Magyarország ipara

1. Magyarország ipara Tegnap-ma-holnap

2. Az ipar a magyar nemzetgazdaságban az anyagi javak legnagyobb előállítója. • Az ipar - gyártott termékek alapján - ágazatokra osztható. • Az ország iparának szerkezete az egyes ágazatok arányaiból tevődik össze. • Az ipartól megkülönböztetendő az építőipar, amely nem állandó, hanem az építési igényeknek megfelelően váltakozó telephelyen működik.

3. Ipar ágazatai

4. Ipari ágazatok területei

6. Az ipar szerkezete, földrajzi elhelyezkedése

7. Tendencia

8. Jelen- Szerkezetváltás

9. Következtetés • Az ipar szerkezetében magas arányban vesznek részt a nagy energia- és nyersanyagigényű, környezetszennyező ágazatok, mint pl. a kohászat, a vegyipar, amelyek ellátásához külföldről kell behozni a szükséges anyagokat. • Az energia- és a nyersanyaghiány miatt a magasabb feldolgozottságú és értékes, korszerű termékek gyártása lehet a magyar ipar fejlődésének legjobb útja. • Az ipar továbbfejlesztésénél a környezetvédelemre nagyobb gondot kell fordítani, mert ez a gazdaság legszennyezőbb ágazata. Az ipar földrajzi elhelyezkedésében csökkent Budapest korábbi túlsúlya.

10. Telepítőtényezők

16. S most…. kendőzetlenül

17. 1945 után Magyarország ipara a semmiből kezdett építkezni. • Az I. világháború után a legjelentősebb ipari területeket elcsatolták. Szinte csak a főváros, ami megmaradt annak. • A vesztes II. világháború után vagy megsemmisültek, vagy elvitték a maradék eszközöket – gépeket. • Rákosi kezdte az alapoktól felépíteni Magyarország iparát. • Számos rendkívül hatékony és világ színvonalú gyár – üzem épült. Mindez, a mezőgazdaságban dolgozók hátrányára.

18. A Kádár rendszer már folyamatosan alul támogatta az ipart. • Mégis a háború előtti szellemi értékek és a Rákosi féle rendkívül erős fejlesztés sokáig életben tartotta Magyarország iparát. • A mezőgazdaságba számolatlanul folyt be a költségvetési pénz. • A legmodernebb gépek és üzemi technológiák kerültek be. • Az alkalmazói szakmai háttér hiányban ezek a magas értékek rengeteg kárt szenvedtek. De az élelmiszer, politikai ügy volt.

19. Az 1970 –es években drasztikusan nyúltak bele politikai utasításra az ipari szellemi háttér megcsorbítására. Megszüntették a technikumi képzést. • Ezzel az üzemvitel erős szakmai irányítottsága és vitele folyamatosan igénytelenné vált. • 1988 –ban a kommunisták a vagyon átmentésben engedték a Kft –ék működését, exportjogát. • A magyarországi alacsony termékárakkal nyugaton hatalmas vagyonokhoz jutottak. • Az üzemek Kft. alapításánál a privatizációk úgy történtek leginkább, hogy a nyereséges üzemágakat privatizálta a „párttitkár és az igazgató”.

20. Ezek az emberek meggazdagodtak, de az egész üzemi teljesítmény és megmaradás képtelenné vált. • Mert még a fejlett országokban is egy gyár működésében vannak „ráfizetéses” részlegek, amelyeket azért kell vinni, hogy a nyereségesek üzemelhessenek. Aki a részleges privatizálást engedte azt ma bírság elé kéne állítani. • Kártékony működésük ellenére , számtalan nagy múltú üzem termelt még 1989 –ben. • A többpártrendszerré válás lehetőséget nyújtott volna a meggyengült szakmai háttér újra élesztésére.

21. Ekkor az Antall kormány és ebben kifejezetten Kupa Mihály (ma ezért bíróság elé kéne állítani) egy olyan törvényt hozott be, ami alapján 100 ezer forint veszteséggel az üzemeket szanálni kell. • Ebben az időben rengeteg körbetartozás volt. Bélyegzős kifizetés. Tehát az adósság abból eredt, hogy egy jól működő cégnek nem fizették ki a teljesítést. • A másik antali súlyos beavatkozás az ipar megsemmisítésében a magas banki kamatok voltak. Ebben a liberális Nemzeti Bank felelős. • Ezzel Magyarország önálló iparának maradékát tudatosan ölték meg. • Ez után START és EGZSISZTENCIA hitelek. Az egzisztencia hiteleket 50-100 milliós nagyságrendben adták ipari létesítmények vásárlására. A fedezet alapfeltétel volt. Ma Magyarország leggazdagabb emberei közt vannak olyanok, akik az akkori egzisztencia hitelből gazdagodtak meg. Amikor még vásároltak az ingatlanok szinte ingyen voltak.

22. Ma Magyarországon lehetetlen magas technológiai szinten (eladható technológiai szinten) önálló ipart létesíteni. • Mert még a mérnöki, tervezői hátteret is megölték. • Venni licencet, erre betanítani alacsony szakmai tudással rendelkező szakmunkásokat, ehhez gépparkot venni, stb. • Ez után nyereségesen exportálni, lehetetlen.

23. Mégis mi az, amit tenni lehetne? • Azonnali eredményt, költségvetési eredményt úgy lehetne hozni, hogy minden állami megrendelést -közepes, vagy mikró magyar vállalkozásoknak adnak ki. • Ezeket a vállalkozásokat eközben közepes vagy hosszú távú fejlesztési támogatásokban részesíteni. Ebben kiemelten a háttér szellemi munkaerőket. • Újra indítani az erős szakmunkásképzést. Szakközépiskolával csak betanított munkásnak lehetne dolgozót felvenni - foglakoztatni. • Ez egy minőségi jelzés, vagy inkább igény. Amit az államnak be kell mutatnia, egy igényes és magas szintű országos szakmunkás háttér igényben.

24. Így közvetve nő a munkaerő foglalkoztatottság is. • De legfőképp nő Magyarország önálló iparának lehetősége. • Valójában miért van erre szükség, amikor inkább mezőgazdasági ország vagyunk? • Azért mert még egy fejlett mezőgazdaság is képtelen annyi munkaerőt foglalkoztatni, amennyi munkaerő az országában van. • Tehát egy Csehországi ipari szintet hosszú távon el kellene érni. Ami egyébként megvolt, csak a liberálisok tudatos és alapos munkával megölték azt. • Céljuk az volt, hogy egy teljesen eladósodott és kiszolgáltatott országgá váljunk.

25. Összegzés • Az ipar megölése részint tudatos, részint a buta, tehetségtelen és gerinctelen politikusok műve volt.

26. Szövegértés-kérdések • I.világháború hogyan érintette iparunkat? • II.vh. Hogyan érintette iparunkat? • A szocialista államszervezet alatt mi okozta a fő hátráló tényezőt? ( Kádár-kormány) • A rendszerváltozás után, hogyan nehezített iparunkat az Antal-kormányzat? • Mi lenne kulcsfontosságú hazánk ipari előrelépéséhez?