1 / 46

Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata

Hatósági továbbképzés. Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek Főosztály. Bali Péter tű. őrnagy. Budapest – 2014. január 21. Következmények - kockázatok. 10 -8. 10 -7. következmény. Veszélyeztetett terület

feleti
Download Presentation

Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hatósági továbbképzés Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek Főosztály Bali Péter tű. őrnagy Budapest – 2014. január 21.

  2. Következmények - kockázatok 10-8 10-7 következmény Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés 10-6 Veszélyességi övezet kockázat

  3. Egyéni és társadalmi kockázat • Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket • Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek • A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.

  4. 10-3 10-4 10-5 10-6 10-7 10-8 1 10 100 1000 Egyéni kockázat és társadalmi kockázat • Az egyéni kockázat földrajzi jellegűmegjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. • A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről. 10-8 Kockázati szint (F) 10-7 10-6 Halálesetek száma (N)

  5. A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása Meghibásodási ráta Népesség-eloszlási adatok Meteorológiai adatok KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA SZÁMSZERŰ KOCKÁZAT Emberi tényezők Gyulladási adatok A kockázatelemzés megvalósításának lépései

  6. További szükséges adatok, információk • Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) • Szélirány-eloszlás (szélrózsa) • Stabilitás-eloszlás • Szélsebesség-megoszlás • Népességi adatok • Lakosság • Környező munkahelyek • Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények • Gyújtó források • Közlekedési utak • Elektromos berendezések • Távvezetékek, stb.

  7. Hatások súlyosságának meghatározása Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) Probit-görbe: időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor Rögzített küszöbérték: konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz: ARH, ARH/2 tűzhatás: másodfokú égés, stb. túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.

  8. Valószínűség - Probit • Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. • Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

  9. Valószínűség - Probit A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.

  10. Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b  ln (Cn t)

  11. Valószínűség - Probit

  12. A mérgező gázfelhő károsító hatása Ahol: • Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) • Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) • Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)

  13. A mérgező gázfelhő károsító hatása Az elhalálozás valószínűsége: Pe = a + b * ln (Cn * t) Ahol: • Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) • a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió nélkül) • C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) • t = expozíciós idő (perc)

  14. A mérgező gázfelhő károsító hatása

  15. Tűz és hősugárzás modellezése • elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; • másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; • harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; • halálos kimenetelű.

  16. A hősugárzást leíró probit függvények • Általános forma: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), • Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t), • Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t), • Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).

  17. Tűz és hősugárzás modellezése

  18. Az elhalálozás valószínűsége Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke: Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t) Ahol: • Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke (dimenzió nélkül) • q˝= hő-fluxus kW/m2 • t = expozíciós idő s

  19. Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása • Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg • Terjedésen alapul, a halálozás • Gőztűzön belül Pr=1 • Gőztűzön kívül Pr=0

  20. A gázfelhő robbanás túlnyomása A túlnyomás nagyobb, mint 0,3 bar A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar nem Pe = 0 Fe,in = 0 Fe,out = 0 nem igen igen Pe = 1 Fe,in = 1 Fe,out = 1 Pe = f(Ps, is) Fe,in = f(Ps, is) Fe,out = f(Ps, is) A robbanás károsító hatása

  21. A robbanás károsító hatása Az egésztest károsodástól származó elhalálozás valószínűsége: Pr = 5,0 – 2,44 • lnS Ahol: Pr = a károkozás valószínűségét meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül): S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is) Ahol: Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa) is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)

  22. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet. Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.

  23. Egyéni halálozás, sérülés kockázata Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik. Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában. Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága. Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.

  24. Kockázati eredmények Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték. Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül. Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz

  25. Egyéni kockázat meghatározása Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs) Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: Pi Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi ΔIRSmØi = fs• PM• PØ• Pi• Pe /év nem Elvégezzük minden gyújtási módra igen nem Elvégezzük minden stabilitási fokra és szélirányra igen IR = ΣΣΣΣΔIRSmØ nem Elvégezzük minden súlyos balesetre s M Ø i igen Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét

  26. Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

  27. Egyéni kockázat meghatározása Minden irányba gyakorolt hatás • A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének TágulóRobbanása)robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek. • Phalál,BLEVE(x,y) = P(BLEVE)  (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége (hányados) erre a BLEVE-re nézve)

  28. Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

  29. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve. A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek. Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják. Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be. Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.

  30. Kockázati eredmények Társadalmi F-N görbék

  31. Társadalmi kockázat meghatározása Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva. Esemény sor Következmények Bekövetkezési (halálesetek várt száma) valószínűség ( évenként) -4 S Csővezetékből való szabadba jutás 2 10 1 -8 S A tartály katasztrofális meghibásodása 5000 10 2 -6 S Szabadba jutás a tartályon levő lyukból 110 10 3 -5 ´ S A töltő / lefejtő kar törése 15 2 10 4

  32. Az F-N görbe szerkesztése 1,0E-03 2 1,0E-04 17 1,0E-05 Gyakoriság, F 117 1,0E-06 1,0E-07 1,0E-08 5117 1,0E-09 1 10 100 1000 10000 Halálesetek várt száma, N

  33. Társadalmi kockázat (példa)

  34. Társadalmi kockázat (példa - 2)

  35. Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltétele R. 7. melléklet 1.6. pont • A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók: • akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.); • b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha • az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, • az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, • a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, • a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak; • c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor; • Dokumentálni szükséges!

  36. Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése • Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte) • Veszélyelemzés módszertana • Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása • Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása • Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése, • A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszerei • Következmények értékelése • Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) • Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése • Lakossági adatok, számítási módszerek • kiindulási mutatók helyessége

  37. Egyéni kockázat elfogadhatósága Társadalmi kockázat elfogadhatósága 10-3 10-3 10-4 Nem elfogadható kockázat 10-4 Nem elfogadható kockázat 10-5 10-5 Kockázati szint csökkentése szükséges 10-6 Kockázat csökkentés szükséges 10-6 10-7 Elfogadható kockázat 10-8 10-7 Elfogadható kockázat 10-9 10-8 1 10 100 1000 10000 Halálesetek száma Kockázatok minősítése Kockázati szint Kockázati szint

  38. Kockázati eredmények használata Kockázat rangsorolása

  39. ÉS DP UE 2 VAGY VAGY VAGY ÉS CU E VAGY VAGY CU E Megelőzés Védelem Védelmi zárak Kockázatcsökkentési intézkedések ESEMÉNYSOR UE 1 ME IE ME IE SCE UE 3 Csúcs esemény IE DP UE 4 Lehetséges kimenetelek Elemi hiba események CE UE 5 ME Kezdeti esemény IE DP ME IE SCE ME UE 7 IE DP ME Hibafa Eseményfa

  40. Példa: Hibafa – BLEVE BLEVE tartálykocsi ÉVENTE ÉS NINCS BEAVATKOZÁS TŰZ ÉVENTE

  41. BLEVE megakadályozása • A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt. • A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából. • A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?

  42. Lehetséges eseményfa

  43. Korrektív  Megelőzőintézkedések ? • Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések • Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján • Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését. • Megelőző intézkedések • Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések, amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra • Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok létesítése, üzemeltetése

  44. Kockázat csökkentés ésköltség-haszon elemzés

  45. Sérülési kockázatok - településrendezés

  46. Köszönöm a figyelmet!

More Related