – ha a fejlesztések összehangolatlanul mennek – aránytalanul nagy környezeti terhelést okozhat, • a VII. számú Helsinki folyosó a Duna, amely óriási logisztikai lehetőséget jelent az átrendeződő európai szállítási rendszerben, ami hazai szinten egyelőre teljesen kihasználatlan, de logisztika húzóágazati szerepéhez elengedhetetlen lesz, • A Duna Bizottság az Európa-hajók teljes terheléssel való közlekedtetése érdekében nyomatékkal ajánlja a 2,5–2,8 m-es vízmélység biztosítását. Kérdés, hogy kotrással, vagy a hajóút keskenyebbre vételével sikerül-e az európai normáknak megfelelni, ha a vízlépcsőépítést elvetjük? A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

15. A hazai helyzet • Magyarország nem csak az elég mély medret, de a megfelelő hajókat sem tudja egyelőre biztosítani az európai szintű hajózáshoz. • Ahhoz, hogy Magyarországnak a DMR vízi útból megfelelő bevétele legyen, megfelelő kapacitású és modern berendezésű kikötőkre lenne szüksége. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

16. Konkrét, nemzetközileg is egyeztetett javaslatok szükségesek a Duna komplex hasznosítása érdekében • A Duna gazdaságos hajózhatóságát és a további mederelfajulásának megakadályozását szolgáló hidrológiailag alátámasztott cselekvési program kidolgozása és záros határidőn belül, európai együttműködéssel és támogatással történő megvalósítása. • A Duna magyar szakaszán található a DMR vízi út rendszer középpontja, ami kiváló lehetőséget biztosít a Kelet-közép-Európai Régió logisztikai központjának megvalósításához. Ehhez a korábban kijelölt Országos Közforgalmú Kikötők (Győr–Gönyű, Budapest–Csepel, Baja) trimodális közlekedési és logisztikai központokká alakításának kiemelt kormányzati támogatása szükséges. • Ki kell dolgozni és meg kell valósítani a hajókon keletkező hulladékok parti leadásának és tárolásának EU-konform feltételeit a Dunán található nemzetközi közforgalmú kikötőkben. • A transznacionális, hajózási, vízügyi, környezetvédelmi, (EU) nemzetközi projektfeladatokba való jobb bekapcsolódás érdekében tovább kell növelnünk aktivitásunkat a logisztikai, vízügyi, hajózási nemzetközi szervezetekben és javítani kell a tájékoztatást a kis és középvállalkozások felé. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

17. Konkrét, nemzetközileg is egyeztetett javaslatok szükségesek a Duna komplex hasznosítása érdekében • Magyarország nem csak az elég mély medret, de a megfelelő hajókat sem tudja egyelőre biztosítani az európai szintű hajózáshoz • Óriási a veszélye annak, hogy a magyar hajózás kiszorul a DMR-csatornán át realizálható szállítási piacról. • Legfőbb logisztikai vetélytársunk, Szlovákia Pozsony kikötőjét Kelet-Közép-Európa legnagyobb kikötőjévé kívánja fejleszteni. • El kell dönteni, hogy a Duna elsődleges funkciója ökológiai vagy kereskedelmi. • Kezdeményezőként kell fellépnie hazánknak a Duna Bizottság, a rajnai jogrend és az Unió viszonyában. A belvízi szállításban évek óta tapasztalható bizonytalanságot egyértelműen a rendezetlen jogi helyzet okozza. Az érintett államok egyszerre várják is az uniótól a szabályozási folyamat megkezdését, és egyszerre ragaszkodnak is korábbi jogaikhoz. • Magyar részről kezdeményezni kell a Duna Bizottságban a kérdés ilyen irányú megoldását. • A hazai kikötők tulajdoni helyzetét rendezni kell minél előbb. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

18. Tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a logisztikai/ellátási folyamatok vízi szállításra „terelése” során • a szükséges infrastruktúra befektetéseket, benne a „szárazföldi” közlekedési utakat, kikötői közüzemi igényeket stb. is, • a rászállító utak megfelelő kiépítését, • a környezetvédelmi előírásokat és igényeket, • a minőségirányítás fokozatosan szigorodó előírásait. • a vízi szállítás hatékonyságát biztosító logisztikai hardver és szoftverfejlesztéseket (szállítás-szervezési módszerek, kikötői raktárak és egyéb építmények), • fenyegető azonban, hogy a dunai forgalom fejlődésének általános trendjei az évezred elején arra mutatnak, hogy a piac bővülése nem képes „felszívni” az ukrán, román és bolgár hajózás által generált hajótér-felesleget. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

19. Az Európai Unióval kapcsolatos megállapítások, illetve javaslatok • Az Európai Unió folyamain három jogrend érvényesül: a rajnai, az egyes parti államok, valamint a dunai hajózás rendje. A Közösség jogalkotó szerepe a kialakult rajnai jogrendre korlátozott. • Az EU céljai megvalósítását szabályozással, szervezéssel, új szállítási technológiák ösztönzésével kívánja elérni, ugyanakkor a megfogalmazott célok eléréséhez elsősorban nem közösségi, hanem nemzeti vagy regionális döntésekre, valamint nem csak a közlekedési, hanem egyéb nemzetgazdasági ágazatokra is tartozó intézkedésekre van szükség. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

20. Az Európai Unióval kapcsolatos megállapítások, illetve javaslatok • A vízi közlekedés területén az egyik legsúlyosabb probléma az intermodalitás hiánya, ennek megszűntetését a Strukturális Alapokból történő finanszírozással lehetne megoldani. • Az érdemi, összeurópai érdekeket biztosító fejlesztések a tengeri kikötőkre koncentrálódnak. • Bár a Marco Polo-programok az intermodalitás javítását segítik elő, és kifejezetten jó kezdeményezésnek minősülnek, a program prioritásainak elfogadásánál ismételten a tengeri hajózás szempontjai élveztek prioritást A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

21. Az Európai Unióval kapcsolatos megállapítások, illetve javaslatok • A NAIADES-program a Duna hajózhatóságával kapcsolatban csupán irányelveket fogalmaz meg. Közösségi dokumentumok mindössze a Duna Vilshofen és Straubing közötti szakaszára vonatkozóan rendelkeznek átfogó tervekkel. • Kiemelt feladat kell, hogy legyen a logisztikai döntéshozóknál a vízi közlekedés és szállítás népszerűsítése. • Helyes a NAIADES-program kezdeményezése az igazgatási és jogszabályi keret javítására vonatkozóan. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

22. A Duna-kutatás területfejlesztési vonatkozásai • EU csatlakozás megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet a területfejlesztésben és a regionális politikában. • A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik. • Kiemelt hangsúly helyeződjön a fejlesztésekben a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje. Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemléletváltozást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Európai Unió források aktív igénybevétele. • Alapvető infrastrukturális fejlesztések a Duna tengely térségeinek összekapcsolására (pl. közlekedés biztonsága, hidak, úthálózat). Meghatározó a környezeti értékek megóvása, az árvízvédelem. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

23. A Duna-kutatás területfejlesztési vonatkozásai • Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: egy Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési adatbázisokra, elemzésekre. • Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Program Térség fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ, illetve új multiregionális program kidolgozására van lehetőség a Duna-országok részvételével. • Duna Komplex Program támogatása, megjelenítése az ágazati OP-ben és a ROP-okban, program koordináció biztosítása. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

24. További javaslatok • A Duna, mint erőforrás fejlesztése nemcsak az áruszállításban (multimodális rendszereknél), hanem a kapcsolódó személyszállításban, sőt turisztikai vonatkozásban is fontos. Ehhez komplex, ágazatközi kooperáció szükséges. • Meg kell találni azokat a közeljövő gazdaságpolitikai hazai és nemzetközi trendeket (pl. kínai áru beszállítása Dél- és Dél-kelet Európai kikötőkön keresztül), melyekre a hazai nemzeti fejlesztési terveknek rá kell épülniük. • A Dunához közeli „logisztikai szolgáltató központok és ipari parkok” telepítés tervezésénél komplex kölcsönhatás elemzést szükséges végezni. Nem elegendő a Dunára, csak mint vízi útra koncentrálni, hanem az elemzésekben a „mellette” lévő településfejlesztést, ipar és kereskedelempolitikát és ezek erőforrásigényeit is szinergikusan figyelembe kell venni. Ezek többsége a vonatkozó „infrastruktúra” fejezeteknek is szerves része. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

25. További javaslatok • A délkelet-európai térség gazdasági fejlődése, az EU keretébenjelentősen befolyásolja Magyarország lehetőségeit a Dunához kapcsolódó gazdasági előnyök kihasználásában. A térség gazdasági növekedése a következő 5–10 évben az alacsonyabb fejlettségi szint miatti gyorsabb felzárkózás következtében várhatóan meghaladja a magyarországit, amihez jelentős beruházások is kapcsolódnak régió-szerte. A növekvő vásárlóerő, a stabilizálódó viszonyok kedvező gazdasági hatása, az infrastrukturális összeköttetés fejlődése Magyarország és Délkelet-Európa között, a hazai vállalkozások élénkülő tőkebefektetési kedve a régióban együttesen kialakíthatnak egy olyan kedvező környezetet, amely – amennyiben a magyarországi logisztikai adottságok is javulnak – a hazai gazdasági növekedésre is kedvező hatásokat gyakorol. • A délkelet-európai térség világgazdasági integrálódása, a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének változása új stratégiát igényel a magyar gazdaságpolitikától, A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.

26. A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás (MEH-IV.8.2. ) Budapest, 2007. november 29.